Ma reggel robbanás történt a krími Dzsankoj térségében – Ukrajna állítása szerint orosz cirkálórakéta-készletet semmisítettek meg. A robbanás helyszínéről készült felvételek alapján a támadást egy kínai gyártmányú felderítődrónnal kivitelezte Ukrajna, melyre robbanószereket erősítettek.
Az ukrán védelmi minisztérium keddi közleménye szerint, a Krím-félsziget északi részén fekvő Dzsankojban történt robbanás megsemmisítette az orosz cirkálórakétákat, amelyeket Oroszország fekete-tengeri flottája számára szántak. Oroszország állítása szerint a dróntámadás során csak civil épületeket ért találat - írta meg a Reuters.
Egyre többet hangoztatott állítás az, hogy Oroszország sokkal nagyobb tempóban használja fel a rendelkezésre álló fegyvereit, mint ahogy azokat pótolni tudná a meglévő raktárkészletből, vagy épp a gyártósorokról. Bár Moszkva rendszeresen bizonygatja, hogy sem az alkatrész-ellátásban, sem a meglévő raktárkészletek reaktiválásában nincsenek fennakadások, az elmúlt hónapok során szaporodtak az arra utaló bizonyítékok, hogy Oroszország szép lassan kifogyóban van az utánpótlásból és kénytelen alternatív megoldásokhoz folyamodni. Ezek a megoldások ugyan fenntartják az utánpótlást, de kevésbé hatékony mivoltuk miatt az orosz veszteségek növekedéséhez és az elért harctéri eredmények csökkenéséhez vezethetnek.
Átmenetileg lezárta a légterét Moldova - írja az állami légitársaság bejelentésére hivatkozva a Reuters.
Oroszország megindíthatta a tavaszra várt kelet-ukrajnai offenzívát az ország keleti területeiben: folyamatosak a drón és rakétatámadások Ukrajna területén. Kiderült, hogy lengyelországi látogatása soráb Joe Biden amerikai elnök többek között Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozhat, de arról nincs hír, hogy Biden Ukrajnába is ellátogat-e az orosz invázió egyéves évfordulója okán.
A román védelmi minisztérium jelentése szerint Oroszország valóban a Krím-félsziget közelében lévő hajóról indított rakétákat Ukrajna irányába, amelyből legalább egy pénteken átlépte a moldovai légteret, de röppályája a NATO-tagállam légterét nem keresztezte. Moldova védelmi minisztériuma mindeközben jelezte, a barátságtalan lépés következtében berendelte az orosz nagykövetet - írta meg a Reuters.
Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők parancsnoka péntek délelőtt megvádolta Oroszországot, hogy két rakétáját is úgy lőtte ki, hogy két semleges állam, köztük egy NATO-tagállam légterén keresztül is áthaladt, mielőtt becsapódott Ukrajnában - írta meg a Reuters.
A Reuters értesülése szerint Oroszország fokozza az Sz-300-as és Sz-400-as légvédelmi rendszerek használatát földi célpontok elleni csapások végrehajtására, ami arra utal, hogy Moszkva ballisztikus rakétakészletei fogyóban vannak. A legutóbbi támadás során nagyobb számban bevetett H-22-es rakéták is köztudottan pontatlanok, ami azt mutatja, Oroszország nagy hatótávolságú csapásmérési képességeivel komoly gondok adódhattak.
Az Ukrán Haditengerészet január 16-i, hétfői információi szerint 6 orosz Kalibr cirkálórakéta-hordozó teljesít harci szolgálatot a Fekete-tengeren. Január 14-én Oroszország 2023-ban először telepített Kalibr cirkálórakéta-hordozót a Fekete-tengerre.
Bejelentette az orosz védelmi minisztérium, hogy egy hiperszonikus cirkálórakétákkal felfegyverzett orosz hadihajó gyakorlatozott a Norvég-tengeren – számolt be róla a Reuters.
December 29-én mintegy 120 orosz rakétát lőttek ki Ukrajna területére. A legfrissebb orosz rakétatámadás során az orosz megszálló erők legalább egy, a 2022-es év utolsó, negyedik negyedévében gyártott rakétát indítottak, ami arra utalhat, kezdenek kifogyni a cirkálórakétákból– írta meg az ukrán Defence Express.
A fehérorosz breszti régió helyi Vkontakte-oldalain felbukkant az a megerősítésre váró információ, miszerint a fehérorosz légvédelmi erők lelőttek egy rakétát Harbaha falu közelében. A híresztelések szerint a fehérorosz területre csapódott rakétát egy ukrán Sz-300-as légvédelmi rendszer lőhette ki. Az első információk szerint nincsenek áldozatok.
Az orosz hadsereg szeptember óta szisztematikusan újabb és újabb csapásokat mér az ukrán infrastruktúrára cirkálórakétái és drónjai segítségével. Bár a nyugati és ukrán hírszerzés többször is kijelentette, az utolsó lőszereiket használják fel az orosz csapatok, ettől függetlenül még mindig jut elegendő Ukrajna bombázására. A most közzétett elemzésben pedig megpróbáltak utánajárni, mi lehet ennek az oka.
Hétfő este jelentek meg az első felvételek a Twitteren, melyeken egy Németország által Ukrajnának adott Flakpanzer Gepard önjáró légvédelmi löveg látható működés közben. Korábban már láthattunk videókat arról, ahogy a páncélos szárazföldi célpontokra lő, ez azonban az első olyan felvétel, melyen egy repülő ellenfelet semmisít meg.
Oroszország nukleáris robbanófejek hordozására tervezett, robbanófejüktől megfosztott cirkálórakétákat lő ki ukrajnai célpontokra, hogy megpróbálja kimeríteni Ukrajna légvédelmi készleteit - közölte kedden egy magas rangú amerikai katonai tisztviselő a Reuters beszámolója szerint.
A négy IRIS-T német légvédelmi rendszer közül az elsőt még októberben leszállították Ukrajnának. Úgy tűnik azonban, hogy Kijev már nem rendelkezik elegendő rakétával az egyetlen IRIS-T működtetéséhez sem, legalábbis a legújabb kérések erről tanúskodnak – írta meg az Eurasian Times.
Az Egyesül Királyság védelmi minisztérium szombaton is közzétette hírszerzési jelentését. A brit hírszerzés szerint az oroszok nukleáris robbanófejektől megfosztott hordozórakétákkal lőhetik Ukrajnát, aminek célja pedig az ukrán légvédelem elterelése lehet.
Az orosz haderő egy nukleáris robbanófej hordozására specializált H-55-ös cirkálórakétát lőtt ki Kijevre, melyet az ukrán légvédelem elfogott – állítja egy ukrán védelempolitikával foglalkozó lap, a Defense Express.
Alekszej Leonkov katonai szakértő szerint a Lengyelországban becsapódott ukrán légvédelmi rakéták valószínűleg megpróbálták megsemmisíteni a támadó orosz cirkálórakétákat. A sikertelen elfogás után azonban az önmegsemmisítő mechanizmus rossz műszaki állapotukból fakadóan nem működött – írta meg a RIA Novosztyi.
Egy magas rangú ukrán tisztviselő állítása szerint Izrael alapvető hírszerzési információkat és drónellenes technológiát ad Ukrajnának az iráni öngyilkos drónok miatt, amiket az elmúlt hetekben Kijev bombázására használtak az oroszok – írta meg az Eurasian Times.
Maradt a 4,25-4,5%-os sávban az alapkamat.
Állítólag szigorítana a kínai exporton az amerikai kormányzat.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Tovább erősödik a hazai fizetőeszköz?
Mit kell tudni a DeepSeek-ről?
Tanultunk egyáltalán valamit 2008-ból?
