A francia államháztartási helyzet aggasztó – derül ki a Cour des Comptes, az ország számvevőszékének nemrégiben kiadott jelentéséből. A Számvevőszék élesen bírálta az Attal-kormány középtávú előrejelzéseit, irreálisnak nevezve a kabinet konszolidációs céljait, mivel azok szerintük túlságosan optimista növekedési várakozásokon alapulnak. A jelentés a francia államháztartás számára 2023-ban nagyon rossz évet követően készült, és a leköszönő kormány által az államháztartás 2027-ig történő javítására kitűzött pályát a Cour nem tartja hitelesnek. A távozó kormány szerint túl sötét képet fest a számvevőszék a helyzetről.
„Év végére a hiány kedvezőbb lehet a tervezett 4,5 százaléknál, mivel a jelenlegi költségvetési pálya tartható” – mondta el Varga Mihály pénzügyminiszter az Indexnek adott interjújában. A kormány különféle intézkedésekkel, mint például a multinacionális vállalatokra és pénzintézetekre kivetett védelmi hozzájárulással, már idén 400 milliárd forint pluszbevételt vár.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében az Európai Bizottság Magyarország ellen ma megindított túlzottdefincit-eljárásáról volt szó, mivel a Bizottság szerint hazánk esetében mind az államadósság, mind a költségvetési deficit túl magas. A részletekről Virovácz Pétert, az ING Bank vezető elemzőjét kérdeztük. A második részben a friss jegybanki kamatdöntést értelmeztük Becsey Zsolttal, az UniCredit Bank elemzőjével.
Túlzottdeficit-eljárást indít Magyarországgal szemben az Európai Bizottság a most közzétett 2024-es európai szemeszterre vonatkozó tavaszi csomag szerint, amelynek célja, hogy erős és jövőálló gazdaságot építsen az EU számára. A csomag középpontjában az EU hosszú távú versenyképességének, jólétének és globális vezető szerepének fokozása áll, miközben fegyelmezett államháztartási rendszereket követel meg a tagállamoktól. Magyarország esetében mind az államadósság, mind a deficit túl magas a Bizottság szerint, a Tanács dönthet az eljárások elindításáról.
Az orosz pénzügyminisztérium emelte a költségvetési idei hiányára vonatkozó előrejelzését, az eddigi 1595 milliárd rubelről (1 rubel=4,02 forint), a GDP 0,9 százalékáról 2120 milliárd rubelre, a GDP 1,1 százalékára. Az erről szóló dokumentumot a minisztérium jóváhagyásra elküldte a parlamentnek.
Áprilisban 276 milliárd forintos hiány keletkezett az állami költségvetésben - derül ki a Pénzügyminisztérium közleményéből. Ezzel az év első harmadában közel 2600 milliárd forint deficit halmozódott fel, ami a megemelt hiánycél kétharmadát jelenti.
Az Egyesült Államok legnagyobb ellensége nem Kína vagy Oroszország, hanem a 35 billió dolláros adósságállomány – hangsúlyozta elemzésében a The National Interest, a Center for the National Interest politikai agytröszt.
Márciusban 617 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés - derül ki a Pénzügyminisztérium előzetes adatközléséből. A költségvetés elcsúszására jellemző, hogy ezzel az első három hónapban 2321 milliárd forintos összesített deficit alakult ki, ami a tavaly tavasszal tervezett pénzforgalmi hiányv 92%-át is meghaladja. Nem véletlen, hogy a kormány felülvizsgálta az idei évi büdzsét, de a kép így sem megnyugtató: a frissített (közel 4 ezer milliárd forintos) hiánytervnek is 58%-át adja ki az év első negyedének gazdálkodása. Ennek fényében nem meglepő, hogy a kormány újabb, az idei költségvetés egyenlegét javító intézkedésekre készül.
A Pénzügyminisztérium előzetes gyorstájékoztatója szerint februárban 1758 milliárd forintos hiányt termelt a költségvetés az önkormányzatok nélkül. Soha nem volt még ekkora a februári mínusz az állam gazdálkodásában, de ami még ijesztőbb, hogy két hónap alatt az eredeti pénzforgalmi éves hiányterv kétharmada teljesült. Mindezek fényében nem véletlen, hogy a kormány már feladta az idei évre kitűzött, eredeti 2,9%-os GDP-arányos hiánycélját és már 4,5%-os deficitről beszélnek a kormány tagjai.
A tavaly év végén hivatalba lépett szlovák kormány összesen 1,5 milliárd eurós költségvetési csomagot készít, mely a kiadások csökkentése mellett az adóbevételek emelését is tartalmazná 2025-re – értesült a Bloomberg. Ezzel az Európai Unió legmagasabb hiányát faragná le északi szomszédunk.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs politikájáról és annak gazdasági növekedési hatásairól beszél Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott nyilatkozatában. A tárcavezető konkrét számokat is elmondott, szerinte idén 4,5 százalékos, jövőre pedig 3,7 százalékos lehet a magyar költségvetés hiánya. Előbbi számot mar megemlítette Varga Mihály pénzügyminiszter is, utóbbi viszont vadonatúj információ és a költségvetési politika további lazítására utal.
Tavaly év végén a vártnál magasabb szinten alakult a GDP-arányos államadósság, hiszen csak jelképes csökkenést láthattunk 2022 végéhez képest. A 2024-es adósságcsökkenés viszont ennél is nagyobb kihívás lehet, hiszen a csökkenő infláció miatt a nominális növekedésünk érezhetően lassul majd, miközben a költségvetés helyzete finoman szólva is ingatag. Persze az év végén kisebb „trükközésekkel” még összejöhet a csökkenő adósságráta, de ehhez már kellene az is, hogy a forint ne gyengüljön sokat idén.
Jelentősen emelkedett a központi költségvetés kamatkiadása 2023-ban, de a legrosszabb forgatókönyvet talán sikerült elkerülni. Az év első felében látott meredek emelkedés tavasszal megtorpant, majd a korábbi éveknél magasabb szinten stagnált az adósságszolgálati kiadás – derül ki a hétfőn publikált végleges államháztartási beszámolóból. Azért a jó hír mellett egy fájdalmas új rekordot is feljegyezhetünk: az év végén először lépte át a költségvetés adóssága az 50 ezer milliárd forintot.
A kelet-közép-európai országok költségvetési hiányai 2024-ben is a legmagasabbak közé tartozhatnak az EMEA-régióban, ez pedig az egyik fontos kockázat a hitelminősítői besorolásuk szempontjából is – figyelmeztetnek friss elemzésükben a Standard & Poor’s (S&P) szakemberei. A hitelminősítő Magyarországon a GDP 4,5 százalékának megfelelő deficitet vár idén, ennél csak a lengyel és a román költségvetés helyzete rosszabb.
A szokásostól eltérő adatközlés keretében ismerhettük meg csütörtökön a 2023-as költségvetés végleges pénzforgalmi hiányadatát. Ezek szerint tavaly 4593 milliárd forintos mínusszal zárt a büdzsé, amit a 2022-es deficitadathoz képest akár kedvezőként is lehetne értékelni, de ez a viszonyítás nem ad valós képet a folyamatokról. Három hivatalos hiánycélt sikerült a kormánynak tavaly túlszárnyalnia és a december 30-án kiadott prognózisában szereplő 2023-as deficitszámnál is magasabb lett a hiányadat. Nem véletlen, hogy egyesek kongatják a vészharangot: a gazdaságpolitika alacsony költségvetési hiányra törekvő szándéka kiveszőben van.
Októberben emelte meg a kormány 5,2 százalékra az egész éves hiánycélt, de a KSH most közölt adatai szerint már a szeptemberben záruló harmadik negyedévig az összesített deficit 5,4 százalék volt. A különadók sokat javíthattak a termelési adóbevételeknél. Nagyon nagy kérdés, hogy a kormány 2023 egészére közölt 5,9 százalékos hiánybecslése tartható volt-e, és nem emelkedett 6 százalék fölé a GDP-arányos deficit.
Az orosz-ukrán háború legfontosabb eseményei percről percre számolunk be.
Feltartóztatták a tankert.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
