Február 15-étől enyhítette volna a CSOK-igénylőkre nehezedő adminisztratív terheket a kormány, de ebből egyelőre semmi nem lett. Banki forrásaink sem tudják, mi lesz az ígérettel, az illetékes minisztérium pedig nem válaszolt megkeresésünkre.
Összesen mintegy 15 ezer egyszerű bejelentést tettek az építtetők 2017-ben, amelyből több mint 5 ezer Pest megyében, illetve 1,5-1,6 ezer Győr-Moson-Sopron megyében és Budapesten realizálódott. Ezek többségében családi házakra vonatkozó engedélyek - szerepel a Magyar Idők cikkében.
Minden ötödik, otthonteremtési kedvezményt igénylő család a tízmillió forintos, három- vagy többgyermekeseknek járó támogatást kapta meg az elmúlt két évben - írja a Magyar Idők.
Remélhetőleg február közepén életbe léphetnek azok a szabályok, amelyek a mostaninál egyszerűbbé teszik a CSOK igénylését - mondta el az M1 aktuális csatorna műsorában csütörtök reggel Novák Katalin.
Már 66 ezer család vette igénybe 2015. júliusi indulása óta a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára szombaton Budapesten, a XIV. Esküvő Kiállításon tartott sajtótájékoztatón.
Három olyan intézkedés lép életbe jövőre, amely a nagycsaládosok életét megkönnyíti. Kettő közülük az ingatlanvásárláshoz kötődik, a harmadik pedig adminisztratív enyhítést hoz - közölte Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár egy rendezvényen.
A CSOK indítása óta mintegy 60 ezren igényelték a támogatást több mint 160 milliárd forint értékben - közölte a hétvégén a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Így mintegy 240 ezer embernek jelentett segítséget eddig a CSOK.
A CSOK mellé felvehető kedvezményes, tízmillió forintos hitelből is elengednek jövő évtől egy-egy millió forintot a harmadik vagy további gyerekek vállalása esetén - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
Mindegyik banknál nőtt a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) folyósítási összege idén eddig a tavalyi év azonos időszakához hasonlítva, több helyen is negyven százalék feletti volt a bővülés, miközben egyes pénzintézeteknél többszörösére emelkedett a kihelyezett összeg - derül ki az MTI körképéből, amelynek keretében nyolc magyarországi nagybank válaszolt az államilag támogatott konstrukcióval kapcsolatos kérdésekre.
A közösségi médiában a legnépszerűbb kommentek az új építésű lakásokról és azok árváltozásáról szóló cikkekhez, hogy "De kinek van erre itthon ennyi pénze" vagy "Bolond aki ennyiért vesz lakást" illetve az "Úgyis kidurran ez a lufi is", stb. Ilyen alapon persze minden luxusautó tesztje alá, vagy egy tízezrekbe kerülő kozmetikum ismertetőjéhez is nyugodtan oda lehetne írni, hogy ugyan ki engedheti ezt meg magának. Sokan. Lehet nem 10 millióan, nem is 1 millióan, de pár tíz- és százezren bőven. Itthon is. És ez bőven elég az új építésű piacnak. Rádásul a kozmetikumhoz, a luxusnyaraláshoz vagy a hatalmas városi terepjárókhoz jellemzően még 2 forint állami ingyenpénz sem jár! Ezt, és még több fontos szakmai kérdést és témát jártunk körbe az egyik legnagyobb hazai lakásfejlesztővel. "2003 óta vagyok a szakmában, úgyhogy végigéltem a korábbi őrült növekedést, az állami kamatkedvezmény eltörlését, a devizahitelezés felfutását és összeomlását, a 2008-as válságot és most írjuk a legújabb időszakot." - kezdi a beszélgetésünket a Budapesten aktív Metrodom értékesítési vezetője Kricsfalussy Tamás. "Nekem két évvel ezelőtt is voltak kétségeim afelől, hogy a IX. kerületben 600 ezer forint feletti négyzetméterárak lesznek, most meg ez a realitás." Az interjúból kiderül, hogy mik a mai lakáspiac legfontosabb történései, hogyan alakulhatnak az árak, mennyibe kerül ma 1 négyzetmétert megépíteni, milyen trükkök vannak a csökkentett áfa utolsó pillanatos kihasználására és miért a családok maradnak hoppon majd, illetve hogy mivel fűtjük majd az új lakóparkokat, hiszen ez is nyilván a mi zsebünkre megy majd.
Az elmúlt évek egyik sikersztorija a magyar pénzügyi szektorban a lakás-takarékpénztári konstrukció, amelyet az állam 30%-os támogatással ösztönöz. Négy ábrán bemutatjuk, hogy fest ez a négyszereplős piac.
Néhány hete egy téves értelmezés folytán a hazai médiában napvilágot látott az a félrevezető információ, hogy szeptembertől a villany- és vízvezeték-szerelő mesterek által okozott, illetve azok hanyagsága folytán bekövetkező károkat kötelező felelősségbiztosítás téríti meg a megbízók számára. Azóta számos ügyfél igyekezett kapcsolódó vélt igényét alkuszi segítséggel érvényesíteni, ezért a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) szükségesnek tartotta a tisztázást.
30%, maximum éves 72 ezer forintos éves állami támogatás jár alanyi jogon minden lakás-takarékpénztári szerződéshez, ahhoz viszont, hogy a tőkearányos hozamunkat maximalizálni tudjuk, számos trükköt érdemes lehet bevetni, hiszen akár a tetemes, 1%-os szerződéses díjarányos összeget, akár azt, hogy a pénzünk túl sokáig "parlagon heverjen", meg tudjuk úszni. Összeszedtünk három hasznos tippet azoknak, akik az LTP-szerződésük hozamát akarják maximalizálni.
Hosszú hónapok óta azt vizsgálja a kormány, miként tehetné még hatékonyabbá és többek számára elérhetővé a CSOK-ot, akár regionális különbségeket is bevezetve a támogatási összegben. Sokan vannak azonban, akik nem tudják kivárni a rendszer bőkezűbbé válását, és minél előbb használt lakást vásárolnának, hogy ezzel például a további lakásár-emelkedést is kivédjék. A lakáskeresők 10 legfontosabb, CSOK-kal kapcsolatos kérdését válaszoljuk meg az alábbiakban, a hétvégén pedig várjuk őket budapesti Lakásvásárunkon.
A lakáshitel-felvevők legnagyobb dilemmája manapság az, hogy változó vagy fix kamatozású hitelt vegyenek fel. Az előbbiek olcsóbbak, de kevésbé biztonságosak, utóbbiak pedig biztonságosabbak, de drágábbak. Két ábrán mutatjuk, manapság hogy döntenek a magyarok.
Soha nem látott kamatcsökkenés ment végbe az elmúlt években Magyarországon. Megnéztük, mit jelent ez a lakáshitelek kamatában, a lakáshitelesek törlesztőrészletében és a teljes visszafizetendő összegben. Egészen meggyőző a hitelből történő lakásvásárlás szempontjából, amit találtunk. Saját hitelfelvétel során a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk a legjobb ajánlatok megismeréséhez.
Hazai nagybankok külföldi tulajdonosai és belföldi, kormányközeli üzletemberek is komolyan érdeklődtek az utóbbi években az állami kézben lévő Budapest Bank iránt, valami azonban mindig hibádzott. A pénztárca mellett ma már az idő is szorít: kellemetlen lenne 196 milliárd forintnál kevesebbet kapni a bankért (ennyit fizettünk a GE Capitalnek), miközben az EBRD felé tett vállalás alapján jövő februárig dönteni kell az értékesítésről. A gordiuszi csomót a tőzsdei bevezetéssel lehetne átvágni, amelyre ma már végre Varga Mihály is utalt. Megnéztük, mit tud manapság a Budapest Bank, és mennyit érhetne a tőzsdén.
Reggeli cikkünkben valószínűsítettük, hogy történetében először negatív tartományba csúszhat a hazai bankközi kamatláb, vagyis a BUBOR a Magyar Nemzeti Bank tegnap bejelentett újabb monetáris lazításának eredményeképpen. A legrövidebb lejáratokon már teljesült is az előrejelzésünk: az overnight bankközi kamatláb a tegnapi 0,02%-ról -0,03%-ra, az egyhetes pedig a tegnapi 0,08%-ról -0,01%-ra változott. A forintosított devizahitelek kamata esetében mérvadó 3 havi BUBOR 0,12%-ról 0,06%-ra csökkent.
A magyar jelzáloghitelesek számára is érdekes ítéletet hozott ma az Európai Bíróság egy román ügyben. A testület ezúttal sem mondta ki, hogy a devizaárfolyam-kockázat áthárítása miatt semmis lenne a hitelszerződés, ehelyett arra hívta fel a figyelmet, hogy a kérdés csak akkor vizsgálható, ha az erre vonatkozó feltételről nem világosan és érthetően adott tájékoztatást a bank. Hogy ez az egyedi esetben fennáll-e, azt a román bíróságnak kell megvizsgálnia. Akik tehát abban bíztak, az ítélet hatására lavina indulhat el Magyarországon is, azoknak (legalábbis első értelmezésünk szerint) csalódniuk kell. Vannak persze további, magyar ügyek is a bíróság asztalán, kérdés, ezek sorsára milyen hatással lesz a mai ítélet.
Tovább lazított tegnap monetáris politikáján a Magyar Nemzeti Bank. Bár az alapkamat 0,9%-on maradt, a piaci hitelek szempontjából mérvadó referenciahozamok a tegnapi bejelentésnek köszönhetően várhatóan tovább csökkennek. Olyannyira, hogy a lakossági és vállalati forinthitelek szempontjából leginkább mérvadó Budapesti Bankközi Kamatláb (BUBOR) 21 éves történetében először negatív tartományba kerülhet. Nagyon úgy tűnik, ez az MNB-nek sem lenne ellenére. Most elmagyarázzuk, hogyan működik a BUBOR, és megnézzük, mit jelent a 0%-os mérföldkő a hitelek kamata és törlesztőrészlete szempontjából.