Egyetlen más olyan jelentőségű turisztika térség sincs Magyarországon, mint a Balaton és környéke, mely a járvány alatt csak tovább növelte jelentőségét. A klasszikus vízparti üdülés mellett természeti látványosságokkal, kulturális attrakciókkal és tartalmas programokkal várja a turistákat a nyári szezonon belül és kívül is. A Pénzcentrum utánajárt, hogyan alakultak idén a magyar tengernél a strandbelépő árak.
A kormány által már bejelentett, építőipari anyagok drágulását megakadályozó intézkedések csütörtök este megjelentek a Magyar Közlönyben. Ebben többek között szerepel a kiegészítő bányajáradékról szóló rendelet, ami egy új különadó a szektor legnagyobb szereplőire szabva (pontosan 11 cégre), mert a kormány érvelése szerint ők extraprofitot tesznek zsebre a piacon. A rendelet azt is szabályozza, hogy a kisebb szereplők sem alkalmazhatnak tisztességtelen haszonkulcsot, ellenkező esetben NAV-eljárást kockáztatnak.
Ülésezett a kormány Gazdasági Kabinetje, amelyről Varga Mihály osztott meg részleteket kedden. Az egészségügyi dolgozók plusz pénzt kaphatnak a pénzügyminiszter közlése szerint.
A fogyasztóvédelem is bekapcsolódik az építőipari alapanyagok piacának drasztikus áremelkedések miatt szükségessé vált, fokozott ellenőrzésébe. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium elrendelése alapján a megyei kormányhivatalok munkatársai az ország minden részében felkeresik a termékkört forgalmazó kiskereskedelmi egységeket.
A sokszor elemzett idei áremelkedési kockázatok közepette a magyar, illetve az amerikai inflációs ráta (a teljes fogyasztói árindex) idei eddigi csúcsa éppen csak meghaladta, illetve elérte az 5 százalékot, az euróövezeti pedig ennek nagyjából a fele. Természetesen a korábbi években látott nullaközeli inflációhoz képest ez nem kicsi ugrás (a második félév kockázatairól nem is beszélve), de mit szóljunk ehhez képest egy jó 40 százalékos dráguláshoz?
Az elmúlt hónapokban látott építőipari árrobbanást nem elsősorban a hazai családtámogatási program okozta, hanem inkább a covid utáni újraindulással járó átgyűrűző hatások, amelyek több termék esetén teljesen felborították a kereslet-kínálat egyensúlyát és az alapanyagárak drámai emelkedését eredményezték. A távol-keleti ellátási láncok ellehetetlenültek, így azok a vállalatok, amelyek képesek európai szinten versenyképesen termelni, sokkal jobb pozícióban vannak ma - nyilatkozta Tibor Dávid, a Masterplast elnöke a Portfolio-nak adott interjúban. Tibor Dávid elmondta véleményét az építőipari anyagok piacán tervezett kormányzati beavatkozásról, beszélt arról is, hogy miért kell módosítani a Masterplast idei éves eredményvárakozását és hogy vajon 4000 forint környékén még fair árazási szinten forognak-e a részvények.
Hamarosan bejelentheti a kormányzat, hogy reagálnak az építőanyagipar jelentős áremeléseire, miután Orbán Viktor morálisan elfogadhatatlannak nevezte, hogy a gyártók akár száz százalékot meghaladó áremeléssel reagálnak a családtámogatásokra – írja a Magyar Hang.
Tavaly 5%-ot nőttek az árak a balatoni strandokon, idén 15-20%-os áremelkedésre számíthatnak a látogatók – hangzott el az RTL Klub Híradójában.
Áprilisban 5,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, ami 2012 novembere óta a legerősebb ütem – közölte a KSH kedd reggel. Az adat kicsivel meghaladja az előzetes várakozásokat, ráadásul a szakemberek májusra még várnak egy kis emelkedést.
Februárban e-mailt küldött arról a Revolut a magyar ügyfeleinek, hogy csökkentik a díjmentes készpénzfelvétel limitjét, minimumdíjat vezetnek be és korlátozzák a díjmentes tranzakciók számát is. Rövidesen a bejelentés után az MNB közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a lépés sérti a magyar jogszabályokat, ma pedig a Revolut bejelentette: mégsem drágítják az ATM-használatot.
Drágulnak az élelmiszerek, amelyet a vendéglátóegységek beépítenek majd az áraikba, így a vendégek becslések szerint akár 10-15 százalékkal magasabb cechre számíthatnak majd a járvány előtti időszakhoz képest - ezt a Portfolio megkeresésére Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke is megerősítette.
Az elmúlt hetekben már elindult az árnövekedés az élősertés piacán, amely előbb-utóbb megjelenik a húsipar által értékesített termékek áraiban is a Hússzövetség elnöke szerint.
Egy hete és ma délelőtt még 4700 forintba, jelenleg viszont már 14 900 forintba kerül ugyanaz az 50 darab FFP2-es maszk egy hazai online kiskereskedelmi cégnél. Időközben "csak" egy indexes sajtóértesülés jelent meg erről a típusú maszkról. A cikkünkben szereplő védekezőeszközt értékesítő társaság többféle magas védelmet nyújtó maszkot is árul, ezek közül nem mindegyiket drágította meg, mi most ugyanazon URL-címen elérhető termékek áralakulását mutatjuk be.
Augusztusban átlagosan 3,9%-kal voltak magasabban a fogyasztói árak Magyarországon, mint egy évvel korábban. Ez a júliusi 3,8%-os inflációs adathoz képest minimáis gyorsulást jelent, és azt, hogy az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult a mutató.
Olvasónk érdekes fotót küldött nekünk a Balaton partjáról.
2020. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 2,4%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Ezzel kétéves mélypontra süllyedt az infláció. A friss adat pontosan megegyezik a várakozásokkal, tehát nem okozott meglepetést. A csökkenő infláció képét rombolja, hogy ugyanakkor a maginfláció egyáltalán nem esett, illetve a KSH súlyos adathiányos problémákkal szembesülve kénytelen számolni a fogyasztói árindexet.
A januári 7 éves csúcsról (4,7%) "csak" 4,4% százalékra süllyedt februárban az éves alapú áremelkedés üteme Magyarországon, miközben a maginfláció 4%-ról 4,1%-ra, 7 éves csúcsra gyorsult, a negyedéves évesített maginfláció pedig 5%-ra, több mint 6 éves csúcsra ugrott - közölte a KSH. A Portfolio elemzői konszenzusa 4,1%-ra lassulást valószínűsített a főadat kapcsán, míg az MNB 4,2%-ra lassulást várt, azaz a tényadat január után most is mérsékelten magasabb lett a várakozásoknál. A havi alapú áremelkedés üteme 0,3 százalék volt februárban, a maginflációé pedig 0,5%.
A mindennapi bevásárlásaink során jóval nagyobb drágulást tapasztalhatunk, mint a hivatalos inflációs adat - mutattuk meg az elmúlt hónapokban többször is. A januári áremelkedési ütem kellemetlen meglepetést okozott, hiszen a 4,7%-os pénzromlás ütem sokéves csúcsot jelent. Ezzel párhuzamosan pedig tovább emelkedett az étkezési célú vásárlások árnövekedési üteme is: az év elején az "étkezési árindex" már 8,3%-on járt.
Az elemzőket is meglepve hét éve nem látott szintre, 4,7%-ra emelkedett januárban az éves infláció a KSH ma közzétett adatai szerint. Fél év leforgása alatt 1,9%-kal emelkedett az árszínvonal Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a szuperállampapír első féléves, 1,75%-os hozamánál is nagyobb volt a drágulás. A köztudatban magas kamatozásúként elkönyvelt MÁP+ befektetői is veszítettek tehát befektetésük reálértékéből az elmúlt fél év alatt.
A hivatalos inflációnál jóval magasabb drágulási érzetünk részben abból fakadhat, hogy "mindennapi vásárlásaink" során valóban sokkal nagyobb áremelkedést tapasztalhatunk - mutattuk meg nemrégiben. Azóta véget ért a 2019-es év, így megnéztük, hogy vajon enyhült-e az ellentmondás. A rövid válasz: nem, sőt a boltokban lassan 8% felé kúszik a drágulás üteme.
Ráadásul a helyszín is egyezik.
Fontos találkozóra kerül sor.
Közben kétpárti munkacsoportot jelentettek be.
Szorosan kordinál az energiaügyi és a külügyi tárca.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
