Az egy évvel korábbinál ötödével alacsonyabb, 220 milliós nyereségről számolt be második negyedéves gyorsjelentésében a Commerzbank. Ahogy a piac már számított rá, a bank közölte: idén veszteséges lehet, mert várhatóan évi 1,5 milliárd eurós kockázati költséget okoz nála az idei gazdasági visszaesés.
Az előző elnököt távozásra bíró második legnagyobb részvényesét, Cerberust leszavazva Hans-Jörg Vettert választotta meg a Commerzbank elnökének a német nagybank felügyelőbizottsága – számolt be a Financial Times.
Évek óta komoly problémákkal néz szembe Törökország: a fizetési mérleg hiánya hatalmas, a líra jelentősen gyengült a dollárral szemben, ami a gazdaság dolláradósságán keresztül fájdalmas. Most úgy tűnik, hogy a végéhez közelít a dráma: az utóbbi napokban megint rászálltak a devizára, és egyelőre a jegybank beavatkozása sem segít. Innen még egy jelentős kamatemelés jelenthet kiutat, de az is fájdalmas lenne, legfeljebb elodázná a problémát.
A koronavírus-járvány árnyékában szép csendben majdnem kétéves csúcsra erősödött az euró a dollárral szemben az utóbbi hetekben. Tavasszal a járvány kitörésekor még hároméves mélyponton volt az euró-dollár, azóta viszont kis túlzással úgy menetel felfelé, mintha zsinóron húznák. De mitől szerettek bele ennyire az euróba a befektetők? Sokan régóta várták a felfelé mozgást, amihez végre a feltételek is adottak lettek.
Az utóbbi egy hónapban megint nőtt a külföldi befektetők forint elleni spekulatív pozícióinak állománya – derül ki az MNB szokásos ábrakészletéből. Különösen a meglepő júniusi kamatvágás után volt feltűnő, hogy sokan kezdtek a magyar deviza ellen fogadni, a jelek szerint egyre többen számítanak a forint további gyengülésére, akár új történelmi mélypontra.
Az eddigi 335-ről 370-re módosította 2021 végi euró-forint árfolyamvárakozását a Commerzbank, vagyis a szakemberek a magyar deviza gyengülésére számítanak jövőre is és akár új történelmi mélypont is jöhet a forint szempontjából.
A német kormány teljes mértékben elkötelezett a Commerzbankkal történő együttműködés iránt – mondta a pénzügyminiszter, miután a vállalat vezérigazgatója pénteken felajánlotta a lemondását.
Európai nagybankok közül eddig 16-an álltak össze, hogy egy olyan kártyás fizetési rendszert építsenek, amely határokon átnyúlóan működik, és a nagy nemzetközi kártyatársaságokkal versenyezhet. Az Európai Központi Bank üdvözli a döntést.
A Wirecardnál zajló machinációk már évek óta a német pénzügyi felügyelet és a rendőrség látókörébe kerültek, könyvvizsgálók már korábban is jelezték, nem minden stimmel a cég és leányvállalatainak mérlegében, a nemzetközi sajtóban is egymást érték a leleplező cikkek, mégis, egészen idén tavaszig tartott, hogy a német botránycégnél eljött a végjáték, most azonban alaposan felgyorsultak az események. Ekkora botrány még soha sem volt a DAX-cégek történetében, az események több ezer intézményi és lakossági befektetőt temetettek maguk alá, a veszteség túlmutat a pénzügyi vetületen, és sokak szerint az egész német tőkepiac, a befektetői kultúra is nagy sebet kapott, a német vállalatok nemzetközi megítélésén is csorba esett. Ha csődbe is megy a Wirecard, akkor azzal még nem lesz vége a történetnek, elkezdődött a felelősök keresése a német pénzügyi felügyeletnél, és a vállalat könyvvizsgálójánál, az EY-nál is.
Szinte mindenkit meglepett a lengyel jegybank, amikor május végén újabb 40 bázisponttal 0,1 százalékra csökkentette az alapkamatot. Az elemzők szerint elsősorban a zloty túl erős szintje miatt léphettek, ez viszont akár devizaháborút is elindíthat a régióban, hiszen ha a lengyelek leértékelnek, akkor a cseh és a magyar hatóságok sem nézhetik tétlenül.
Óriási zuhant a Wirecard árfolyama csütörtökön, miután kiderült, hogy egy több milliárd eurós lyuk tátonghat a vállalat mérlegében. A hiányzó tétel elsőre úgy tűnt, hogy két ázsiai bankhoz köthető, azonban mindkét érintett bank közleményben tagadta, hogy a Wirecard az ügyfelük lenne, ez után pedig tovább szakadt a részvényárfolyam.
A Mol kedden tájékoztatást tett közzé az MUFG Securities EMEA plc-vel kötött opciós szerződés elszámolásáról és új opciós szerződés kötéséről a Commerzbankkal.
Az elmúlt napokban az emelkedő amerikai és kínai esetszámok miatt felvetődött, hogy már a koronavírus-járvány második hulláma is elkezdődött. A Commerzbank szakemberei szerint a gazdaság szempontjából most az esetleges második hullám hatása a legnagyobb bizonytalansági tényező, de ők azzal számolnak, hogy ha lesz is újabb felfutása a vírusnak, akkor sem jönnek a tavaszihoz hasonló teljes lezárások világszerte.
Az eddig tervezettnél jelentősen több fiókbezárásra és elbocsátásra készül augusztusban megjelenő stratégiai felülvizsgálatában a Commerzbank – közölte ma a bank felügyelőbizottságának egyik tagja.
Visszautasította a Commerzbank felügyelőbizottsági elnöke, Stefan Shmittmann a tulajdonos Cerberus Capital Management igényét a bank két felügyelőbizottsági helyére – írja a Bloomberg. A Cerberus számos aggodalmát megfogalmazta a bank teljesítményével kapcsolatban az elmúlt napokban.
Néhány hónapja még elképzelhetetlen lett volna, hogy olyan nagyfokú költségvetési költekezésbe kezdjen a Merkel-kormány, mint amit a szerda éjjeli újabb, váratlanul nagy bejelentés is tükröz, igaz néhány hónapja még az is elképzelhetetlen volt, hogy egy vírus ekkora globális válságot okozzon. Mindenesetre kifejezetten fontos fejlemény, hogy Európa legnagyobb gazdasága, amelyet 2013-tól egy alkotmányos szabály is a folyamatosan pozitív költségvetési egyenlegre sarkallt, most „saját jogon” a GDP-je legalább 6%-át kitevő költekezést hajt végre. Ez, illetve az uniós helyreállítási alaphoz tett német-francia javaslat tényleg markáns fordulatot jelez a berlini vezetésben a költségvetési költekezés szükségességével kapcsolatban. A fordulat azon a felismerésen alapul, hogy most tényleg a zsebbe kell nyúlni a még nagyobb bajok megelőzése érdekében. Ez a magatartás viszont nemcsak Németország, hanem az egész kontinens gazdasági kilátásait is javítja és például a német autógyártóknak adott többlet támogatással áttételesen a magyar járműszektorra is kihat.
Gyakorlatilag nulla százalékra csökkentette az alapkamatot csütörtökön a lengyel jegybank, a lépés meglepetést okozott, mégsem gyengült jelentősen a zloty. Az elemzők szerint azonban később még visszaüthet a mostani lépés, amit a piac egyelőre félreértelmezhet.
Januárban megszületett a régóta várt megállapodás az Egyesült Államok és Kína között a kereskedelmi háború első fejezetének lezárásáról. Az utóbbi hetekben viszont megint fellángolt a feszültség a két nagyhatalom között, Donald Trump már a megállapodás felrúgásával fenyeget. Persze nem szabad elfelejteni, hogy novemberben elnökválasztás lesz Amerikában, vagyis nem biztos, hogy a gyakorlatban is olyan kemény lesz az elnök, mint a szavakban.
Eddig összesen több mint 140 milliárd forint értékben vett állampapírt három hét alatt az MNB, azonban egyes elemzők szerint a keddi aukció adatai máris arra utalnak, hogy lassan leépíthetik az eredetileg 1000 milliárd forintosra tervezett programot. Mások szerint azonban akár a tervezett keretösszeg sokszorosát is elköltheti még a jegybank.