A magyar kormány újabb változtatásokról döntött a a minimálbért, a garantált bérminimumot és a pedagógusok béreit érintő rendeleten. A Pénzügyminisztérium által bemutatott rendelettervezet egyik legfontosabb, hogy ezzel párhuzamosan a települési önkormányzatok is támogatást kapnak a béremelésekhez.
Magyarországon kifejezetten olcsó termelni, az egy munkaórára jutó bérköltség 10,7 euró, ennél csak a román és a bolgár bérköltségszint alacsonyabb - derül ki az Eurostat héten megjelent adataiból.
Megkezdődött a koronavírus-járvány elleni védekezés során többletfeladatot ellátó egészségügyi dolgozók bérköltségének elszámolása az Országos Kórházi Főigazgatóság koordinálásával (OKFŐ); az erre fordítható uniós forrás 29,4 milliárd forint.
A Lidl idén 54 milliárd forintot fordít bérköltségekre - közölte a vállalat a Portfolio megkeresésére. A vállalat azt is közölte, hogy az egyes pozíciókban mekkora juttatásokat adnak jelenleg.
Az állami kórházaknak is összébb kell húzniuk a nadrágszíjat, újra kell tervezniük a 2023-as költségvetésüket és egy sor egyéb megkötés is vonatkozik rájuk – tudta meg a Népszava.
Több nyelviskola bezárhat, akár 40 százalékkal is drágulhatnak a nyelvtanfolyamok, a nyelviskolákat nemcsak a rezsiárak, hanem az infláció és a KATA-adózás eltörlése is sújtja - írja az ATV.
Nincs minden országban törvényesen megállapított alsó bértarifa, de ahol van, ott az infláció és az üzleti konjunktúra alakulása alapján, a szociális partnerek szempontjait figyelembe véve évente indexálják az értékét. Ez elvileg rutindöntés; nálunk az ilyen is rendre átpolitizálódik, különösen választási év előtt.
A foglalkoztatás javult, de nagyon megemelkedtek az árak. Az emberek a mindennapi cikkekért sokkal többet kénytelenek fizetni, közben a vállalati nyereséghányad tovább növekedik. Ez így nem mehet tovább, a kormány intézkedéseket jelent be. Figyelem, ez nem hazai szöveg, noha lehetne az. Az idézett megállapításokkal Joe Biden elnöki rendelete kezdődik, amelyet július 9-én tettek közzé.
Holnap ül össze újra a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), hogy tárgyaljon a 2021-es minimálbérről. A tavalyi tárgyalások kudarcba fulladtak, mert a munkaadói és a munkavállalói oldal nem tudott megegyezni egymással. A Portfolio értesülése szerint arra van a legnagyobb esély, hogy a tárgyalásokon arról egyeznek meg, hogy 4%-kal nőnek a legkisebb bérek.
Jelentős létszámleépítésre készül az HSBC, az ügyben nyilatkozó források szerint a bank további tízezer ember elbocsátását készíti elő - számol be a hírről a Financial Times.
A német bérköltségek mellett csak veszteségesen tudná gyártani 20 ezer euró körüli árú elektromos autóját a Volkswagen, ezért nem Németországban, hanem egy kelet-európai üzemben indulhat meg a gyártás, tudta meg a Handelsblatt.
Változatos technikákkal próbálták a magyar vállalkozások mérsékelni a kötelező minimálbér-emelés okozta költségnövekedést, szerencsére az elbocsátások "csak" az összlétszám 1,7 százalékát érintették - derül ki a GKI februári vállalati felméréséből.
A novemberben megkötött országos bérpaktum értelmében 2017-ben és 2018-ban összesen legalább 7 százalékponttal csökken a munkáltatói járulék kulcsa Magyarországon, azonban a bérköltségre rakodó állami elvonások aránya, közgazdasági nevén az adóék, így is az élbolyban marad Európában. Sőt, a szegények egyedülállóan erőteljes adóztatása miatt az alacsony jövedelműek terhelése a harmadik legmagasabb maradhat Európában.
Az elmúlt évtizedben az euróövezethez képest lényegesen drágult a munkaerő költsége a közép-kelet-európai országokban, de még így is elég olcsó ahhoz, hogy vonzó célpont legyen a befektetők számára - állapítja meg a JPMorgan. Azonban nem minden régiós országban volt jelentős a drágulás: Magyarország van például a leginkább lemaradva a munkaerőköltségek konvergenciájában és annak mostani szintje csak nálunk alacsonyabb a 2008-as értékénél.
Az egy órára jutó magyar munkaerőköltség tavaly 3,5 százalékkal 7,80 euróra emelkedett, de még ez is csak a negyede a németnek (31,8). Érdekesség, hogy a németek ezzel is még bő 10 százalékkal alacsonyabb összeget fizetnek a munkavállalóik órái után, mint a franciák - derült ki a német statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn nyilvánosságra hozott adataiból.
A válság évei alatt csökkent az euróban kifejezett munkaerőköltség Magyarországon. Ez rajtunk kívül csak Cipruson és Görögországban fordult elő, ám míg ott a bérek esése, addig nálunk elsősorban a forint gyengülése járult hozzá ehhez a folyamathoz.
Kormányválság után a költségvetési krízist elodázták.
Kilövésre felkészülni.
A parlamentben több témában is ígéretet tett a miniszterelnök.
Több fontos adat jön a héten, bőven lehet mozgás.
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
Mi lesz az építőiparban?
