Döntött az amerikai bíróság: a Credit Suisse Group nem játszott össze a világ legnagyobb bankjaival a devizák ármanipulálásában 2007 és 2013 között. A svájci pénzintézet így most fellélegezhet, nyugodtabban dolgozhat a szerkezetátalakításon és a korábbi botrányok lezárásán - írja a Reuters.
A lengyel bankgarancia-alap megkezdte az összeomlással fenyegető Getin Noble Bank kötelező szerkezetátalakítását – számol be a hírről a Reuters.
A kkv méretű követelésvásárló cégek számára óriási terhet jelent a kormány által kivetett úgynevezett „extraprofit” adóteher a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) szerint. Bódizs Kornél, a szervezet elnöke kifejtette: a bankadóval is terhelt követeléskezelői üzletágban már csak a hitelmoratórium miatt lecsökkent üzleti tevékenység miatt sem termelődhetett extraprofit.
A magyar bankszektor stabil és sokat tesz a magyar gazdaság erősítése érdekében – mondta el Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke a Portfolio Hitelezés 2022 konferencián tartott előadásában. A szakember ugyanakkor óvva int bármiféle egyoldalú beavatkozástól a piaci mechanizmusba, ugyanis a magyar bankok terhének növelésével a külföldiek kerülnének előtérbe. Kiemelte azt a négy fő kockázatot is, amellyel most szembe kell néznie a hazai hitelintézeteknek.
A kriptokölcsönző Nexo közölte, hogy a Mastercarddal együttműködve szerdán elindította a világ első "kriptófedezetű" fizetési kártyáját.
Hétfő délelőtt tovább folytatódott a forint euróval szembeni gyengülése, ahogy a hazai deviza szinte percenként ért el új mélypontokat, majd 10 óra körül sikerült a 400 forintos euróárfolyamra is bekacsintani. A gazdaság legtöbb szereplője feszülve figyeli a forint "szabadesését" és nincs ez másképp az ingatlanpiacon se, ahol egyes szegmensekben túlnyomó többségben van az euró alapú elszámolás. A kereskedelmi ingatlanpiacon szinte mindent euróban számolnak, a lakáspiacon pedig óriási helyzetelőnybe kerülhetnek a külföldi lakásvásárlók - elsősorban Ausztriából, Szlovákiából és Romániából.
A szlovén parlament tegnap elfogadott egy devizahiteles törvényjavaslatot, amely alapján kártalanítanák a svájci frankban eladósodott lakossági hitelfelvevőket. Az OTP leánybankja, az SKB már most is az egyik legnagyobb bank Szlovéniában, de a Nova KBM megvásárlásával piacvezető lesz, így adódik a kérdés, hogy mekkora részét viseli a szektorszinten 300 millió eurósra, vagyis közel 106 milliárd forintra becsült veszteségnek.
A szlovén törvényhozás ma szavaz a devizahitelek sorsáról, ennek eredményeképp akár több százmillió eurónyi összeg visszafizetésére is kötelezhetik a bankokat a devizahitelesek felé – számol be a hírről a Financial Times.
Amikor a városok peremterületeiről beszélünk, leggyakrabban a szuburbiák családi házas övezeteire és a közéjük ékelődő üzemekre asszociálunk. Pedig a városok peremein – gyakran csupán pár száz méterre a legtehetősebbek zárt lakóparkjaitól – nagy számban élnek a rendszerváltás, a 2008-as válság vesztesei és szociális vagy magánéleti problémák miatt a társadalom peremére szorult személyek. E jelenség azért érdemelne jelentősebb figyelmet, mert a települések peremeire szorulók gyakran nemcsak a lakosság látóköréből kerülnek ki, de az önkormányzatok és a különböző intézmények számára is láthatatlanná válnak. E folyamat kedvező volt az önkormányzatok és számos politikai aktor számára, mivel a probléma így „szőnyeg alá kerül”. Ugyanakkor így a kérdéskör tartósan kezeletlen maradt és mára a megyei jogú városaink körül számos szegregált lakóhelyet találunk, gyakran csupán néhány km-re a belvárosoktól és néha csupán pár száz méterre a frekventált új lakóparkoktól.
Piaci kockázat nélkül nincs befektetés. Ha valaki a piaci medve veszélyeit rosszul méri fel, akár a gatyája is rámehet. Ezt láttuk a 2008-as pénzügyi válságban, és így van ez ma is, ha valaki elszámolja magát. Amikor egy kisbefektető teszi ezt, az kellemetlen, de ha egy nagybank, abból akár katasztrófa is lehet. A piaci kockázat a pénzügyi kockázatok egyik legnagyobbja, és az erről szóló cikksorozatunkban most segítünk megérteni az alapjait. Végigvesszük, hogy pontosan mit is jelent és miként keletkezik. Cikkünk fókuszába a bankokat helyezzük, bemutatva, hogy ők miként számszerűsítik ezt a veszélyt, és milyen szabályozás vonatkozik rájuk.
A pénzügyi kockázatokról szóló sorozatunk előző részében a hitelkockázattal és a működési kockázattal foglalkoztunk, most a piaci kockázat jön, később pedig a likviditási kockázattal folytatjuk.
A jelentős tartozással rendelkezők esetében a munkahely elvesztése gyakran további súlyos következményekkel jár, mint amilyen lakáshitelek esetén a lakás elvesztése. Tömegesen szolgáltatott példákat erre a 2008-ban kitört jelzáloghitel válság. De van-e fordított irányú hatás? Ezt vizsgáltuk mélyinterjúkkal és kérdőíves felméréssel Magyarország egyik elmaradott térségében. Azt tapasztaltuk, hogy a büntetőkamatokkal megnövelt, reménytelen nagyságúvá duzzadt tartozások miatt sokan arra rendezkedtek be, hogy bujkálnak a behajtás elől: nem vállalnak bejelentett munkát, nem nyitnak bankszámlát, és emiatt folyamatos stresszel kénytelenek együtt élni. A lejárt tartozások így egyfajta szegénységi csapdát hoznak létre, és számottevő jóléti veszteségeket okoznak egyéni és társadalmi szinten egyaránt. Átgondolt intézkedésekre van szükség ezeknek a veszteségeknek a csökkentése érdekében.
Miután tavaly óta sorra nyerik a lengyel devizahitelesek az egyedi pereket a bankokkal szemben, egyre több bank áll elő saját megoldással ügyfelei részére. Most a Commerzbank helyi leánybankja, az MBank indított programot frankhiteleseinek „Félúton találkozzunk” néven.
A magas infláció miatt a jegybank kamatemelésre kényszerült, ennek egy része már megjelent a piaci hitelkamatokban, a változó kamatozású hitellel rendelkező adósok egyre nagyobb hányada találkozik kétszámjegyű törlesztőrészlet-emelkedéssel. Eközben az MNB eddigi lépései hatástalannak bizonyultak, a forint történelmi mélypontjára gyengült, ami további kamatemeléseket hozhat. Milyen tényezők okozzák a hitelek drágulását, hogyan hat ez a hitelesekre és a hitelfelvétel előtt állókra? Mit hozhat a közeljövő? Erről beszélgetett a Portfolio podcast adásában két elemzőnk, Madár István és Palkó István.
Az első háromnegyed évben végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2021. évre vonatkozó
elsődleges kibocsátási terv 80%-ban teljesült szeptember végével. A központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 6,0 év, ezen belül a forintadósságé 5,0 év, a devizaadósság 9,8 év - derül ki az ÁKK közleményéből.
A magyar állam 48 óra leforgása alatt mintegy 1600 milliárd forint hitelt vett fel devizakötvény-eladások formájában. Tekintve, hogy az utóbbi években a heti néhány tízmilliárd forintos hazai kötvényaukciók jelentik a piaci alapú eladósodás javát, meglepő lehet az állam hirtelen támadt óriási pénzigénye. Sőt, ekkora forrásbevonás még azokban az években sem számított volna kicsinek, amikor rendszeresen megjelentünk a devizakötvény-piacon. A keddi dolláralapú kötvénykibocsátás a magyar állam minden idők legnagyobb egynapi új adósságkibocsátása volt. Érthető hát a közvélemény kitüntető figyelme: mi történik a magyar államadóssággal?
Sokak által régóta várt ítéletet hozott ma devizahiteles ügyben az Európai Bíróság: szerinte az uniós joggal összeegyeztethetőnek tűnik az a magyar jogszabály, amely megtiltja a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés érvénytelenítését arra hivatkozva, hogy árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen kikötést tartalmaz – közölte ítéletét az Európai Bíróság. Ez a helyzet akkor is, ha a szerződés érvénytelenségének megállapítása kedvezőbb lenne a fogyasztó számára. Az árfolyamrést középárfolyammal "lecserélő" 2014-es törvény ezen passzusára hivatkozva tehát nem várható a korábbi devizahitel-szerződések tömeges érvénytelenítése.
Az első félévében végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2021.évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terv 58%-ban teljesült június végére. A központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 5,5 év, ezen belül a forintadósságé 4,9 év, a devizaadósság 8,2 év – derül ki az ÁKK közleményéből.
A lakásépítések száma az elmúlt tíz évben számottevően elmaradt a potenciálisan elérhető szinttől. 2000 és 2010 között évente átlagosan több mint 32 ezer lakást adtak át, ami 2010 és 2020 között átlagosan 14 ezerre csökkent. A lakásberuházások GDP-hez viszonyított aránya elmaradt a régió átlagától és a lakásállomány megújulási rátája is alacsonyan alakult historikus és régiós összevetésben egyaránt. Az épített lakások alacsonyabb száma az elmúlt tíz évben visszafogta a magyar gazdasági növekedést. Kedvezőbb lakáspolitika mellett több lakás épülhetett volna, és így gazdasági fejlettségünk is magasabban alakulhatott volna.
Elutasította hét horvátországi bank keresetét a horvát alkotmánybíróság a svájci frank alapú jelzáloghitelek ügyében – számolt be a Euronews.
Magyarország a következő évtized gazdasági nyertese lehet, ha időben felismeri a járvány utáni világ meghatározó folyamatait - hangsúlyozták gazdasági szakértők és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői szerdán, Matolcsy György Egyensúly és növekedés című könyvének online bemutatóján.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Hosszú tárgyalások után lett alku.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
