Nagy meglepetést okozva 3,8%-ig ugrott a júliusi infláció. Az elemzők a koronavírus-járvány hatásai mellett a gyenge forintra és több egyedi tényezőre vezetik vissza a drágulási ütem emelkedését.
A Deutsche Bank friss előrejelzése szerint még 2021 végére sem érjük el, de még csak elérhető közelségbe sem kerül a 2019-es GDP-szint a fejlett gazdaságokban. A bank 2022-re nem tett közzé előrejelzést, és a 2021-es becslést is rengeteg bizonytalanság övezi, mindenesetre a felrajzolt növekedési pályából úgy tűnik, hogy még 2022-ben sem haladjuk meg a tavalyi kibocsátási szintet.
Kína gazdasága az idei évben is nőhet, így elsőre azt gondolhatjuk, hogy a fejlett világgal ellentétben Kína relatíve olcsón megússza a koronaválságot. Ez azonban csak rövid távon igaz, mert bár az előrejelzések egyelőre nem mutatják Kína pozícióinak számottevő visszaesését, de a kockázatok jelentős mértékben nőttek - mind gazdasági, mind politikai szempontból. Az ország gazdaságának szerkezete átalakulhat a következő évtizedben, de a növekedés fennmaradhat, külgazdasági súlya viszont szinte biztosan megsínyli a jelenlegi válságot.
Megjelent a Fed bézs könyve, amely enyhe javulásról számolt be minden államban. Az ország gazdasági aktivitása ugyanakkor még mindig messze a járvány előtti szint alatt van.
Példátlan ütemben, 19,1 százalékkal zuhant a brit hazai össztermék (GDP) a májussal zárult három hónapban a koronavírus-járvány átszűrődő reálgazdasági hatásai miatt - közölte kedden a brit statisztikai hivatal (ONS).
Egyre nő az esélye annak, hogy a globális átlaghőmérséklet már a következő öt évben 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet - derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) által közzétett friss mutatókból.
Európai legnagyobb gazdasága megszenvedik a koronavírus-válságot, Franciaország, Olaszország és Spanyolország egyaránt kétszámjegyű visszaesést könyvelhet el az Európai Bizottság előrejelzése szerint. Németországban ezzel szemben alacsonyabb lehet a visszaesés, és ez jórészt a gigantikus összegű állami segélycsomagnak köszönhető. A Bizottság egyébként optimista, az IMF még ennél is mélyebb visszaeséssel számol.
A májusi előrejelzésben megfogalmazott 7%-os idei magyar recessziós előrejelzését a ma frissített előrejelzésében is fenntartotta az Európai Bizottság és közben jövőre továbbra is 6%-os GDP-szárnyalást vár. Mindeközben az eurózónára a májusi 7,7% helyett már 8,7%-os, az EU egészére pedig 7,4% helyett 8,3%-os recessziót vár a Bizottság nyári előrejelzése, azaz a magyar előrejelzés nem romlott az átlaggal együtt.
A tavaszi előrejelzéséhez képest rontott a növekedési kilátásokon az Európai Bizottság. Az idei évre 8,7%-os visszaesést várnak az euróövezetben, 2021-ben ezt 6,1%-os növekedés követheti. Az EU egészére nézve 8,3% lehet a visszaesés, jövőre pedig 5,8%-os felpattanás jöhet.
Ez még távolról sem a koronavírus második hulláma, még mindig az elsőtől szenved a világ - írja vezető anyagában az Economist, amely a legújabb előrejelzést is ismerteti az MIT részéről.
A kelet-közép-európai országok jelentős gazdasági visszaesésen mehetnek keresztük az idei évben a koronavírus-járvány hatásai miatt, a kilábalás pedig fokozatos lesz az ING Bank friss előrejelzése szerint. A bank eddig is recessziót jósolt Magyarország számára (mint minden régiós ország esetében), most azonban rontotta az előrejelzését, vagyis mélyebb válságot prognosztizál.
Az idén 7 százalékkal, a második világháború óta a legnagyobb mértékben csökken Ausztria bruttó hazai terméke osztrák gazdaságkutatók pénteken publikált prognózisai alapján.
A világgazdaság kilátásai romlottak az elmúlt hónapokban, de legalábbis nem javultak a Reuters körképe szerint, a recesszió mélyebb lehet, mint azt a múlt hónapban előrevetítették. A lap által megkérdezett közgazdászok 2020-ra 3,7%-os visszaeséssel számolnak, és a munkanélküliség még 2021 végén sem áll majd vissza a válság előtti szintre.
A 10 órakor megjelenő Inflációs jelentése kapcsán tart online sajtátékoztatót a Magyar Nemzeti Bank, ahol a jegybanki szakértők ismertetik a gazdasági helyzetértékelésüket. A legnagyobb érdeklődéssel természetesen az idei növekedési előrejelzés mögött megfontolások ismertetését várják az elemzők. Az MNB 2020-ra 0,3-2,0%-os GDP-bővülést vár, ami jóval feljebb van a piaci várakozásoknál. A jegybanki stáb bizonyára több érdekes részletinformációval is szolgál a koronavírus-válság alatti gazdasági folyamatokról.
A GKI a magyar gazdaság 5-7%-os idei visszaesésére számít a koronavírus-járvány miatt, amennyiben nem következik be idén a járvány második hulláma. Ez hasonló mértékű GDP-zsugorodás lenne, mint amekkorát 2009-ben (-6,7%) a világgazdasági válság során elkönyvelt a magyar gazdaság.
Miközben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éppen ma rontotta jócskán az áprilisban megfogalmazott globális növekedési előrejelzését, aközben a szlovén kormány a szintén áprilisi saját előrejelzésén javított ma kicsit. Két hónapja 8,1%-os idei recessziót jósolt hivatalosan a szlovén kormány, most ezt 7,9%-osra változtatták, tehát nem nagy az előrejelzés javítása, de az iránya mégis érdekes.
Az IMF frissített előrejelzése szerint a világgazdaság idén 4,9%-al eshet vissza, ez 1,9%-ponttal alacsonyabb, mint amit a szervezet áprilisban várt. A fejlett országokban jelentős lesz a visszaesés - az Egyesült Államok 8, az eurózóna 10,2%-os visszaesést szenvedhet el idén.
Újfajta gazdasági mutatót alkotott a Pénzügyminisztérium, amely arra képes, hogy hetente mutassa meg a magyar gazdaság aktuális teljesítményét. A tárca Heti gazdasági indexének alakulása alapján elmondható, hogy a koronavírus-járvány miatt március utolsó és április első három hetében érte el a hazai gazdaság teljesítménye a mélypontot, április végétől azonban már határozottan beindult a kilábalás. Dózsa László és Várpalotai Viktor, a Pénzügyminisztérium munkatársainak írását közöljük.