Észak-Korea parlamentje, a Legfelsőbb Népi Gyűlés szerdán megszavazta a Dél-Koreával kötött gazdasági együttműködési megállapodások felmondását - közölte csütörtökön a kommunista állam hírügynöksége.
Guatemala nyitottnak mutatkozik arra, hogy Kínával is felvegye a kereskedelmi kapcsolatokat. Ez a tény azt jelentheti, hogy Tajvan egy újabb diplomáciai partnerét veszíti el. Tajpej azonban a gazdasági kapcsolatok erősítésével őrizné meg viszonyát a közép-amerikai országgal – jelentette a Taiwan News.
Január közepén váratlan események borzolták a kedélyeket az iszlám világban: egy pillanatra felvillant egy kiterjedt háború rémének a lehetősége Irán és Pakisztán között. A hirtelen fellángoló ellentétek azóta teljesen elcsendesültek, sőt, úgy néz ki, hogy tovább mélyítik a kapcsolataikat a felek. Több lehetséges magyarázat is felmerült, hogy pontosan mi állhat az események hátterében, Teheránban azonnal Szaúd-Arábiát vélték felfedezni a bajkeverő szerepében. Joggal merül fel a kérdés, hogy mégis mi oka lehetne a gazdag arab olajországnak megkavarni az amúgy kifejezetten békés, baráti kapcsolatot a muszlim hatalmak között. Pedig akad néhány szempont.
Az Egyesült Államok csalódottságát fejezte ki, amiért Magyarország nem szavazta meg Svédország NATO-csatlakozását, ezáltal rontva a kapcsolatokat és aggodalmat váltva ki a szövetségesek körében – írja a Reuters.
Putyin és az Egyesült Arab Emírségekbeli Mohamed sejk Ukrajnáról és Gázáról tárgyaltak, valamint a baráti kapcsolatok fejlesztésében állapodtak meg – írja a Reuters.
Stephen Bryen írt elemzést az ukrajnai frontvonalak állásáról, különös figyelemmel az amerikai megközelítésre. A cikk szerint az Egyesült Államok történelmi hibát vétett az országban, miközben a közelgő elnökválasztás kerül a közbeszéd középpontjába – írta az AsiaTimes.
A G7 országok és az EU azt fontolgatja hogy 250 milliárd dollár (83 ezer milliárd forint) értékű befagyasztott orosz vagyon felhasználásával finanszírozzák Ukrajna újjáépítését - számol be a Bloomberg meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. Amennyiben ez megvalósul, az valóban jelentős pénzügyi támogatást nyújthatna Ukrajnának a konfliktus utáni helyreállításban.
A közel-keleti konfliktusokat egy felrobbanással fenyegető kazánhoz hasonlította és a helyzet eszkalálódásának elkerülésére szólított fel Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő szombaton Brüsszelben.
Nagy-Britannia támogatja az Egyesült Államoknak az Iránhoz köthető iraki és szíriai célpontok elleni légicsapásokra adott válaszlépéseit, elítélve Irán destabilizáló magatartását.
Kanada és Ukrajna nemzetközi koalíciót hoz létre, amely azon fog munkálkodni, hogy az Oroszország által erőszakkal elhurcolt gyerekek visszatérjenek Ukrajnába - jelentette be Mélanie Joly kanadai külügyminiszter kedden Kijevben, ukrán hivatali partnerével, Dmitro Kulebával közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Kína azt követeli Ukrajnától, hogy vegye le a kínai vállalatokat a "háború szponzorai" listájáról, a kétoldalú kapcsolatokra gyakorolt potenciális káros hatásokra hivatkozva.
Tavaly nyáron váratlanul kellett távoznia a posztjáról Csin Kang kínai külügyminiszternek. Utódja az a Vang Ji lett, aki korábban már vezette az ország külügyi tárcáját, így most visszatérhetett a pozíciójához. A háttérben viszont felemelkedni látszik a kínai politika egy új csillaga: Liu Csiencsao, a Kínai Kommunista Párt Nemzetközi Kapcsolattartási Osztályának (ILD) vezetője. Az ő szerepe pedig nagyon súlyos geopolitikai feszültségek kezelésére terjed ki.
Svájc február 1-jétől betiltja az orosz gyémántok importját, összhangban az EU Moszkva bevételeit célzó szankcióival, kiterjesztve a pénzügyi és exportkorlátozásokat.
Az Egyesült Államok arra számít, hogy Magyarország az hamarosan jóváhagyja Svédország NATO-pályázatát – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
Hszi Csin-ping 2013-ban jelentette be az Övezet és Út kezdeményezést (Belt and Road Initiative – BRI), amelynek célja egyértelműen az volt, hogy Kína átalakítsa a globális infrastruktúrát. Az elképzelés célja számos megközelítésben szolgálta Peking céljait: „újrahuzalozta” a világot, ezzel erősebb kereskedelmi lehetőségek valósultak meg; nőtt a keleti nagyhatalom befolyása, valamint képes volt a saját technológiáit terjeszteni a világban. Ez utóbbi egyik legfontosabb eszköze a vasútdiplomácia lett, ami az egyik zászlóshajója volt az elmúlt több mint egy évtized beruházásainak. Ennyi idő után azonban az elképzelés hátulütői is kezdenek kirajzolódni.
Múlt kedden viharként rohant végig a médián a hír, mely szerint Irán légicsapást hajtott végre Pakisztán területén. Az iszlám világ egyetlen atomhatalma másnap iráni területek ellen indított hasonló akciókat, az eszkaláció azonban szerencsére úgy néz ki, elmaradt. De mi történt volna akkor, ha tényleg háború robban ki a két állam között? Mennyire lehet reális opció ilyen helyzetben az atomfegyver bevetése?
David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete a Financial Timesnak adott interjújában a diplomáciában szinte példátlanul kritikusan, számos bírálatot megfogalmazva nyilatkozott a magyar kormányról. Többek között azzal vádolta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy „képzeletbeli külpolitikát” folytat, amely a Kreml érdekeit szolgálja és aláássa a NATO-szövetség egységét. Pressman bírálta Orbán nemzetközi ügyekhez való hozzáállását, és úgy jellemezte, hogy az „elképzelt megszállókon” és egy „fantáziált hungarofóbián” alapul, amely szerinte Orbán belpolitikai programját szolgálja, de végső soron csak kitaláció.