Tüzérségi lövedék talált el egy börtönt a kelet-ukrajnai Donyeck városában vasárnap éjjel, amelynek nyomán 1 elítélt meghalt, 18 megsérült, 106 pedig megszökött - közölte hétfőn a városi tanács. Közben gőzerővel szervezi a Vöröskereszt és az ENSZ az oroszokkal együtt egy humanitárius misszió létrejöttét Kelet-Ukrajnába, de az ukránok és a nyugati hatalmak rettegnek attól, hogy ennek ürügyén az oroszok betörnek Ukrajnába. A hétvégi orosz-ukrán fejlemények bővebben:
Negyedéves alapon 2,3%-kal, míg éves összevetésben 4,7%-kal esett az ukrán gazdaság - tette közzé ma délelőtt az ukrán statisztikai hivatal. Ez jelentős részben az áprilisban elindult kelet-ukrajnai harci eseményekkel, az amiatt leállt, vagy akadozó gazdasági folyamatokkal függ össze.
A hónapok óta dúló kelet-ukrajnai harcok miatt a Donbasz régióban akadozik az üzleti élet és a nehézipar működése. A dunaújvárosi vasmű számára fontos ez az ukrán térség a nyersanyag-import miatt, azonban a cég tájékoztatása szerint a Dunaferr működését nem befolyásolják a harcok. Legalábbis egyelőre.
Az ukrán hadsereg és az oroszbarát szakadárok között hónapok óta dúló összecsapások jelentősen befolyásolják a két megye, Donyeck és Luhanszk gazdasági életét - derül ki a Reuters helyszíni összefoglaló anyagából. A hírügynökség beszámolójában annak járt utána, hogy a véres harcok hogyan emésztik fel a régió gazdasági erejét. A régió helyzete Magyarország szempontjából sem mellékes.
Több légitársaság, köztük a német Lufthansa és a francia Air France bejelentette, hogy gépeik elkerülik a Kelet-Ukrajna feletti légteret, miután csütörtökön Donyeck megyében 295 emberrel a fedélzetén lezuhant a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó Boeing-777-es gépe.
Az ukrán belügyminiszter szerint nem állítják le a terrorellenes hadműveletet Kelet-Ukrajnában, közben a szakadár donyecki régió vezetője a minél előbbi saját hadsereg (és a hrivnya helyett "valamilyen más" fizetőeszköz) létrehozását szorgalmazza. Ez önmagában is akár súlyos konfliktust vetít előre, de az, hogy meglőtték az önjelölt donyecki kormányzót, a jelenlegi hatalmas feszültséget is jól jellemzi. A nyugati hatalmak az ukrán kormánnyal együtt a május 25-i ukrán elnökválasztás viszonylag nyugodt megrendezésére koncentrálnak, közben a Gazprom a gázon keresztül szorongatja Ukrajnát, az oroszok pedig bejelentették: 2020 után szakítanak az amerikaiakkal a közös űrprogramban. Közben a románok "bepöccentek" az orosz kormányfő-helyettes hétvégi kijelentése miatt.
A szakadárok szavazóbizottsága szerint 75-80% körüli, az ukrán belügyi szervek adatai szerint csak 30% körüli volt a részvételi arány a vasárnap két kelet-ukrajnai megyében (Donyeck és Luhanszk) megrendezett, az önrendelkezésrõl szóló népszavazásokon. Az eseményt számos súlyos visszaélés gyanúja terheli. A végeredmény a választási eredményrõl még ma várható, az elõzetes adatok 90-95% körüli támogatói arányt mutatnak. Moszkva tisztelettel fogadta az elõzetes adatokat és a párbeszéd fontosságára utalt, igaz közben az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy nem látja esélyét a genfi négyoldalú (orosz-ukrán-amerikai-EU) tárgyalások rövid távú folytatásának. Délután a donyecki szakadár vezető felkérte Moszkvát, hogy vegyék fontolóra a terület Oroszországhoz csatolását. Közben az ukrán hadsereg pedig folytatja a keleti részeken a terrorista-ellenes hadmûveletét és az EU mai külügyminiszteri ülésén elfogadta az újabb, vállalatokat és magánszemélyeket is érintő szankciókat Oroszországgal szemben a Krím-félsziget megszállásával kapcsolatban.
Magas részvételi arány és több, súlyosnak tûnõ szabálytalanság mellett zajlott vasárnap a donyecki és a luhanszki megyékben a „függetlenségi népszavazás”, amely egyes, biztonsági szempontból kockázatos régiókban a vasárnap este 8 órási határidõ utánig is eltartott. Hivatalos eredményt a szakadárok képviselõi leghamarabb hétfõre ígérek. Egyelõre nem teljesen világos, hogy mi lesz a következménye közjogi, illetve gyakorlati szempontból annak, ha a szavazólapon feltett kérdés alapján az önállóságot szavazzák meg az érintett megyék lakói. A szeparatisták vezetõi szerint az eredmény csak arra ad alapot, hogy erre hivatkozva a megyék döntéshozó szervei tovább lépjenek, igaz egyes nyilatkozóik szerint arról van szó, hogy megkezdõdött az Ukrajnától való „civilizált” elszakadás. A kijevi központi hatalom, illetve a nyugati országok biztosan nem fogadják majd el a választási eredményeket és hétfõn az Európai Unió külügyminiszterei újabb szankciókról dönthetnek, amelyek elsõ ízben vehetnek célba orosz cégeket, igaz ezek a lépések még inkább a krím-félszigeti népszavazás „utóhatásaként” értelmezhetõk.
Két kelet-ukrajani megyében, Donyeckben és a vele szomszédos Luhanszkban kerül sor holnap, azaz vasárnap a krím-félszigeti népszavazásra erősen hasonlító módszerekkel lebonyolítandó függetlenségi népszavazásra. A térségben összesen 7,3 millióan élnek, akik közül több mint 3 milliónak van szavazati joga. A választás tisztaságát erősen megkérdőjelezi, hogy a kijevi hatóságok kérésére sem küldték el a két megye választói névjegyzékét a népszavazás szervezői, így akik elmennek szavazni, közvetlenül a választási helyiségben iratkozhatnak fel a listára. Több ukrán, illetve egy amerikai kutatás szerint a két megye lakosságának nagy többsége ellenzi a szeparatizmust, azaz az Ukrajnától való elszakadást és csak kis részük szeretné az országrészek Oroszországhoz csatlakozását.
Felerősödtek a szeparatista törekvések Ukrajna keleti részén, Donyeckben az oroszbarát tüntetők kikiáltották a "független donyecki köztársaságot" - tudósít az MTI. Nem sokkal később Harkivban is hasonlóan cselekedtek.
