Már csak néhány hét, és október 5-én jön a Portfolio Energy Investment Forum 2023 című egész napos csúcskonferenciája a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szakmai támogatásával, amelyen összesen hat szekcióban vitatjuk meg a legfontosabb energetikai, energiapiaci kérdéseket a vezető döntéshozókkal, előadókkal. Még nem késő early bird áron regisztrálni itt, a szakmai programunkat pedig folyamatosan frissítjük a következő hetekben a felkérésünket elfogadó rangos előadókkal és panelbeszélgetőkkel.
Három, energiahatékonysággal kapcsolatos saját rendeletét módosította a minap a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal – hívta fel a figyelmet hétfői közleményében a hatóság.
Július 7-én az Országgyűlés elfogadta a 2024-es költségvetést, amelyben a Rezsivédelmi Alap több mint 1340 milliárd forintot kap; ennyit szán a kormány jövőre rezsicsökkentésre. Bár ez nagyjából fele annyi, mint az idei 2580 milliárd forint, még így is az egyik legnagyobb tétel a kiadási oldalon. A központilag megszabott lakossági energiaár minden hazai lakossági felhasználónak – aki az ún. átlag alatt fogyaszt – alanyi jogon jár, függetlenül attól, hogy rászorul-e erre az ártámogatásra. Az elemzésekből azonban az derül ki, hogy leginkább a gazdagabbaknak kedvez. Ehelyett egy sokkal előremutatóbb, a klímacélokat, valamint a lakossági érdekeket is támogató megoldás lehetne, ha az idei és a következő évekre tervezett több ezer milliárdos rezsicsökkentésre szánt keret egy részét is épületenergetikai felújításokra csoportosítaná át az állam. Az épületeink így a kevesebb energiafogyasztásukkal tudnák a lakóik pénztárcáját kímélni, jelentősen hozzájárulva a kibocsátáscsökkentéshez, a klímaválság enyhítéséhez.
Olyan reformot tervez a magyar kormány, amely minden lakossági áramfogyasztónak lehetővé teszi majd, hogy dinamikus árképzés szerint vehesse az áramot évi 2523 kWh, azaz a rezsivédett árú éves fogyasztás felett – szúrta ki a Portfolio az uniós helyreállítási terv új anyagában. Ez azt jelenti, hogy miközben erről idehaza még nem tett említést a kormány, az Európai Bizottság felé kidolgozott, most társadalmi egyeztetésre kitett, dokumentumban felfedte a rezsicsökkentési rendszer átalakításának középtávon tervezett irányát. A dinamikus árképzést lehetővé tevő reformhoz gyorsan hozzátette azt a kiegészítést is, hogy ennek „nem a villamosenergia-megtakarítás a fő célja”, hanem az, hogy a rezsivédett tartomány felett az emberek spórolni tudjanak az áramszámlán, mert akkor vesznek majd áramot, amikor az éppen olcsó a piacon, ez pedig a fogyasztói tudatosságot is emelheti. Van még egy másik, szintén nagy jelentőségű terv is a kormány anyagában: kiderült, hogy 224 milliárd forintos keretösszeggel egy új energiahatékonysági pályázatot is tervez a kormány, amellyel legalább 20 ezer ingatlan újulhat meg alapvetően, és a cél az, hogy ezek segítségével évi 171 GWh-val csökkenjen az ország primer energiafogyasztása.
Magyarország és Lengyelország vétója mellett, Lettország és Szlovákia tartózkodásával elfogadták ma az uniós tagállamok az energiahatékonysági irányelv módosított változatát, így az 20 nap múlva hatályba lép és a végső energiafelhasználás csökkentésével kapcsolatos szabályok minden tagállamra kötelezőek lesznek – derült ki a Tanács közleményéből és a kapcsolódó anyagokból, nyilatkozatokból. Magyarország arra hivatkozva szavazott nemmel, igaz minősített többséggel a többiek leszavazták, hogy „az irányelv rendelkezései aránytalanul nagy gazdasági és társadalmi terhet ró majd Magyarországra, a célok nem hajthatók végre költséghatékonyan; ezért a javaslat túllépi azokat a határokat, amelyeket felelősséggel vállalhatunk.”
Az MNB adatai szerint az idei első negyedévi lakáspiaci forgalom országos szinten mintegy 43%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest, miközben az OTP Ingatlanpont statisztikái alapján az egy éve folyamatosan emelkedő áralku szintje elérte a 7,2%-ot. Ezzel együtt lassan megindult a kínálati árak mérséklődése is. Az OTP legújabb Lakóingatlan Értéktérképe alapján azt vizsgáltuk meg, hogy milyen hatása van ennek a lakásállomány energiahatékonyságára nézve és hogyan változtatta meg a lakásvásárlók döntéseit az energiaárak növekedése.
A magyar gazdaság eddigi mindkét növekedési komponensével (tőke, munka) komoly gond van. Az elmúlt évek aggasztó gazdaságszerkezeti irányokat jelölnek ki, ami az ipar energiafogyasztásának drasztikus növekedéséhez vezet. Ami most új irányként jelenik meg a kormányzati diskurzusban, számomra sokban hasonlít arra, ami az eladósodott, tőkehiányos magyar gazdaságban történt az 1990-es évek elejétől 2009-ig.
Különböző spórolási megfontolások miatt sokan a lehető legolcsóbb szigetelési megoldásokat választják, de ami még nagyobb problémát okoz, az a rétegrendek és a különböző anyagok, segédanyagok nem megfelelő rendszerszintű használata. Az épületek hőszigetelésének leghatékonyabb és legtartósabb módja, ha teljes "komplett" hőszigetelő rendszereket építenek be, ezzel nem csak a szigetelési tulajdonságokat maximalizálva, hanem az akár 30 éves garanciát is megőrizve.
A kormány arra készül, hogy átalakítja az ingatlanok energiahatékonysági tanúsítványainak rendszerét. A várható módosítás eredményeként ingatlaneladáskor nem lesz kötelező elkészíteni az energetikai tanúsítványt, ugyanakkor a vevő kérheti azt az eladódtól – írja a hvg.hu.
Megszerezte a használatbavételi engedélyt a Futureal fejlesztésében megvalósult Corvin Innovation Campus irodaház első üteme. A Corvin Sétány meghosszabbításában felépített komplexum ad otthont az IBM Magyarország új székhelyének is. A globális technológiai cég már be is költözött az érintésmentes megoldásokkal felszerelt épületbe.
Az energiamegtakarítást eredményező, használt lakások felújítására szánt lakossági forrást állami támogatás egészítse ki, 1+1 forint, azaz 50%-os támogatásért lehessen pályázni - javasolja az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, Koji László. A támogatás azért fontos, hogy a tulajdonos, ha akar, tudjon is költeni az energiatakarékosság érdekében.
A Mobiliti applikáció jól ismert a magyar e-autósok körében, de azt kevesen tudják, hogy az MVM csehországi érdekeltségén, az Innogy-n keresztül, már a szomszédos országban is elérhető, sőt, zajlanak az egyeztetések a keleti piacra lépésről is. Széll Szilárd, az alkalmazás technológiai hátterét fejlesztő Grape Solutions vezérigazgatója ugyanakkor nemcsak az e-mobilitási megoldások terén lát nagy potenciált az Európán túli terjeszkedésben, hanem az olyan energiahatékonysági szoftverek piacán is, amelyek a nyugati piacon is most terjednek el szélesebb körben, keleten pedig úttörőként lehet betörni velük a piacra.
A következő években csökkenhet Magyarország földgáz-fogyasztása, viszont villamosenergiából akár 50-55 százalékkal többre lehet szükségünk 2030-ban, mint most, így a teljes energiafogyasztásunk várhatóan kismértékben emelkedik még – hangzott el az Egyensúly Intézet keddi konferenciájának panelbeszélgetésében. A szakemberek szerint a legfontosabb az energiahatékonyság, melyben bőven vannak még tartalékok, ha pedig a napenergiát még jobban kiaknáznánk, akkor akár exportőrök is lehetnénk.
Az utóbbi években az élet minden területén egyre komolyabb figyelmet kap a környezettudatosság. Az emberi tevékenységek nagyon sokrétű módon hatnak a természeti környezetre, ezen belül az épített környezet meghatározó jelentőséggel bír. Annak érdekében, hogy a kedvezőtlen hatások mérsékelhetők legyenek, szükség van ezek meghatározására és mérésére. 2022-ben a háztartások számára még kézzelfoghatóbbá vált, hogy mennyire energiahatékony a lakóépület, amiben élnek. Bár van, akiben a környezet iránti aggodalom, de a legtöbbek számára a rezsiköltségek alakulása váltotta ki a téma iránti fokozott érdeklődést. Az Otthon Centrum Investment Solutions (OCS) idén először vizsgálta meg, hogy egy év alatt a hálózatában értékesített és az OCS által tanúsított ingatlanok adatai alapján milyen megállapítások tehetők a hazai lakásállomány energiahatékonyságára vonatkozóan.
Bár szinte biztosan nem fog megtérülni Paks II., de túl kockázatos lenne leállítani, mert nem lehet kizárni, hogy a 2030-as évek második felében kezelhetetlen mértékű energiaválságba fut bele Magyarország, és ezért kényszerből folytatni kell a beruházást – foglalt állást a forróvá vált témában a minap közzétett szakpolitikai javaslatcsomagjában az Egyensúly Intézet. A szakértők emellett többek között a nap- és szélerőművi kapacitások felfutására is konkrét javaslatokat tettek, illetve a lakossági gázfelhasználás csökkentése terén három konkrét javaslatot is megfogalmaztak. Ezek egyike az, hogy 2026-ig ki kellene vezetni a sütési-főzési célú gázhasználatot, ami csupán Budapesten 170 ezer átalánydíjas, gázmérő nélküli háztartást érintene, és azt is szorgalmazzák, hogy 2025-től meg kellene tiltani az új épületekben a gázfűtést; az pedig háztartások millióit érintené, hogy 2034-ig ki kellene vezetni az összes konyhából a gázt.
Olyan sokan költöztek a fővárosból egy-másfél óra alatt megközelíthető településekre az elmúlt években, hogy lassan itt lesz az ideje újraértelmezni a budapesti agglomeráció fogalmát. A Balaton-parti településeken is egyre kevésbé szezonális az élet, sokan elsődleges vagy másodlagos új otthonukat is itt találják meg, akár egy kisebb családi ház, vagy tágas, kertkapcsolattal rendelkező lakás alternatívájában.
A Schneider Electric francia elektronikai vállalat 16 milliárd forintos beruházása nyomán a következő években 500 új munkahely jön létre Dunavecsén - jelentette be pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a cég új, klímasemlegesen működő okosgyárának ünnepélyes alapkőletételén arról számolt be, hogy ez már a francia vállalat ötödik magyarországi üzeme lesz, ahol középfeszültségű eszközöket fognak előállítani elektromos elosztóberendezésekhez. A gyár neve Duna Smart Power Systems lesz, amelyben a termelés várhatóan 2024-ben indulhat el. „Magyarországnak kitüntetett szerepe van abban az üzleti stratégiában, amit a Schneider Electric megvalósít” – emelte ki az ünnepségen Frederic Godemel, a cég energiarendszerekért és szolgáltatásokért felelős alelnöke.
Egész éjjel tartó tárgyalások után pénteken reggelre megszületett az ideiglenes politikai megállapodás az uniós energiahatékonysági irányelv módosításáról, benne a végső energiafelhasználás visszafogásának mértékéről és arról, hogy rengeteg középületben kötelező lesz energiahatékonysági felújításokat végrehajtani - derült ki a tagállamokat tömörítő uniós Tanács és a társjogalkotó Európai Parlament közleményeiből. A javaslatot eredetileg megfogalmazó Európai Bizottság üdvözölte a fontos megállapodást.
Az Európai Unió energiafelhasználása 6%-kal, a CO2 kibocsátás pedig 5%-kal lenne csökkenthető az EU ma meglévő épületállományának korszerűsítésével. Az európai befektetők közel kétharmada véli úgy, hogy a következő három évben a fenntarthatóság egyre fontosabb szempont lesz az ingatlanbefektetési döntéseknél. A trendek Magyarország esetében is érvényesek, ezt támasztja alá a bérlői oldal is, erősítették meg az ICON Real Estate Management szakértői.
Számos ipari folyamatnál rendkívül nagy a fosszilis energiahordozóknak való kitettség, amelyek ára a továbbiakban is erősen ingadozhat, és "éppen ezért kellene elkezdeni azon gondolkozniuk a hazai cégeknek is, hogyan tudnak minél gyorsabban átállni az elektromos energia használatára, ami egy sokkal optimálisabb, kiszámíthatóbb működést eredményezhet" – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Hajós Balázs. A Schneider Electric értékesítési igazgatója több konkrét lépést is felvázolt, amelyeken keresztül az elektrifikáció felé el lehet mozdulni; emellett elárulta, hogy vannak olyan energiahatékonysági projektjeik is, amelyeknél egy év alatti megtérülést tudnak garantálni. Rámutatott: a lehetőségek feltárásában fontosak az okos megoldások, illetve a digitalizáció, amelyek segítségével megalkotható például az üzemi hálózat digitális másolata, az ún. digitális iker, és a rajta futtatott szimulációk nyomán "sokkal célzottabb beavatkozásokat tudunk megvalósítani az ipari hálózaton, amelyektől lényegesen nagyobb energiamegtakarításokat várhatunk". Hajós Balázs arról is beszélt, hogy milyen konkrét lépéseket tesz a Schneider Electric a zöld átállás felé, így például arról, hogy „a nyár közepéig a járműflottánk 25 százaléka elektromos lesz és ezt a flottát saját okostöltőinkkel tudjuk tölteni”.
