Lazított a fűtési és légkondicionáló rendszerek, illetve bizonyos épületek energetikai felülvizsgálati szabályain a kormány a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent rendelet alapján.
Az Európai Parlament energiaügyi bizottsága támogatja azt a szabályozást, amely értelmében európai épületek millióit kellene felújítani. A jobb energetikai besorolásoktól azt várják, hogy csökken majd az épületek általi károsanyag-kibocsátás - írja a Reuters.
A lakossági napelemes pályázatban „szükséges új pályázati kört nyitni”, de előtte még módosítja a kormány a pályázat keretösszegét, és felülvizsgálja a fajlagos költségeket is, közben pedig radikálisan egyszerűsíti a pályázati elszámolást, és éppen ezért nem működik ez a benyújtási felület – tudta meg a Portfolio az Energiaügyi Minisztérium Kommunikációs Főosztályától. Mindez azt jelenti, hogy aki lemaradt a pályázat első köréről, vagy valamiért nem nyert, a megváltozott rezsicsökkentési szabályok mellett újra lehetőséget kap a villanyszámlája csökkentésére, illetve az ingatlana átfogó energiahatékonysági korszerűsítésére. A pályázat második körének időzítése egyelőre nem ismert, de a minisztériumi válasz arra utal, hogy ez valamikor tavasszal lehet reális, addigra ugyanis már a 2022-es szja-bevallási adatok is meg lesznek, így meg lehet húzni az új jövedelmi határt is, ami alatt egyáltalán pályázni lehet.
Hazánk klímasemlegessé válásának egyik kiemelt célterülete az épületek energetikai korszerűsítése. A magyarországi épületállomány közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátása, amely nagyrészt a fűtésből, melegvíz-készítésből, főzésből ered, 2020-ban az egész ország bruttó kibocsátásának 17%-át tette ki. Bár 2014 óta a lakossági épületek kibocsátása lényegében stagnált, a kereskedelmi és (köz)intézményi, vagyis összefoglaló néven szolgáltató épületeké pedig csökkent, mégsem dőlhetünk hátra: a magas rezsi és a klímaváltozás elleni harc is azt diktálja, hogy gyorsítsuk fel az épületállomány korszerűsítését. Erre vonatkozva fogalmazott meg javaslatokat a Green Policy Center.
Vegyes, de inkább pozitív éve volt a fenntarthatóságnak 2022-ben. Bár a háborús bizonytalanság miatt volt, hogy a rövid távú érdekek felülírták a hosszú távú célokat, de például energiahatékonyságba vagy zöld energiába soha annyi cég és magánszemély nem fektetett még, mint idén. De mit gondolnak a területről a nagyhatalmak, hogy áll a fenntarthatóság terén Magyarország, a menedzselt összeomlás-e a legjobb esélyünk a klímaváltozás elleni harc kontextusában, és mit tehet egy pénzintézet azért, hogy a gazdaság szereplői fenntartható működési modellre térjenek át? Egyebek mellett ezekről a témákról beszélt a Portfolio Business podcast új epizódjában Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági programjának vezetője.
A lakóépületek és a közintézmények zöldítése volt a fő témája a Cambridge Econometrics, a Budapesti Brit Nagykövetség és a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett online, "Financing of the energy transition in Hungary" elnevezésű konferenciának. Az eladások során kiderült, hogy a magyarok 70%-ának nincs olyan mértékű megtakarítása, ami egy éves fogyasztást fedezni tudna, ezáltal az alacsony energiahatékonyságú otthonok felújítási lehetőségei is korlátozva vannak. Nagy szükség lenne viszont a korszerűsítésre, a magyar otthonok ugyanis 60%-kal több energiát használnak fűtésre, mint az EU-s átlag és a mélyfelújításokkal a felére lehetne csökkenteni a fűtésre használt energiát.
Egy energetikailag korszerű lakás eddig is jóval többet ért egy hasonló, de nagy energiafogyasztású társánál, de most, hogy a lakossági energiaárak is az egekbe szöktek, ráadásul a téli időszakban az árváltozás durván érzékelhető is, az értékbeli különbség még nagyobb lett. A Takarék Index elemzésében korábban a nagyobb volumenű energiahatékonysági felújítások becsült költségéről volt szó, most pedig arról, hogy eggyel jobb energetikai minősítés mennyivel dobhatja meg az otthonok árát. Lássuk, miért éri az abc legelső betűjeit megkapni egy felújítás után.
Látszólag visszazökkentünk a járvány után a régi kerékvágásba, ám mégis új pályán haladunk – ez tűnik ki az uniós polgárok lakhatással kapcsolatos kiadásait bemutató legfrissebb statisztikából. Akár tartós tendenciává is válhat az, hogy a lakhatás költségei mind nagyobb részt szakítanak ki a családi költségvetésből, ez ellen pedig az OTP Ingatlanpont szakértője szerint legtöbbet a lakásállomány tudatos rezsicsökkentő felújításával tehetnénk.
2022. októberi árakon számolva 18-19 ezer milliárd forintba kerülne a teljes magyar lakóingatlanállomány költségoptimalizált energetikai felújítása a Takarék Index elemzése alapján. Bár a számítások szerint egy energetikai szempontból elavult átlagos családi ház négyzetméterenkénti energiaigénye 500 kilowattóráról akár 139 kilowattórára csökkenhetne a korszerűsítés révén, ez azonban nem minden ingatlan esetében valósítható meg gazdaságosan, az ingatlan elhelyezkedésétől függően egyes esetekben ugyanis túlzott anyagi terhet jelenthet a lakóépület értékéhez képest.
A 2022-es év sokkszerű változásokat hozott, egyben újabb és újabb akadályokat állítva a hazai ingatlanpiac, és az egész gazdaság elé. Ebben a korántsem egyszerű helyzetben különösen fontos, hogy a maradandót alkotó és értéket teremtő szakemberek munkáját elismerjük: ezzel a céllal adtuk át idén is az Indotek Group és a Portfolio Csoport által létrehozott Év Ingatlanpiaci Tehetsége Díjat. Az elismerést Dohos Dávid, az energo hungary társügyvezetője kapta, aki munkájával igazi kapcsolatot teremt az energia-, és az ingatlanpiac között. A közgazdász és befektetési elemző szakembertanulmányai befejezte óta az energiaszektorban tevékenykedik, az elmúlt években kifejezetten a megújulóenergia-termelésre, rugalmassági eszközök hasznosítására, ezekhez kapcsolódó üzletmodellek és szerződéses struktúrák kialakítására specializálódott. Úgy tűnik, hogy az energiaválság magával hozta azt is, hogy ez a két iparág egymásra támaszkodva, egy sokkal hatékonyabb és fenntarthatóbb működésre álljon át. Az Év Ingatlanpiaci Tehetsége Díj nyertesével készült interjúban bemutatjuk, hogy milyen lehetőségek rejlenek a cégek számára az energiapiaci krízis kezelésére és milyen potenciál rejlik a létesítmények teljesítményváltoztatási képességében.
Frissítette a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az EKR-katalógust, amelynek nyomán 14 új energiahatékonysági intézkedés típus került bevezetésre, és szélesedett egyes intézkedéstípusok alkalmazási köre is – közölte a MEKH.
A legfrissebb Közlönyben megjelent az önkormányzatok és gazdasági társaságaik energiahatékonyság javítását szolgáló fejlesztésekhez történő adósságot keletkeztető ügyleteinek eltérő szabályairól szóló rendelet (442/2022. (XI. 7.), amely az adatszolgáltatás terén lazítást jelent az érintett kör számára.
Bizonytalan a gázellátás mellett is jön a tél. Nem véletlen, hogy sokan különböző helyettesítő eszközökben gondolkodnak a gázfűtés kiváltása érdekében. Cikkünkben Pál Péter energetikai szakértő, a Re-Energy Kft. ügyvezető igazgatója segítségével mutatjuk be a split klíma, illetve a hőszivattyú előnyeit, hátrányait.
Az energiahatékonyság növelésének közép- és hosszú távú terveiről is szó volt az Energy Investment Forum konferencia délutáni szekciójában. A szakértők számos praktikát, ötletet, megoldást említettek, amivel igenis növelhető a hatékonyság és egyben csökkenthető az energiafogyasztás, valamint a vállalatok és a lakosság havi rezsiszámlája.
Múlt héten jelent meg az a rendelet, amely alapján október 1-jétől nem fűthetik fel az állami intézményeket (bizonyos kivételekkel) 18 foknál melegebbre. A Magyar Nemzeti Bankra és a többségi befolyása alatt álló társaságokra, valamint a kisebbségi állami tulajdonban lévő cégekre nem terjed ki a korlátozás. A magántulajdonban lévő bankok, biztosítók és alapkezelők is önkéntes alapon korlátozzák saját energiafogyasztásukat – megkérdeztük őket, mennyire és hogyan.
Pénteken, szeptember 23-án nyit a legnagyobb hazai ingatlanpiaci rendezvény, a Portfolio Lakás Kiállítás a MOMsport Uszoda és Rendezvényközpontban. Az ingyenes rendezvényen ingatlanfejlesztő cégek, bankok, szolgáltatók és szakértők várják a lakáspiac iránt akár személyes okokból, akár befektetőként érdeklődőket, a szervezők pedig külön hangsúlyt fektettek az energetikai kérdésekre, ezért külön workshop foglalkozik azzal, hogy milyen ingatlant érdemes most venni, milyen megoldások érhetők el az energiahatékonyság növelésére és a rezsiköltségek csökkentésére.
Egy hét múlva, szeptember 23-án nyit a MOMsport Uszoda és Rendezvényközpontban a Portfolio Lakás Kiállítás, amely idén is várja a lakáspiac iránt akár személyes okokból, akár befektetőként érdeklődőket. A rendezvényen jelen lesznek az ingatlanfejlesztő cégek, bankok, szolgáltatók és szakértők, a kiállítók pedig konkrét ajánlatokkal is várják a látogatókat.
Első kézből tapasztalják meg az energiaválság, az emelkedő rezsiköltségek hatását a létesítménygazdálkodási piac szakemberei, egy ilyen időszakban különösen fontos, hogy milyen energiahatékonyságot növelő, és költséget csökkentő megoldásokat tudnak ajánlani az adott ingatlan bérlői vagy tulajdonosai számára. A hazai ingatlankezelési, létesítménygazdálkodási piacon aktív, magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező Icon Real Estate Management Kft. jelenleg több mint félmillió négyzetméternyi irodai, kiskereskedelmi, ipari és logisztikai ingatlant kezel, és már kész válasszal rendelkezik a jelen adta nehézségekre. A cég ügyvezető igazgatóját, Nagy Gábort kérdeztük az irodahasználati szokások megváltozásáról, a fenntarthatósági szempontokról és az ingatlankezelési piacról.
"Meglátásunk szerint a válság nem csak hogy nem fordítja meg, de fel is gyorsítja a zöld átállást. Az átmenet azonban nem lesz nehézségek nélküli, lesznek visszalépések is" - mondta Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának ügyvezető igazgatója a Sustainable World 2022 konferencián tartott előadásában. Előadása után vezérigazgatói panelbeszélgetés következett, ahol a vállalatvezetők egyet értettek abban, hogy most nem szabad lassítani a zöld átállásban, pont hogy gyorsítani kell.