A libanoni parlament elnöke kedden összehívta a törvényhozókat, hogy megválasszák az ország következő elnökét. Nabih Berri közölte, hogy a parlament csütörtökön ül össze.
Vlagyimir Putyin elnök kész lezárni az ukrajnai háborút, mivel „elég problémásan” haladnak az ottani harci cselekmények – mondta el Recep Tayyp Erdogan török elnök a PBS-nek, miután Üzbegisztánban személyesen egyeztetett az orosz vezetővel.
Fontolgatja az orosz törvényhozás alsóháza, hogy kihallgatják Szergej Sojgu védelmi minisztert a Harkiv térségében történt események miatt – mondta Szergej Mironov vezető orosz politikus a Kommerszantnak.
Hazatért péntek este az emigrációból Gotabaja Radzsapaksza korábbi Srí Lanka-i elnök – jelentették a hírügynökségek a colombói repülőtér illetékeseire hivatkozva.
Andrzej Duda lengyel elnök kedden Kijevbe érkezett, hogy megvitassa az Ukrajnának nyújtandó további támogatások kérdését, beleértve a katonai segélyekét is. A látogatás időzítése, összefügg azzal, hogy az orosz invázió a napokban közeledik a hat hónapos mérföldkőhöz.
Nyilvánosságra hozták az amerikai hatóságok a Donald Trump floridai házában tartott hétfői kutatás jegyzőkönyveit, amelyekből kiderül, hogy a volt elnöktől minősítettnek tartott iratokat is lefoglaltak.
Moldova oroszbarát ellenzéki vezetője kedden előrehozott elnök- és parlamenti választásokat sürgetett, és felszólította a nyugatbarát kormányt, hogy menjen Moszkvába, és tárgyaljon olcsóbb földgázról Oroszországgal, mivel az árak az egekbe szöknek - számolt be róla a Reuters.
Srí Lanka új elnöke, Ranil Wickremesinghe felszólította a törvényhozókat és a polgárokat, hogy támogassák kormánya reformintézkedéseit, amelyek segítik az ország kilábalását a gazdasági válságból. Az új kormány tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Valutaalappal egy mentőprogramról is - számolt be róla a Bloomberg.
Felszállt egy Szu-35-ös vadászgépekből álló kötelék Kína területéről és Tajvan felé vette az irányt - számol be a Global Times, a Kínai Kommunista Párt lapja.
Macky Sall szenegáli elnök kormánykoalíciója hétfőn közölte, hogy az ország 46 közigazgatási körzetéből 30-at megnyert, így a vasárnapi parlamenti választások után csekély parlamenti többséggel rendelkezik - számol be róla a Reuters.
Elmenekült országából Sri Lanka elnöke szerda hajnalban, alig néhány órával azelőtt, hogy ígérete szerint le kellett volna mondania. Akkortól ugyanis már őrizetbe vehették volna. Az elmúlt napokban ez a sokadik próbálkozása volt az elnöknek az ország ehagyására és ez most a jelek szerint sikerült.
Ma rendezik a francia nemzetgyűlési választás második fordulóját, amely eldönti, hogy mennyire lesz könnyű Emmanuel Macron elnök nemrég megkezdett újabb ötéves ciklusa. A parlamenti többség megszerzése ugyanis szükséges feltétele annak, hogy a mindenkori államfő képes legyen megvalósítani programját. Ellenkező esetben politikai alkukra kényszerülhet, amely jelentősen megnehezítheti az ország vezetését. Szélsőséges esetben pedig az is elképzelhető, hogy az ellenzék soraiból kell miniszterelnököt kineveznie – azaz társbérlet alakul ki –, amely minden francia államfő rémálma. Jóllehet Macron pártjának így is jó esélye van megnyerni a választást, 25 év után először fordulhat elő, hogy a parlamenti többség elérése valódi kihívást jelent majd a francia elnök pártja számára.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt állítólag a napokban sürgősen megműtötték, ugyanis az elnök rákos, és állapota rossz – írja a La Stampa olasz napilap.
Az előrejelzések szerint kényelmes többséggel, mintegy 58–42 arányban győzött Emmanuel Macron francia elnök az elnökválasztás második fordulójában, vereséget mérve a jobboldali radikális Marine Le Penre. A két politikus 2017 után másodszorra mérkőzött meg, annak idején ugyanakkor sokkal nagyobb különbséggel, mintegy kétharmad–egyharmad arányban győzött Macron. Bár az első forduló után csak kis különbséget mértek a közvéleménykutatók a két jelölt között, Macron egyre jobban elhúzott riválisa mellett, és végül meggyőző fölénnyel biztosította helyét az Élysée-palotában. Marine Le Pen elismerte vereségét, de azt mondta, nem vonul vissza, hanem a júniusban esedékes nemzetgyűlési választásokra készül. Ugyanígy tesz a baloldali radikális Jean-Luc Mélenchon is, aki az első fordulóban kis különbséggel, de harmadik lett Macron és Le Pen mögött.
Ma tartják az államfőválasztás második fordulóját Franciaországban, amelynek hatásait egész Európa érezni fogja. A két szembenálló jelölt, Emmanuel Macron és Marine Le Pen ugyanis számos terület vonatkozásában más elveket vallanak, ez pedig igaz a francia külpolitika jövőjére is. Franciaország jelenleg az Európai Unió második legerősebb gazdasága, emellett atomhatalom és állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, így a világpolitikára gyakorolt befolyása sem lebecsülendő. Éppen ezért van igen nagy tétje a mai választásnak, ugyanis Macron győzelme esetén vélhetően folytatódnak az erős európai integrációt szorgalmazó narratíva, míg Le Pen megválasztása esetén régi nagy tabuk dőlhetnek meg a francia uniós politikában. A választási eredmények azonban érinthetik a NATO-val, illetve Oroszországgal fenntartott viszonyt is.
Izgalmas választás elé néz vasárnap Franciaország, ahol ismét Emmanuel Macron és Marine Le Pen száll versenybe az elnöki címért. Bár a legtöbb felmérés szerint továbbra is a hivatalban lévő államfőnek van a legnagyobb esélye a győzelemre, a két jelölt közti küzdelem kiélezettebb lehet, mint valaha. Ennek oka, hogy az elmúlt években sok szavazó kiábrándult Macronból, Le Pen pedig képes volt a korábban igencsak megosztó identitáspolitikai kérdések helyett a megélhetési problémákra kihegyezni kampányát. A választás kimenetele szempontjából kulcskérdés lesz az is, hogy miként fognak szavazni azok az állampolgárok, akik által támogatott jelöltek nem jutottak be a második fordulóba. Az azonban egyértelmű, hogy a két jelölt markánsan más elképzeléseket vall Franciaország és Európa jövője szempontjából, így a mostani elnökválasztás jelentős mértékben fogja meghatározni a kontinens jövőjét.
Az az élmény, amit egy csapatsportban meg tud szerezni egy ember, és ezt minél fiatalabb korban teszi, az óriási előnyt jelent, amit később akár a munkában is kamatoztathat – fejtette ki Szabados Richárd. Az Erste Bank Hungary Zrt. vállalati üzletágvezetőjével a Portfolio Extra Podcastjában beszélgetett Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója és Siklósi Gergely világbajnok párbajtőröző többek között arról, hogy hogyan került kapcsolatba a jégkoronggal, hogyan lett a szövetség alelnöke, milyen sportokat űzött, mit sportol jelenleg, azt hogyan egyezteti össze a munkával és a családi élettel, valamint hogy mit jelent számára a fairplay az üzleti életben. De szóba került az is, hogy egy vezető milyen fejlődésen megy keresztül ahogy lép egyre feljebb és feljebb. Elárulta azt is: ő személyesen a felhatalmazó vezetésben hisz. Meglátása szerint a magyar bankok közötti különbség ott dől el, hogy a dolgozók hogyan végzik a munkájukat.
Emmanuel Macron jelenlegi elnököt találta meggyőzőbbnek a tévénézők 59 százaléka a francia elnökjelöltek szerda esti vitájában a jobboldali szuverenista Marine Le Pennel szemben, akire a megkérdezettek 39 százaléka szavazott - derül ki az Elabe közvélemény-kutatóintézet gyors felmérésből, amelyet a BFM hírtelevízió és L'Express című hetilap honlapja ismertetett. A megkérdezettek két százaléka nem nyilvánított véleményt.
Marine Le Pen francia elnökjelölt kedden kijelentette, hogy nincs "titkos terv" arra, hogy Franciaország kilépjen az Európai Unióból – írja a Reuters
Ma tartják a francia elnökválasztás első fordulóját, amely a korábban várthoz képest sokkal izgalmasabbnak ígérkezik. Bár továbbra is a hivatalban lévő államfő, Emmanuel Macron győzelmére van a legnagyobb esély, az utóbbi hetekben jobboldali kihívója, Marine Le Pen képes volt látványosan növelni támogatottságát. A politikus előretörésének oka elsősorban az, hogy a kampány során erősen fókuszált az országban tapasztalható megélhetési problémákra. Az szinte borítékolható, hogy Macron és Le Pen jutnak a második fordulóba, amelynek kampányát azonban nagyban befolyásolja majd az első forduló eredménye. Az is egyértelmű, hogy a két jelölt markánsan más elképzeléseket vall Franciaország és Európa jövője szempontjából, úgyhogy a mostani elnökválasztás összességben jelentős mértékben fogja meghatározni a kontinens jövőjét.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
