A következő 2-3 évben 35-40 milliárd forintból fejlesztenék az orvos- és egészségtudományi képzést Magyarországon, hogy azt még vonzóbbá tegyék a külföldi hallgatók számára - írja a Magyar Idők. A lap birtokába került munkaanyag úgy számol, hogy így 2020-ra akár a mostani 9 ezerről 11 ezer főre is emelkedhet a hazánkban tanuló fizetős orvostanhallgatók száma.
A ThyssenKrupp együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel.
Az Emmi még pénteken bejelentette: elkészült az új felsőoktatási szakjegyzék tervezete, amely szerint többek között ismét osztatlan formában képezték volna a pszichológusokat és az elméleti közgazdászokat. Ezzel kapcsolatban ma Palkovics László, az Emmi felsőoktatási államtitkára közölte: a Magyar Rektori Konferencia ellenvéleménye miatt a pszichológia szak továbbra is osztott marad, azonban a társadalmi tanulmányok alapszakot valószínűleg tényleg megszüntetik. Közben az Átlátszó Oktatás megszerezte a felsőoktatási törvény tervezett módosítását is, amiből a szakokat érintő változásokon kívül az is kiderül, hogy a kancellári rendszer után most egy konzisztóriumi rendszer bevezetését tervezi a kormány, illetve hogy megnövelnék az intézményeknek a hallgatók után járó normatíva összegét is.
Egy új államtitkári tervezet szerint több egyetemi alapszakot - többek közt a kommunikációs szakot is - megszüntetne a kormány, egyes képzésektől pedig az állami ösztöndíjas helyeket vennék el teljesen - írja az Eduline. Egyetemi forrásaira hivatkozva a portál úgy tudja: több népszerű szakon 2016-tól csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lehet majd tanulni. Az államtitkárság azóta közölte: a szakok racionalizálásáról továbbra is tart az egyeztetés.
"Nem egészen érthető a sajtó azon vélekedése, miszerint ördögtől való dolog az, hogy a magyar fiatalok külföldi egyetemekre mennek tanulni" - kezdődik az Emberi Erőforrások Minisztériumának Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága által a Portfolio-hoz eljuttatott közlemény, amely arra az elemzésre reagál, amelyet az MKIK GVI írt a felsőoktatási továbbtanulási szándékokról és szerdán a mi hasábjainkon jelent meg. A közlemény szerint "Az Európai Unió egyik fő célja a munkaerő és így a hallgatók szabad áramlása. Nem gond az, sőt óriási lehetőség, ha a kitűnő képességű magyar fiatalok azért mennek el külföldi egyetemekre, hogy - jó idegen nyelvtudással rendelkező - magasan képzett szakemberekké, tudósokká váljanak, akik hazatérve gyarapíthatják az országot." A közleményt az alábbiakban teljes terjedelemben közöljük.
Az adózás szempontjából jó irányba megy az ország, a kormány társadalompolitikai beavatkozása kifejezetten előnyös - értékelte a kormány eddigi gazdaságpolitikáját Heim Péter az InfoRádió Aréna című műsorában szerdán. A Századvég Gazdaságkutató elnöke azonban hozzátette: hiányolja az oktatási rendszerbe történő hatékonyabb beavatkozást és ezzel kapcsolatban javaslatot is megfogalmazott a műsorban. A jegybank növekedési hitelprogramjának kiterjesztését is javasolja a közgazdász és komoly átalakulásra számít a magyar bankszektorban. A 2014-es költségvetés szerinte rendben van, sőt még 150 milliárdos mozgástere is lehet a kormánynak idén, amit akár el is tud költeni.
A kormány zárolást rendelt el több felsőoktatási intézménynél. Ez az első számítások szerint három-négymilliárd forintos megszorítást jelent az ágazatban - írta szombati számában a Népszabadság. Erre reagálva az EMMI azt közölte az MTI-vel, hogy nem történt újabb zárolás a felsőoktatási intézményeknél, hanem a túlzottdeficit-eljárás miatt az összes ágazatot érintő májusi kormánydöntést most hajtották végre.
A zöldgazdaság által igényelt új szakmákra dolgoznak ki tantervet az agráregyetemek. A Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kara és konzorciumi partnerei, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara, valamint a Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Kara 865 millió forint vissza nem térítendő, európai uniós támogatást nyert a projekt megvalósítására - számol be az MTI.
2 éven belül meg is érkezhetnek az első példányok.
Szökevényként tartották számon Rijádban.
Intenzív szakaszában van a háború.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
