Az októberben közölt 3,6%-ról 3,7%-ra emelte a világgazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap. A szervezet szerint érdemes a laza monetáris politika fenntartásával erősíteni a gazdasági kilábalást a fejlett országokban - írja a Bloomberg. Ellenkező esetben tőkekivonás indulhat a feltörekvő piacokról.
A forint euróval szembeni árfolyama esetében a Citigroup elemzői adták a legpontosabb előrejelzést - derül ki a Bloomberg hírügynökség tavalyi negyedik negyedéves rangsorából.
A jövő év többek között a kibertámadások, a magas munkanélküliség, az óriásvárosok és a növekvő jövedelemkülönbségek éve lesz - derül ki egy friss kutatásból. A World Economic Forum tíz fontos 2014-es trendet azonosított - többségükben nem éppen kedvezőket.
A Fed fél év után végre belekezdett a rekordnagyságú mennyiségi lazításának visszafogásába, ami az évek alatt 4 billió dollárig hizlalta mérlegét. Ugyanakkor, ahogy szeptemberben, úgy most is meglepte a piacokat a döntésével, de talán a legnagyobb meglepetés az, hogy ez milyen jól sikerült. Míg szeptemberben pusztán a tapír feltételezésére is meginogtak a hosszú hozamok, addig tegnap a hús-vér állat jelenlététől sem ijedtek meg. Sőt, az S&P 500 konkrétan ralizni kezdett, ami arra utal, hogy a Fed kommunikációja jelentős sikert ért el: már elhiszi a piac, hogy a tapering nem jelent monetáris szigorítást.
1,7 százalékos foglalkoztatásbővülésre számítanak a munkáltatók 2014-ben a Munkaügyi Hivatal és a GVI 7100 cég megkérdésével készült felmérése szerint, amiből a GVI által korrigált becslés szerint alapesetben 0,4 százalékos foglalkoztatásbővülésre számíthatunk a versenyszférában.
Alacsonyabb növekedést várható az Egyesült Államokban a legfrissebb felmérések szerint: 2013 negyedik negyedévében az éves növekedés pusztán 1,8 százalék lehet, és bár jövőre gyorsulás várható a munkaerő-piaci helyzet javulásának köszönhetően, de ettől függetlenül a 2014-re vonatkozó becslések is alacsonyabbak lettek.
A legtöbb uniós országban még évek múlva sem tér vissza az államháztartás egyenlege a válság előtti szintre, sőt némely országban még 2015-ben is kritikus állapotot mutatnak a prognózisok. A költségvetési fegyelmet a válság során csak kevesen tudták megőrizni, igazán javulást pedig csak azok az országok mutatnak, amelyekből ezt a válság kikényszerítette. Ennek megfelelően az államadósságok is tovább halmozódnak; néhány éve még csak két országban volt 100% feletti az adósságráta, két év múlva már hét ilyen ország lesz, kettő további pedig már e szint küszöbén.
Az Európai Bizottság kedden közzétett őszi prognózisa szerint Magyarország költségvetési hiánya idén 2,9%-on alakulhat, jövőre pedig 3%-ra emelkedhet a deficit. 2015-re 2,7%-os hiányt jósol a Bizottság. A fő számok elsőre kedvező üzenetet jelentenek a kormány számára, ezek szerint ugyanis az Európai Bizottság nem aggódik a költségvetési hiány elszállása miatt és a fontos 3%-os küszöbérték alá várja a magyar deficitet az elkövetkező években (vagyis a túlzotthiány-eljárás újraindulása távolról sem fenyegeti az országot). Rámutat azonban a kockázatokra és felhívja a figyelmet arra, hogy a tartalékok jelentős részének el nem költésére van szükség jövőre, hogy 3%-ra teljesüljön a hiány. Az Eurostattal folytatott elszámolási vita pedig még befolyásolhatja a 2013-as egyenleget.
Eddig a kormány elképzelései szerint zajlott a 2014-es költségvetés vitája és elfogadásának folyamata. A kormány minden lehetséges fórumon hangoztatja a fő üzenetet (a rezsicsökkentés költségvetése) és legfontosabb intézkedéseit (családi adókedvezmény kiterjesztése, pedagógus béremelés, rezsicsökkentés folytatása), de nyomban meg is nyugtat mindenkit, hogy nem készül választási költségvetés. A befektetők egyelőre nem is aggódnak a "leplezett lazítás" miatt, a deficit ugyanis 3 százalék alatt marad. Ezt a nyugalmi állapotot kavarhatja fel az Európai Bizottság november 5-én, amikor is közzéteszi őszi prognózisát Magyarországra vonatkozóan is. Előzetesünkben megmutatjuk, mire érdemes figyelni.
A TakarékBank aktuális makrogazdasági előrejelzése szerint javulnak a magyar gazdaság növekedési kilátásai, a bank elemzői erre az évre 0,7 százalékos, jövőre 1,7 százalékos GDP-bővülést várnak. Suppan Gergely, a hitelintézet szenior elemzője szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta: Európa gazdasága egyértelműen kilábalást mutat, ez húzhatja majd a magyar gazdaság teljesítményét is.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint Magyarországon technikai értelemben véget ért a recesszió, de növekedési fordulatról egyelőre nincs szó, a bruttó hazai termék (GDP) tavalyi visszaesését idén lényegében stagnálás, minimális, 0-0,5 százalék közötti növekedés követi - közölte a gazdaságkutató legfrissebb előrejelzésében az MTI-vel.
A JP Morgan ma közzétett elemzésében csökkentette Kínára vonatkozó növekedési előrejelzését. A bank elemzői szerint 2013-ban pusztán 7,4 százalékkal nőhet az ázsiai óriás gazdasága az előző elemzésük szerinti 7,6 százalék helyett. Ezzel a bank pesszimistábban látja Kína növekedési kilátásait az ország kormányzatánál is, akik 7,5 százalékos növekedést várnak idén.
Varga Mihály szerint az idei gazdasági növekedés magasabb lehet, mint amit a kormány a legutóbbi hivatalos prognózisában megfogalmazott. A nemzetgazdasági miniszter két hete pedig úgy azt mondta, hogy az infláció még a felülvizsgált 3,1%-os prognózisnál is alacsonyabb lehet.
A világgazdasági kilátások bizonytalanok, a második fél évre várt globális fellendülés mértéke elmaradhat a várakozásoktól - áll az MFB makrogazdasági értékelőjében. A szakértők éppen ezért a jó gazdasági évkezdet ellenére óvatosak a magyar kilátásokat illetően.
Idén 0,3, 2014-ben pedig 1,5 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék (GDP) Magyarországon, miközben a beruházások csökkenése várhatóan csak 2014-ben áll meg - ismertette a Kopint-Tárki vezérigazgatója a kutatóintézet legfrissebb, nyári előrejelzését csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Az idei évi átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését 0,5%-ponttal 2,1%-ra csökkentette, ezzel párhuzamosan viszont a jövő évi előrejelzését 0,4%-ponttal 3,2%-ra emelte a ma teljes terjedelmében közzétett inflációs előrejelzésében a Magyar Nemzeti Bank szakértői stábja. Az anyagból kiderül, hogy a jövő évi megemelt inflációs előrejelzés jórészt a március óta bejelentett kormányzati adóemelő lépéseknek köszönhető. A piacokat mostanában kiemelten foglalkoztatja, hogy mi késztetheti a kamatcsökkentési sorozat megállítására, esetleges megfordítására az MNB-t. A mai inflációs jelentés kockázati forgatókönyveket bemutató része erre is választ ad. Eszerint a Monetáris Tanács úgy látja, hogy "A globális kockázatvállalási hajlandóság számottevő romlása és legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, az eurózóna recessziójának elhúzódása esetén a hazai pénzügyi eszközök kockázati felára is érdemben emelkedhet, ami szigorító monetáris politikai reakciót indokolhat".
Az idei évi átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését 0,5%-ponttal 2,1%-ra csökkentette, ezzel párhuzamosan viszont a jövő évi előrejelzését 0,4%-ponttal 3,2%-ra emelte ma közzétett inflációs előrejelzésében a Magyar Nemzeti Bank szakértői stábja. Utóbbi kapcsán megjegyzendő, hogy ez a 3%-os jegybanki középtávú inflációs cél feletti értéket jelent (egy nem publikus jegybanki kamatpálya mellett). Az inflációs jelentés főbb előrejelzéseivel párhuzamosan megjelent kamatdöntési közlemény az eddiginél óvatosabb kamatcsökkentési politika irányába mutat.
Az előttünk álló héten folytatódhat az óvatos kereskedés a részvénypiacokon, a befektetők vélhetően kivárnak a pénteki, átfogó amerikai munkaerő-piaci adatközlés előtt. A javuló tengerentúli gazdasági adatok egyre közelebb hozhatják a Fed kötvényvásárlási programjának végét, így rövid távon fokozhatják a részvénypiaci volatilitást, és az elmúlt időszak jó teljesítménye után profitrealizálási hullámot indíthatnak el a börzéken.
Növekedés már lehet, de a magánberuházások tovább csökkennek Magyarországon az idén - áll az Európai Bizottság azon háttéranyagában, amely a túlzott deficit eljáráshoz kapcsolódó bizottsági ajánlás megalapozásához készült. A felvázolt makropályából kiderül, hogy a magyar növekedési kilátásokat középtávon meglehetősen visszafogottan értékelik az uniós szakértők.
A tavalyi zsugorodás után az idén mérsékelt ütemben elkezd növekedni a magyar gazdaság - áll az OECD legfrissebb, Magyarországról kiadott jelentésében. Részben a növekvő aktivitási ráta miatt a munkanélküliség még 2014 közepéig emelkedni fog. A gazdasági alkalmazkodás, a nagyfokú bizonytalanság és a gyenge üzleti bizalom továbbra is leszorító hatást gyakorol a belső keresletre, a növekedési kilátások továbbra is az exporttól függnek, és így a folyó fizetési mérleg többlete is tovább növekedhet.Az inflációval kapcsolatban meglepő módon nem igazán optimista a nemzetközi szervezet.