Már csak Bulgáriát előzi meg a bruttó magyar a minimálbér (euróban számolva) az egész Európai Unióban. Egyrészt tény, hogy a magyar bérek nagyon alacsonyak uniós szinten, miután az elmúlt években euróban számolva hazánkban nőtt a legkisebb mértékben a minimálbér az egész régióban, másrészt érdemes eloszlatni néhány tévhitet.
Novemberben csökkent a béremelkedés üteme Magyarországon az előző hónapokhoz képest, ez azonban kizárólag a költségvetési szféra fékezésének tudható be. A versenyszférában továbbra is gyorsan nőnek a keresetek, ráadásul a rendszeres bérek növekedése átlépte a lélektani 20%-ot, ami az ár-bér spirál elszabadulásán keresztül már tervezhetetlen árazási és bérezési folyamatokat jelent a nemzetgazdaságban. Az évtizedek óta nem látott infláció miatt a reálbérek nemzetgazdasági átlagban zuhannak, a költségvetési szektor dolgozói sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a versenyszférában.
Derűlátóak a nettó fizetésük alakulását tekintve a dolgozó fiatalok - derül ki a K&H ifjúsági indexhez készült felmérésből.
A magas foglalkoztatási számokat és az alacsony munkanélküliségi rátát úgy értékelték az elemzők, hogy a munkaerőhiány fokozódásán keresztül a munkavállalók jobb alkupozícióba kerülnek, amelynek hatására nagyobb béremelkedés és magasabb infláció vár ránk.
Hamarosan jön a Checklist, lapunk napi podcastjének keddi adása. A műsor első részében azzal a ma közzétett KSH-adattal foglalkozunk, ami az elemzőket is meglepve 32%-os februári béremelkedést közölt, egy fontos tényező viszont kimaradt a statisztikából. Ezután pedig az állampapírpiacon lévő átrendeződéseket, a Premium Magyar Állampapír szárnyalását és a Magyar Állampapír Plusz visszaszorulását vizsgáljuk meg lapunk szakértőjével.
Az elmúlt években számos elemzés taglalta az intézményi munkaügyi statisztikában (IMS) és a nemzeti számlákban (NSZ) szereplő bértömegből kiolvasható folyamatok közti eltéréseket. A kétféle idősor eltéréseit okozó módszertani különbségek részletes bemutatása a statisztikusok feladata. Az alábbiakban így csupán Dedák István január 25-én megjelent cikkének arra az állítására szeretnék reagálni, amely szerint a 2010-es években az adó- és járulékbevételi adatok a két idősor közt nagyjából félúton elhelyezkedő bérnövekedést implikálnak. Amint azt látni fogjuk, a havi járulékbevallásokban („’08-as bevallás”) szereplő adatok valójában nagyon hasonló képet mutatnak az IMS statisztika adataihoz, vagyis a magasabb növekedést mutató IMS statisztika a szűkebb lefedettség ellenére is jó indikátora a legális munkaerőpiacon zajló folyamatoknak.
Már vannak olyan húsipari üzemek, ahol a munkaerő- és alapanyaghiány miatt nem tudják teljesíteni a megrendeléseket. A nehéz körülményeket lehetne kompenzálni anyagilag, azonban egyelőre itt a hazai szektor még nem tart - mondta Golhovics Gábor, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) elnöke az RTL-nek.
A harmadik negyedévben 1429 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez több mint 8 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 1318 forinthoz képest. A jövő évi 20%-os minimálbéremelés miatt újra gyorsabb lesz az ütem.
A Pedagógusok Szakszervezete méltatlannak és megalázónak tartja a 10%-os béremelési javaslatot.
Jobban élünk-e ma, mint 10 évvel ezelőtt? - merül fel a kérdés rendszeresen mindenki fejében. A KSH szerint a bérek továbbra is rendíthetetlenül emelkednek, mégis sokan úgy érzik, az infláció és az egyre dráguló lakhatás minden növekedést felemészt. Ha csak a nominális értéken számolt lakásárindexre nézünk, akkor például láthatjuk, ahogy országos szinten több, mint kétszeresére, Budapesten pedig több, mint 2,5-szeresére nőttek az árak 2010 óta és sokaknak az az érzése támad, hogy a béreink nem tartanak lépést ezzel az ütemmel. Nos, mi most megnéztük, hogy mi is a valóság és hogyan viszonyultak a keresetek a lakásárakhoz 2010-ben és 2020-ban: az adatok felemás képet mutatnak - a budapestiek például jogosan keserűek.
Az építőipar az elmúlt négy évben 35-40%-os bérfejlesztést hajtott végre, az őt kiszolgáló kereskedelemben bérfelzárkóztatásra van szükség - állapítja meg az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közleményében. A szervezet az építőiparról, kiemelt tekintettel az alapanyaggyártási és kereskedelmi alpiacokról közölt helyzetjelentést, melyben az alapanyagárak mérséklődéséről is írnak.
A vállalatok többsége idén legfeljebb az infláció mértékével emelné a béreket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) felmérése szerint. A cégek 30%-a nem változtatna a béreken, míg 35% legfeljebb 5%-kal emelné.
Idén is kitarthat a gyors béremelkedés Magyarországon, miután a minimálbér és a garantált bérminimum 2020-ban is dinamikusan növekszik, miközben a munkaerőhiány továbbra is felfelé hajtja a kereseteket. Azonban az üres álláshelyek csökkenése miatt már nem biztos, hogy olyan kedvező helyzetben lesznek a dolgozók, mint a korábbi években, így a béremelés mértéke kissé alacsonyabb lehet. A bérek vásárlóerejének növekedését pedig a várhatóan 3% feletti infláció fogja majd vissza.
Egy sor külső és belső kockázat fenyegeti a magyar gazdaságot, elsősorban a nemzetközi környezet romlása jelenthet veszélyt – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön megjelent országjelentéséből. A szervezet azt is elárulta, hogyan tudna Magyarország védekezni az egyes kockázatokkal szemben, mit kellene tennünk, hogy csökkentsük azok lehetséges hatását.
A munkaerő-elvándorlás megelőzése érdekében a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) szerint jövőre legalább 15 százalékos bérfejlesztés szükséges a Volán társaságoknál. A regionális közlekedési központok körülbelül 18 ezer embert foglalkoztatnak.
Februárban 12,1%-kal nőttek a keresetek Magyarországon, ami gyorsabb, mint a januári béremelkedés - derült ki a KSH adataiból. A minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése és a munkaerőhiány továbbra is magasan tartja a béremelkedés ütemét.
A januárban bejelentett bérfejlesztésen túl április 1-től újabb jelentős béremelést hajtott végre az Auchan Retail Magyarország - közölte a cég. Az 1150 vezető és beosztott munkavállalót érintő, átlagosan 9 százalékos bérnövekedéssel 2 milliárd forintra nő az áruházlánc új javadalmazási rendszerébe 2019 folyamán befektetett összeg.
Robbannak a bérek, dübörög az építőipar, zakatol az ipar és ömlik az országba a működőtőke. A Takarékbank szerint az első hónapok adatai alapján jelenleg 5% felett lehet a GDP-növekedés, az év egészében pedig 4,4%-kal nőhet a gazdaság. Suppan Gergely, a bank vezető közgazdásza szerint aki nem bírja a bérversenyt, annak ki kell hullania. Azonban beköszöntött az infláció is, ami miatt az MNB-nek valószínűleg további lépéseket kell tennie.
Az elmúlt évek a jelentős béremelkedésről szóltak a magyar gazdaságban, emiatt egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés: meddig tudják kigazdálkodni a cégek a fizetésemeléseket? Ezzel kapcsolatban az MNB nemrég megjelent Fizetési mérleg jelentésében van egy érdekes ábra, mely szerint hiába emelkednek a bérek, az exportra termelő cégek számára azt jelentős részben ellensúlyozzák más tényezők, többek között a forint tavalyi gyengülése. Vagyis az exportcégek árversenyképessége ez alapján összességében nem romlott.
Idén sem ért véget a bérrobbanás Magyarországon, a KSH adatai szerint januárban 10% feletti emelkedést láthattunk. Milyen hatása lesz a kitartóan gyors béremelkedésnek? Mire számíthatnak a munkavállalók és mire a vállalatok? És mekkora béremelkedést várhatunk a következő években? Videónkból ez is kiderül!
A három indikátorból álló mutató a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszi.
Az Útinform szerint az utak burkolata havas, latyakos.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Erre még Ukrajna sem képes.
Izgalmakban most sincs hiány.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
