Félrevezető eredményt adhatnak a csupán néhány alapvető hiteladatot figyelembe vevő internetes kalkulátor-programok a banki elszámolások majdani mértékét illetően. A valós kalkulációt a hitelintézetek tudják elvégezni, az elszámolás helyességét ugyanakkor az MNB szigorúan ellenőrzi majd - óv friss közleményében az MNB.
A Portfolio ugyanerre hívta fel a figyelmet múlt heti cikkében:
A devizaalapú hitellel rendelkezők döntő többsége várhatóan megkapja április 30-áig az elszámolásról szóló tájékoztatást. Egy MNB-rendelet arról is rendelkezik, hogy meddig kell a bankoknak teljesíteniük a jóváírást. A jogszabály alapján legkésőbb május 22-e ez a dátum.
Az árfolyamrésnél is nagyobb összeg ütheti a markát a devizahiteleseknek az egyoldalú szerződésmódosítások, döntően kamatemelések érvénytelensége miatt. A Kúria június 16-ai jogegységi határozatát az első elszámolási törvény tette a bankok számára igazán végzetessé.
2014. június 16-án derült ki, hogy a Kúria szerint tisztességtelen az árfolyamrés, vagyis a különnemű (folyósításkor vételi, törlesztéskor eladási) árfolyamok alkalmazása a devizában fennálló fogyasztói kölcsönszerződéseknél. A folyósított forintösszegnek tehát nagyobbnak, a törlesztőrészleteknek viszont kisebbnek kellett volna lenniük. A "tisztességtelen" különbözet most az adóst illeti.
Elszámolási kalkulátorral állt elő néhány honlap az elmúlt hónapokban. E gyenge kísérletek azonban akár egy millióval is félrevihetik a devizahiteleseket a számítás során, amikor arra kíváncsiak, mennyi jár nekik vissza személy szerint.
Február 1-jei hatállyal forintosítják a deviza jelzáloghiteleket és a lakáslízing konstrukciókat, valamint az ezekből eredő devizatartozásokat is. Hogy milyen árfolyamon, azt érdekesen határozza meg a törvény.
Főszabály szerint nem ellentétes az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely alapján a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított pereket át kell tenni a magyar törvényszékekhez - állapította meg csütörtökön közzétett ítéletében az Európai Bíróság.
A nagybankok közül utolsóként ma a CIB Bank is közzétette, mekkora vesztesége (céltartalék-képzése) származhat a devizahiteles elszámolásokból. A bankok csak ezekben a hetekben futtatják le rendszereiken ügyfelenként az elszámolásokat, így egyelőre inkább előzetes becslésekről, mint teljesen pontos adatokról van szó. Mindenesetre nagyjából már megvan, melyik bank mekkora összeget kénytelen visszafizetni devizahiteleseinek, mutatjuk tehát a számokat.
Közel 85 milliárd forintos veszteséget szenvedett el 2014-ben a CIB Bank, amelynek tekintélyes része a devizahiteles elszámolásból származott. A részletes magyar adatokat még nem ismerjük, de egy érdekességre felfigyeltünk az olasz tulajdonos tegnapi prezentációjában: hemzseg az "excluding Hungary" megjegyzésektől. Ennek persze nyomós oka van.
Miért jár vissza pénz a deviza- és forinthiteleseknek az egyoldalú kamatemelések miatt? Az első elszámolási törvény szerint azért, mert az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltételek nem felelnek meg hét fontos elvnek. Most összefoglaljuk, mi ez a hét elv, amelyeket bőven a lakossági devizahitelezés befejeződése után, csak 2012-ben fektetett le a Kúria. Utólag olyan szabályok alapján vonják tehát felelősségre a bankokat, amelyeket korábban nem ismertek.
Nem minden adós kap elszámolást a hitelezőktől az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések visszatérítése miatt. Az alábbiakban összegyűjtöttük, kik azok, akik egyáltalán nem részesülnek visszatérítésből, akár deviza-, akár forinthitelesek.
Triplán történelmi dátum volt február 1-je, vagyis múlt vasárnap a devizahiteleseknek, hiszen hatályba lépett az elszámolás, a forintosítás és a "fair" banki kamatrendszer is. A bankok március és április folyamán küldenek levélben tájékoztatást volt és jelenlegi ügyfeleiknek, az első, új szabályoknak teljesen megfelelő törlesztőrészletet pedig májustól kell utóbbiaknak fizetniük. A Portfolio május végéig tartó cikksorozatban mutatja be a három említett folyamattal kapcsolatos tudnivalókat - az első héten vagyunk túl.
A devizahitelezés fénykorában, 2006-2008-ban hosszú hónapokon keresztül több mint havi 100 milliárd forint devizahitelt vett fel a magyar lakosság. 2010 nyarán gyakorlatilag betiltotta az Orbán-kormány a devizahitel-felvételt, de már a válság kezdete óta menekül devizahiteleiből a lakosság. Egy ábrán mutatjuk, milyen tempóban.
A válság kezdete után átlagosan 1,9 százalékponttal volt magasabb a jelzálogfedezetű devizahitelek kamata, mint a válság előtt. Az egyoldalú kamatemelések utólagos érvénytelenítése miatt jár vissza az összeg nagyobbik része az ügyfeleknek.
Hiába fizettem vissza milliókat az elmúlt években, még az elszámolás és a forintosítás után is nagyobb lesz a tartozásom, mint amekkora hitelösszeget annak idején felvettem - hallani egyre több devizahitelestől. Bár tényleg sokakat érhet kellemetlen meglepetés, nem feltétlenül van így: két példán szemléltetjük a helyzetet.
Ezermilliárdos nagyságrendű az a veszteség, amit a frank erősödése miatt buktak a devizahitelesek a válság eleje óta. Még nagyobb lett volna a veszteség, ha nem fixálják már novemberben a forintosítás árfolyamát, hanem a február 1-jei árfolyammal kalkulálnak a bankok a konverzió során. Mutatjuk, mekkora a kettő különbözetéből fakadó nyereség.
Nagy nap volt február 1-je, vasárnap a devizahitelesek életében, hiszen megtörtént az elszámolás, a forintosítás és elindultak a fair banki szabályok is. Legalábbis ekkor léptek hatályba a változások. Nincs értelme azonban most kérdésekkel ostromolni a bankokat - ennek több oka is van.
Megmozdult a hitelpiac 2014-ben: 240 milliárd forint lakáshitelt vett fel a magyar lakosság a bankoktól, ami 59%-os növekedést jelent 2013-hoz képest. Jó hír, hogy a bankok év végén sem húzták be a hitelféket, igaz, az MNB január 1-jével életbe lépett korlátozásai még okozhatnak a jövőben visszaesést. A kamatok csökkenése tavaly a hitelpiac egészére jótékonyan hatott, de a lakáshitelek teljesítményét nem sikerült a többi szegmensnek megközelítenie. A jegybank friss banki adataiból az is kiderül, hogy a lakosság forintbetétei hat éve nem látott mértékben ugrottak meg év végén.
Három szempontból is fontos dátum 2015. február 1-je a devizahitelesek számára: 1. kamatostul visszatérítik a bankok az ügyfelek árfolyamrés és egyoldalú kamatemelések miatti múltbeli túlfizetését, 2. megtörténik a jelzáloghitelek forintosítása, 3. indul a fair banki kamatrendszer. A ma hatályba lépő változásokról március-április folyamán küldenek postai tájékoztatást a bankok a devizahiteleseknek, a változások mindegyike pedig májustól lesz érzékelhető a törlesztőrészletekben. A Portfolio azonban úgy értesült, és a friss statisztikák is árulkodnak róla, hogy "önszorgalomból" több bank is visszacsökkentette már a devizahitelek kamatát.
A Fidesz frakcióvezetője szerint február elseje rendkívül fontos fordulópont a devizahitelesek számára. Rogán Antal a bankadó csökkentésére vonatkozó felvetésre azt mondta: arra leghamarabb a következő évi költségvetésben lát módot, és az a feltétele, hogy a bankok a hitelezés növelésével hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez. Ha ez nem történik meg, akkor nagyon nehezen képzelhető el a csökkentés.
Az exit pollok alapján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Emellett kiemelte, hogy országa nem a fegyverek tesztpályája.
Izrael még októberben hajtott végre széleskörű támadást az ország ellen.
A stájerországi tartományi választásokon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
