A bérek, miután kimozdultak egy instabil egyensúlyi pontból, még tovább tudnak emelkedni, legalábbis addig, amíg komolyabb globális lassulás/recesszió nincsen - vetíti előre Zsiday Viktor befektetési szakember, aki friss blogbejegyzésében az unortodox magyar bérrobbanásról ír.
Decemberben is kitartott a keresetek emelkedése, így az év egészében dinamikus, 11,3%-os béremelés valósult meg Magyarországon - derült ki a KSH friss adataiból. A reálkeresetek jelentősen, 8,3%-kal nőttek az év egészében, miután az infláció viszonylag alacsony volt tavaly, habár ősszel - amikor hatéves csúcsra nőtt - azért érdemben erodálta a keresetek reálértékét. Idén folytatódhat a keresetek jelentős emelkedése, miután a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8%-kal növekszik, miközben a munkaerőhiány is felfelé hajtja a béreket.
Egyelőre nincs egyezség a Suzuki és az üzemi tanács között az idei béremelés mértékéről. A bónuszokról és a béren kívüli juttatásról már megállapodtak.
A munkáltató javaslatára a szakszervezetek két másik változattal válaszoltak, de mégsem egyeztek meg a felek, így folytatódik a sztrájk az Audiban. A munkabeszüntetés már a nemzetközi ellátási láncban is fennakadásokat okoz. Ma délután a szakszervezet tájékoztató gyűlést hívott össze, a további tárgyalásokra még nincs hivatalos időpont.
A munkaerőhiány közepette is bővítik termelésüket Magyarországon és a régióban a legnagyobb autóipari vállalatok, azonban egyre több gonddal nézhetnek szembe a szektorban tevékenykedő vállalatok a McKinsey szerint. Éppen ezért ki kell használni a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket és javítani kell a termelékenységet. Különben ha nem is holnap, de néhány éven belül komoly nehézségek üthetik fel a fejüket azoknál, akik nem fejlesztenek.
Minden bizonnyal 2019-ben sem ér véget a magyar bérrobbanás, hiszen a keresetek további emelkedését támogatja a minimálbér és a garantált bérminimum érdemi, 8-8%-os emelkedése, valamint az egyre feszesebbé váló munkaerőpiac (munkaerőhiány) is felfelé tolja a béreket. Igaz, az emelkedés kissé lassabb lehet, mint 2018-ban volt, ráadásul a korábbi éveknél várhatóan magasabb infláció miatt a reálkeresetek még lassabban nőhetnek.
A világgazdasági válság óta az egyik legnagyobb bérnövekedés az autóipart jellemezte, és ez volt az az ágazat, amelyik a legtöbbet tett hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez. Az elmúlt egy-két évben azonban a gyors növekedés megszakadt, miközben a béremelkedés fennmaradt. A járműgyártásban mindeközben alacsony maradt a hazai hozzáadott érték, ezért a következő években kulcsfontosságú lesz a termelékenység alakulása a szektorban.
Az elmúlt években látványos tempóban emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon. Az infláció emelkedése, a külső egyensúly romlása, a vállalati termelékenységnövekedés korlátai miatt az utóbbi időben megjelentek olyan vélemények, hogy a béremelkedés ütemének mérséklődnie kellene. A kérdés a bértárgyalások időszakában különösen érdekes, ezért érdemes körüljárni a témát.
Alacsony munkanélküliségi rátát, erősödő munkaerőhiányt és dinamikus béremelkedést prognosztizál az ING Bank Magyarországon 2019-re. Az infláció azonban felpörög, ami visszafogottabb reálbér-emelkedéshez vezet.
A várt 190 ezernél lényegesen több, 250 ezer új álláshely keletkezett októberben a mezőgazdaságon kívüli szektorokban a tengerentúlon - jelentették be pénteken. Ráadásul a béremelkedések üteme kilenc éve nem látott csúcsot ért el, ami újabb figyelmeztető jelzés lehet a Fed felé.
"A román minimálbér megelőzte a magyart!" Terjedtek ismét a szalagcímek az elmúlt napokban azt követően, hogy tavasszal egyszer már ugyanígy megelőzte. Akkor most lekörözte, nem?! Aztán jöttek a helyesbítések, újabb számítások, "nemúgyvanaz"-típusú érvelések. A Facebook-on már tömegek hiszik azt, hogy a román minimálbéresek 10%-kal jobban élnek a magyaroknál. Nos, akkor lássuk végre az igazságot!
Júniusban is kétszámjegyű bruttó béremelkedést láttunk a magyar gazdaságban a KSH adatai alapján, azonban az egyre magasabbra szökő infláció miatt a reálbérek növekedési üteme lassul.
Az idei második negyedévben 1000 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére - derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez 13 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 887 forinthoz képest. A két évvel ezelőtti, 2016 második negyedéves adatokhoz képest pedig átlagosan nem kevesebb, mint 32 százalékos órabér-növekedést tapasztalhattak a kékgalléros munkavállalók.
Három éve, hogy a McDonald's étteremlánc az Egyesült Államokban nagy visszhangot kiváltva bejelentette: dolgozói órabérét legalább egy dollárral a helyi minimálbér fölé emeli. A minimálbér folyamatos emelkedése miatt azonban úgy tűnik, a cég képtelen tartani a vállalását - számol be a Bloomberg.
A minimálbér emelésének összetett hatásai vannak, különösen érdekes a helyzet akkor, ha kiugró mértékben nő egyik évről a másikra. Tavaly és idén ez történt, így érdemes megnézni, hogy mennyire örülhetnek a munkavállalók és mennyire bosszankodhatnak a cégek, különösen a magyar kisvállalatok. Nincs könnyű dolgunk, mert hatásvizsgálattal most sem állt elő a kormányzat; de feltehetőleg a gazdasági helyzet jelenleg lehetővé teszi a jelentős emelést anélkül, hogy a káros hatások jelentősek lennének.
2015-ben 4 százalékkal, 2016-ban 6 százalékkel, tavaly pedig 13 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek Magyarországon. Az idei év 8 százalékos minimálbér és 12 százalékos garantált bérminimum emeléssel kezdődött. A gyors hazai bérnövekedést látva jogosan merül fel a kérdés: milyen hatással van ez a folyamat a termelékenységre, veszélyezteti-e a gyors bérnövekedés a magyar gazdaság versenyképességét, és egyáltalán meddig lehet fenntartani az "erőltetett" ütemű béremelések időszakát?
A közgazdaságtan az a tudományág, melynek művelői hajlamosak homokra építeni felhőkarcolót, melynek terve lehet önmagában kiváló, sőt valóságos mérnöki csoda, szilárd alap híján mégis összedől. Ha az sem mindig egyértelmű, hogy melyek az alapvető közgazdasági tények és a közöttük lévő okozati kapcsolatok sem kőszikla-szilárdságúak. Ha még azt se tudjuk például, hogy valójában mi is az a versenyképesség. Melyik ország versenyképesebb: az ahol (a leg)alacsonyabb, vagy ahol (a leg)magasabb a munkaerőköltség? A vállalattól tulajdonosai magas(abb) profitot, míg dolgozói magas(abb) jövedelmet várnak - s ennek teljesülése esetén beszélnek versenyképesebbről, miközben ez csak egymás rovására teljesülhet. A vállalatnak a(z élő)munka leszorítandó költség, míg a munkavállalónak a vállalatnak eladott speciális termékéért (ui. munkavégző-képességéért) kapott ár (vagy inkább bérleti díj), melyet az elérhető legmagasabbra kíván feltornázni. A vállalatok a maguk mikroszintjén nulla munkaerőköltségben érdekeltek, miközben a gazdaság makroszintjén termékeik nagy tömegben csak akkor adhatók el, ha a fogyasztói kereslet alapja a profitjövedelmek mellett a vállalatok által fizetett munkajövedelmek is.
Idén várhatóan nem nőnek olyan gyorsan a keresetek, mint tavaly, ami valamelyest meglátszódhat a fogyasztás bővülésének dinamikájában is. Attól nem kell tartani, hogy a bérnövekedés jelentősen visszaesne, ráadásul idén is azoknál lesz a legnagyobb az emelés, akiknél magas a fogyasztási hányad, vagyis jövedelmük döntő részét elköltik. Ráadásul más tényezők is segítik a fogyasztás növekedését.
A következő hetekben kezdődnek az állami vállalatoknál a jövő évre előirányzott, átlagosan 12 százalékos béremelés felosztásával kapcsolatos tárgyalások - írta a szerdai Magyar Idők.
Az idei 10-15 százalékos emelkedést követően jövőre 8-9 százalékos bérnövekedésre számít a versenyszférában a munkaadói és munkavállalói oldal, a fizetéseket a minimálbérek már bejelentett további emelkedése, valamint a mind jelentősebb munkaerőhiány húzza felfelé - közölte a Magyar Idők.
A három indikátorból álló mutató a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszi.
Az Útinform szerint az utak burkolata havas, latyakos.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Erre még Ukrajna sem képes.
Izgalmakban most sincs hiány.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
