Sztrájkot hirdet július 17-re a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), ha nem tud megállapodni a kormánytisztviselők, önkormányzati köztisztviselők és közalkalmazottak béremeléséről a kormánnyal - jelentették be az MKKSZ képviselői kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
A kelet-közép-európai régió országai jelentős munkaerőgondokkal küzdenek, egy munkakör betöltése a cégeknek több hónapba és akár több millió forintba is belekerülhet - derül ki a BDO Magyarország és a Coface friss felméréseiből.
Kétórás sztrájkot hirdetnek július 17-re a Magyar Államkincstár (MÁK) dolgozói, amennyiben nem kapnak idéntől 25 százalékos bérfejlesztést a kormánytól.
A vízügyi igazgatóságok eddig teljesen kimaradtak az állami béremelésekből, aminek az lett az eredménye, hogy a bértábla összecsúszott, így a pályakezdő mérnökök többségének fizetése ma gyakorlatilag a fizikai dolgozókéval azonos, bruttó 160-180 ezer forint. A Magyar Idők információi szerint idén eddig 114 fő mondott fel a bérfeszültség miatt.
Elfogadhatatlannak tartja mindkét nagy kiskereskedelmi szakszervezet a Tesco Global Zrt. azon béremelési terveit, amelyek a kötelező bérminimum feletti fizetési kategóriák áruházi és raktári dolgozóit érintik. Az elképzelések nagyon messze vannak egymástól - tudta meg a Napi.hu.
Az utóbbi hetek elégedetlensége után hatvan százalékos minimálbér-emeléssel kedveskedett a venezuelaiaknak Nicolas Maduro elnök. Ezzel egy év alatt már hatodszor emelték meg a legalacsonyabb fizetést a csőd szélén tántorgó országban, a dolog szépséghibája csak az, hogy közben három számjegyű az infláció, így a megemelt bér az élelmiszerjegyekkel együtt sem éri el a 15 ezer forintot havonta.
Februárban 10 százalékkal járt magasabban a rendszeres bruttó átlagkereset a legalább ötfős vállalkozások körében, mint egy évvel korábban. Ilyen mértékű éves béremelkedési ütemet utoljára 5 éve láthattunk, akkor került sor legutóbb jelentős minimálbér-emelésre. Országosan 11,2 százalékkal bővültek átlagosan a jutalom nélküli bruttó bérek.
A Magyarországon az idén várható, átlagosan 2,7 százalékos reálbér növekedés jóval nagyobb ütem, mint a 2,1 százalékos kelet-európai és a 2,3 százalékos világátlag - derül ki a KornFerry Hay Group globális tanácsadó cég nemzetközi kutatásából.
Idén is emelik a munkabéreket az élelmiszerláncok, a munkaerőhiány viszont nem mindenhol jelent problémát - derítette ki az MTI.
Két hónapja tárgyalnak a bérekről eredménytelenül a Magyar Villamos Műveknél, ezért a szakszervezet március végén tüntetni készül, és még az is felmerült, hogy a dolgozók sztrájkoljanak: konkrétan termeléscsökkenést hajtanának végre az áramtermelők. Pakson például 100 MW-os leterhelést szervezhetnek - derül ki abból az interjúból, amit Gál Rezső, az MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség elnöke adott a Vd.hu-nak.
Magyarországon informatikusként bruttó 330 ezer forinttól bruttó 1,5 millió forintig is lehet keresni - ez derült ki a Hays magyarországi leányvállalatának az idei fizetési körképéből, amiről a HWSW számolt be.
Idén összesen 40,5 milliárd forintot kapnak bérfejlesztésre a kormánytól a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok. A 79 állami cég közül a legnagyobb támogatást a Magyar Posta, a MÁV és a MÁV-Start kapják.
Minél kisebb egy vállalkozás, annál több dolgozót érint, így annál nagyobb terhet jelent az idei nagy minimálbér-emelés - ez derült ki a GKI Gazdaságkutató februári vállalati felméréséből. Az ágazatok közül a könnyűiparnak, az élelmiszeriparnak, a kereskedelemnek és az építőiparnak jelenti a legnagyobb kihívást a kötelező béremelés.
A drasztikus minimálbér-emelések hatására januárban 10%-kal növekedtek éves összehasonlításban a bruttó keresetek Magyarországon. Az emelkedő infláció miatt ugyanakkor reálértéken "csak" 7,5 százalékkal nőttek a nettó fizetések. A bérek mellett a foglalkoztatottság is hatalmasat ugrott.
Kollektív munkaügyi vitát tartott a BKV hétfőn a bértárgyalások felgyorsítása érdekében. A szakszervezetek sztrájkolni is készek.
2017 márciusától 8 százalékkal nőnek a Lidl bolti és raktári dolgozóinak bérei - ez derül ki abból a levélből az Index beszámolója szerint, amit nemrég a Lidl munkavállalói kaptak a cég vezetésétől. A Lidlnél 2016-ban is emelték a béreket, így 2016 januárja óta összesen már 30 százalékos béremelést kaptak a cég bolti és raktári dolgozói.
Türelmetlenek a volánosok, mert a béremelésről még csak tárgyalni sem engedi a munkáltatót a tulajdonos, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A Közúti Közlekedési Szakszervezet úgy látja, az alágazatban egyre kétségesebb, hogy áprilisban az emelt béreket kapják a munkavállalók - közölte közleményében a volános szakszervezet.
Drámai helyzetképet fest a BKV 2017-2020 évekre készített humán stratégiája. A következő években 1000 kilépő pótlását kell megoldani úgy, hogy a fizetés közben minden területen kisebb, mint a hazai konkurenciánál - írja az Index egy a birtokába került dokumentumra hivatkozva.
Hároméves, 30 százalékos bérfelzárkóztatásra kell kidolgozniuk pénzügyi tervet a többségükben önkormányzati tulajdonú vállalatoknak, így várhatóan ebben a szektorban is megvalósul a jelentős, hosszú távú fizetésemelési program - írja a kormányközeli Magyar Idők.
Elsősorban a munkaerőhiány miatt látványosan emelkedik az átlagbér Magyarországon, azonban arról eddig kevés szó esett, hogy az országos átlagot csak Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében érik el a fizetések. Valójában óriási jövedelmi szakadék tátong a főváros és a vidék között, így bérnövekedés üteme is mást-mást jelent Budapesten és azon kívül. A gazdasági fellendülésnek és a munkaerőhiánynak köszönhetően - kevés kivételtől eltekintve - a versenypiaci fizetések emelkedése a legtöbb megyében lendületet vett, ám van ahol ez sovány vigasz, hiszen jelentős lemaradást kell még behozni.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Még mindig tárgyalna a leendő német kancellár.
Cikkünk folyamatosan frissül.
De ki tudja, mikor változik meg itt is az elnök álláspontja.
Orvosai szerint "Trump elnök kiváló kognitív és fizikai egészségnek örvend."
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Folytatódik a vámháború.
