December elején sarkvidéki hideg törhet be Észak-Európába, ez pedig a hőmérséklet jelentős csökkenésévél valódi próbatétel elé állítja majd a kontinens energiarendszerét, azt követően, hogy az elmúlt hetekben a szezonális adatokhoz viszonyítva kedvezően alakult a fogyasztás az enyhe időjárásnak köszönhetően. Most azonban az átlagosnál akár 7-8 fokkal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet a hónap első napjain, így növekedni fog a gázfogyasztás is.
Gigantikus présben a helyhatóságok. Százmilliárdos tehertől szabadulnának a városok. Mentőöv a fuldokló településeknek. Ismerősen csenghetnek ezek és ehhez kapcsolódó híradások az elmúlt időszakból: a jelenlegi rezsiválság jelentősen megnövelheti az energiával kapcsolatos kiadásokat, pedig a koronavírus járvány már a bevételi oldalról (is) érzékenyen érintette helyi költségvetéseket. A fenti szalagcímek azonban nem most, hanem több mint tíz éve jelentek meg a sajtóban, amikor az önkormányzatoknak az adósságszolgálati terhek okoztak fejfájást. Ugyan a két jelenség eltérő eredetű, az önkormányzati gazdálkodásra gyakorolt hatása ugyanaz: valahogy meg kell teremteni a növekvő kiadások fedezetét. Erre azonban tíz éve végül nem volt szükség, mivel a központi kormányzat átvállalta az önkormányzatok adósságait és az azzal járó kötelezettségeket. Kérdés, hogy ezt a lépést a rezsiválság során mikor és milyen mértékben hajlandó ugyanezt megtenni.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn kijelentette, Ukrajnán múlik, hogy eldöntse, milyen feltételek mellett hajlandó tárgyalni az oroszokkal való békéről. A főtitkár figyelmeztetett arra is, hogy az ukrán sikerek ellenére Moszkva erejét nem szabad alábecsülni Kijev legutóbbi harctéri sikerei ellenére sem - írta meg a Reuters.
Hidegebb medence- és zuhanyzóvíz, kevesebb vagy bezárt szaunák, rövidebb nyitvatartás, és egyre kevesebb felkapcsolt villany. Ezekkel az eszközökkel próbálnak harcolni az uszodákat üzemeltető állami cégek vagy önkormányzatok a többszörösére emelkedett rezsiárakkal szemben. Van, ahol már csak év végéig vannak nyitva, van, ahol bizonytalan ideig bezártak. A még kitartó vendégek sokszor saját költségre vesznek neoprén fürdőruhát, amelyek többtízezer forintba kerülnek.
Ez egyértelműen válsághelyzet - reagált Windisch László arra a felvetésünkre, hogy az energiaárak ilyen mértékű elszállása okozta új helyzetet minek nevezné. Az Állami Számvevőszék elnöke a Portfolio-nak adott interjújában úgy vélekedett, hogy ebben a krízisben mindenki alkalmazkodásra kényszerül, például az Állami Számvevőszék irodáiban is a 18 fokot tartják. Figyelmeztetett: a lassuló gazdaság és negatív fizetési mérleg nem jó képlet, ezért ezek javításán dolgozni kell. Azt is megosztotta velünk, hogy az energiaárak emelkedésében jelentős szerepet játszott a hisztéria faktor. A szakember nem tartja szerencsésnek az árstop alkalmazását az üzemanyagok esetében, és közben elmondta azt is, milyen eszközzel kellene a lakosságot takarékosságra ösztönözni ezen a téren. A júliusban, 12 évre megszavazott elnökkel arról is beszélgettünk, hogy a piac hogyan fogadta az új Integritás Hatóság vezetőinek kinevezését, mire számít az uniós forrásokkal kapcsolatban, hogy miért érdemes a válságban célzott támogató programokat hozni, valamint arról is, hogy milyen szerepük lesz a készülő 2023-as költségvetés megújításában és milyen új ellenőrzéseket terveznek a jövőben.
Október végén már kétszámjegyű szintekre is csökkent a gáz ára a holland TTF gáztőzsdén, miután a vártnál jóval enyhébben alakult az időjárás a hónap második felében, így a fogyasztás is közel 25 százalékkal az átlag alatt alakult az időszak során. Emellett pedig az európai gáztárolók telítettsége is bizakodásra adott okot. November elején azonban ismét emelkedésben van a gáz ára, részben a téli időszakból eredő volatilitás, részben pedig az ellátással kapcsolatos aggodalmak miatt.
A Magyar Posta megbízott vezérigazgatója péntek délben jelezte egy háttérbeszélgetésen, hogy november 12-től 366 postahelyen fog szünetelni ideiglenesen a szolgáltatás. A posta péntek este közzé is tette, pontosan mely települések érintettek a döntés nyomán.
Szokás szerint szerdán ülést tartott a kormány és Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi posztja alapján nagy a tét.
A klímaváltozás miatti uniós és globális vállalások eddig is jelentős, működésüket alapjaiban befolyásoló energetikai és karbonsemlegesítési lépésekre kényszerítették a vállalatokat, de a szomszédos Ukrajnában kitört háború olyan szintre pörgette az energiaválságot, hogy még a magyar háztartásokat is utolérte. Az elszabaduló árak olyan takarékoskodási hullámot indíthatnak el, amelyben Széll Szilárd, a Grape Solutions vezérigazgatója szerint kulcsszerepet kaphatnak azok a fejlesztések, amelyek az energiafogyasztások adatai alapján optimalizálni tudják a már meglévő rendszereket.
Halmozottan törvénysértő 18 fokos irodákban dolgoztatni az alkalmazottakat – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki bejelentésére, miszerint ennél magasabb hőmérsékletet télen sem fognak biztosítani az állami intézményekben. A MASZSZ emlékeztet: ígérete és kötelezettsége ellenére ismét egyeztetés nélkül, a lehető legrosszabb példát mutatva döntött a kormány munkavállalók százezreit érintő fontos, az egészségüket is veszélyeztető változásról.
Néhány héttel ezelőtt jelent meg az idei iskolai tanév rendjéről szóló rendelet, amelynek volt egy rendkívül - eddig nem felkapott - érdekes része, ami akár a közelgő gázválságra is utalhat, ez pedig érzékenyen érintheti az iskolákat is.
Az elmúlt hetekben az Európára nehezedő téli energiaválság veszélye, az orosz-ukrán háború és következményei mellett újdonsült problémával szembesült a kontinens lakossága. A történelmi mértékű aszály a klímaváltozás veszélyeire hívta fel a figyelmet, és az eddig az asztal alá söpört probléma most akkora lendülettel robbant be, hogy több gazdasági szektorban is komoly fennakadásokhoz vezetett, többek között az energetikaiparban és a mezőgazdaságban. Most összeszedtük, milyen környezeti katasztrófák történtek az elmúlt hetekben és azok milyen hatással voltak az élővilágra és az országok gazdaságára.
Orbán Viktor miniszterelnök és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelzései után a kormány hivatalosan is döntött: nagyot változtat a tűzifa-felhalmozás érdekében a fakivágás rendjén.
Az energiakrízissel kapcsolatos kormányülés után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Németh Szilárd rezsibiztos tett bejelentéseket a szerda délutáni Kormányinfón. Hét intézkedést ismertettek az energiaválság megelőzése érdekében, és azért, hogy legyen elegendő energia télre. Ennek keretében többek között a rezsicsökkentést alapjaiban módosítja a kormány. Az átlagfogyasztás mértékéig lesz rezsicsökkentett a villany- és a gáz ára, e felett az érintettek a piac árat fogják fizetni. A miniszter rengeteg kérdést kapott a kata-módosítással kapcsolatban, és válaszában többször elismerte, hogy a katából kikerülők adóemeléssel állnak szembe. A kata átalakítása többletbevételt hoz az államkasszába, 50-300 milliárd forint között szóródnak az ezzel kapcsolatos becslések.
Szerdán 15:30-ra hirdetett a kormány Kormányinfót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivővel. A központi témák között lesz minden bizonnyal a mai kormányülés az európai energiakrízis miatt, valamint a kata-módosítás és annak következményei.
A szlovák kormány és az ország meghatározó áramtermelői megegyeztek arról, hogy enyhítik a háztartások magas energiaárak miatt megugrott költségeit. A Szlovák Villamos Művek 2024-ig a jelenlegi, 61,21 eurós megawattóránkénti (MWh) szabályozott áron fogja ellátni a szlovákiai háztartásokat villamos energiával, írja az Új szó.
Egy fontos diplomáciai ügyben viszont tisztázta magát a kabinet.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Donald Tusk az Oresnyik kilövésére reagált.
Az Anthropic a szerencsés.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
