Magyarország 200-200 ezer koronavírus elleni vakcinát ad Montenegrónak és Bosznia-Hercegovinának, hogy nagyobb legyen a védettség a két országban - közölte hétfőn a külgazdasági és külügyminiszter a V4-csoport lengyelországi találkozóján, amelyen részt vettek a nyugat-balkáni országok diplomáciai vezetői is.
További ausztrál államokban vezettek be járványügyi korlátozásokat hétfőn a nemrég megugrott, a koronavírus delta variánsához köthető fertőzésszámok miatt, szakértők szerint az országban a járvány kezdete óta nem volt ilyen súlyos a helyzet.
A japán kormány hat ország olimpiai csapatainak esetében szigorítja a beutazási feltételeket a koronavírus fertőzőbb, delta variánsának ottani terjedése miatt - írta vasárnap a Jomiuri Sinbun.
Malajzia meghosszabbítja az eredetileg hétfőn lejáró országos zárlatot, mivel az új Covid-fertőzések száma még mindig túl magas - közölte Muhyiddin Yassin miniszterelnök.
230 millió dolláros büntetést fizet ki a Johnson & Johnson és soha többé nem gyárt opioidokat – jelentette be Letitia James, New York főügyésze a CNBC szerint.
Lemondott szombaton Matt Hancock brit egészségügyi miniszter, aki a brit sajtóban megjelent fotók tanúsága szerint bensőséges kapcsolatba került egyik hivatali kolléganőjével.
Nagy-Britanniában az áprilisi elején mért szintekre emelkedett a naponta kimutatott új koronavírus-fertőződések száma, ám a brit egészségügyi szolgálat egyik magas rangú vezetője szerint a koronavírus elleni oltási kampány nyomán most már egyértelműen kezdenek szétválni a fertőzések, valamint a kórházi kezelésre szoruló betegek és a halálozások számának alakulását mutató görbék.
Egyre gyorsuló ütemben terjed az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) fokozottan fertőzőképes, delta nevű variánsa Németországban pénteken ismertetett adatok szerint. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) rendszeresen elvégzett mintavétele alapján ugyan egyelőre az alfa nevű, korábban britnek is nevezett B.1.1.7-es jelzésű vírusváltozat a meghatározó Németországban, de egyre gyorsabban tör előre a B.1.617.2 megjelöléssel is nyilvántartott, korábban indiainak nevezett delta variáns.
A háziorvosi ügyeleti rendszer és a mesterséges megtermékenyítést végző központok államosítása – két hír az elmúlt hetek terméséből. Az orvosi vállalkozások állami kórházakból történt kizárását is felvéve a listára úgy tűnik, hogy az állam egészségügyi szerepvállalásának utóbbi évtizedben tapasztalt erősödése folytatódik, vagy akár szintet lép. Mi lehet emögött, és mire számíthatunk betegként a következő években?
A Covid-19-et okozó új koronavírus legkorábban már 2019 októberétől elkezdhetett terjedni Kínában, azaz két hónappal korábban, amikor az első megbetegedést azonosították a közép-kínai Vuhanban. Az angliai Kenti Egyetem kutatói a PLOS Pathogens című tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányukban a természetvédelemben a fajok kihalását prognosztizáló matematikai modellezéssel becsülték meg, hogy a SARS-CoV-2 vírus először október eleje és november közepe között jelenhetett meg az ázsiai országban.
Izraelben az új koronavírusos esetek fele már korábban kapott védőoltást. A meglepő szám újabb bizonyítéka lehet annak, hogy a delta (indiai) variáns ellen kevésbé hatékonyak a vakcinák. Az adatokban azonban még sok bizonytalanság van, ráadásul van egy jó hír: a védőoltást kapottak tünetei enyhébbek, vagyis a súlyos betegségtől még mindig erősen véd a vakcina.
Évente emlékeztető oltásra lesz szükségük a Covid-19-betegséggel szemben legsérülékenyebb embereknek, így az időseknek, hogy védve legyenek a különböző variánsokkal szemben - jelezte előre az Egészségügyi Világszervezet (WHO) belső dokumentumban, amelybe a Reuters hírügynökség betekintést nyert.
A Pfizer amerikai gyógyszergyártó vállalat izraeli képviselője szerint a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyaguk hatékony az indiai vírusváltozattal szemben is - jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság hírportálja, a ynet csütörtökön.
Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docensének elemzése szerint a koronavírus-járvány idején mérhető többlethalálozást nézve Magyarország az európai országok között a legrosszabb harmadban található.
Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) tanácsadó orvoscsoportjának szerdán közzétett beszámolója szerint "valószínű kapcsolat" van a serdülő kamaszok és fiatal felnőttek körében tapasztalható ritka szívgyulladás, valamint a Pfizer/BioNTech és a Moderna koronavírus-vakcinával végrehajtott oltások között.
A mai napig "Pest nehéz" a fővárosi egészségügyi ellátórendszer, kiemelten a fekvőbeteg-szakellátás, ezért az ellátáshoz való földrajzi hozzáférés a budai kerületek és a környező agglomerációban élők számára sokkal rosszabb, mint Pesten és környékén. Indokolt lenne tehát tervbe venni a budai ellátási kapacitások arányának növelését, de az is fontos elvárás, hogy a budai intézményeket ne egymás rovására bővítsék. A térségi fejlesztést két fontos szempont mentén érdemes megtervezni: a népvándorlási folyamatokra és az ellátásszervezési adatokra egyszerre kell tekintettel legyenek a döntéshozók. Írásomban kísérletet teszek annak bemutatására, hogy ezen szempontok figyelembevételével milyen alternatívák jöhetnek szóba, amikor a budai fekvőbeteg-kapacitás gyakorlati fejlesztése kerül terítékre. Több szakmai érv szól például egy Észak-Budán felépítendő új centrum mellett, az M0-hoz közel.
Nyilvános és célzott konzultációkkal hatásvizsgálatot indított az Európai Bizottság azért, hogy minden szereplő számára érthető és használható legyen a dátummegjelölés, amely iránytűként szolgál az élelmiszer-vásárlás során.