A bitcoin bányászat 66-szor több elektromos áramot fogyaszt, mint 2015-ben, és a Citigroup szerint az ehhez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás valószínűleg szigorúbb szabályozást fog maga után vonni.
Ha arra gondolunk, hogy vajon mi lehet a következő évek egyik legígéretesebb befektetése, akkor a legtöbbeknek szinte biztosan olyan dolgok jutnak eszébe, mint a bitcoin, esetleg a Tesla vagy az elektromosautó-gyártók, de mostanában a digitális műalkotások iránti érdeklődés is nagyon felfutott. Van azonban a részvénypiacoknak egy viszonylag apró szegmense, ami felett a legtöbben eddig átnéztek, ez pedig nem más, mint az uránbányászat. Az atomerőművek még mindig a világ energiaellátásának a 10 százalékát adják, egyáltalán nem rosszak a növekedési kilátások, és a karbonsemlegesség elérésében is fontos szerepük lehet. Ehhez képest az urán világpiaci ára már egy évtizede olyan alacsony, hogy a termelők még a lapátot sem nagyon hajlandóak a földbe tenni. Üzemanyag nélkül azonban nem igazán fognak működni az erőművek, így sokan arra számítanak, hogy az árfolyam is meglódulhat hamarosan, ezzel pedig a termelők és az élelmes befektetők is jól járhatnak.
Az elmúlt két hét remek teljesítményével a bitcoin szépen csendben visszakapaszkodott a korábbi történelmi csúcsok közelébe. Már 57 ezer dollár fölé is benézett a jegyzés, sikerült tehát hamar ledolgoznia a korábbi zuhanást, és március eleje óta nagyot ralizik a kriptodeviza – mindeközben a világ egyik leggazdagabb embere, Bill Gates aggályait fejezte ki a digitális pénz gyártási folyamatával kapcsolatban.
Az International Crisis Group nemrég közzétett jelentése alapján a pénzügyi problémákkal küszködő Zimbabwe évente legalább 1,5 milliárd dollártól esik el az országban folyó aranycsempészet miatt, a sárga nemesfém nagy része végül dubaji kereskedőknél köt ki. A probléma feltehetően az ország központosított aranyvásárlási rendszerében rejlik, egyes kereskedők becslése szerint olyan súlyos a helyzet, hogy az illegális export mértéke meghaladja a törvényes szállítások mennyiségét.
Módosultak a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges tevékenységi körök, új iparágakkal bővült a kör a nyersanyagszektorhoz kapcsolódóan – derül ki a péntek esti Magyar Közlönyből.
Kockázatos lehet a bitcoinbányászok számára a koronavírus-járvány – állítja egy kriptobányász cég, a Riot Blockchain az SEC-nek írt, éves 10-K jelentésben.
Senki sem játszadozhat Románia energetikai függetlenségével - figyelmeztetett csütörtökön Viorica Dancila miniszterelnök, aki idegen érdekeket sejt és sejtet a Zsil-völgyi szénbányászok csaknem egy hete tartó munkabeszüntetése mögött, amely teljes leállással fenyegeti az ország energiaszükségletének mintegy harmadát fedező Olténiai Energetikai Komplexumot. A miniszterelnök azt mondta: nemzetbiztonsági tájékoztatást kért az ügyben, azt sugallva, hogy a bányászok sztrájkja azoknak a külföldieknek az érdekeit szolgálja, akiktől Románia most - a hazai termelés visszaesése miatt - roppant drágán kénytelen villamos energiát vásárolni.
80 millió dollárnyi kockázati tőkét vont be a Bitfury, egy kriptokereskedelemmel és bányászattal foglalkozó vállalat. A forrásbevonásban többek közt Mike Novogratz, a Fortress ex-vezére is részt vett.
Tőzsdei bevezetést fontolgat több kriptopénzzel foglalkozó vállalat is, így végre hamarosan kiderül majd, mekkora vagyonnal rendelkeznek azok a legendás kriptoszakértők, akik ezeket a cégeket vezetik.
A kormány jóváhagyta az Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Tervet, amelynek célja a hazai ásványvagyonon alapuló gazdasági tevékenység növelése és az ahhoz szükséges feltételek javítása. A Magyar Közlönyben megjelent határozat értelmében az innovációért és technológiáért felelős miniszternek meg kell vizsgálnia a hazai szénbányák megnyitásának lehetőségeit, de a nem hagyományos szénhidrogén kitermelési technológiák fejlesztését és a geotermikus beruházásokat is szorgalmazza.
Betiltotta az osztrák pénzügyi felügyelet (FMA) a Magyarországon is hódító, Invia World nevű állítólagos kriptopénz-bányászcéget. A piramisjátékosok által felépített és menedzselt, indokolatlan MLM-struktúrában ügyfeleket toborzó vállalat körül számos anomália merült fel korábban, melyekről itt írtunk.
A neves asztrofizikus, Neil deGrasse Tyson és a Goldman Sachs elemzője egy dologban biztos egyetértenek: hogy a következő ezer milliárd dolláros üzlet a bányászat lesz. De nem itt a földön, hanem a világűrben.
Még a nagy bitcoin bányász farmoknak is legalább 8600 dollárnál kezdődik a profittermelő működése, így tehát ha rövid távon nem megy efölé a piaci ár, akkor a farmok veszteséget termelnek, aminek további iparági kihatásai lesznek - állapította meg csütörtökön közzétett modellszámításaiban a Morgan Stanley.
Rövidesen azután, hogy írtunk róla, az MNB figyelmeztetést adott ki honlapján az osztrák Invia Worlddel kapcsolatosan, amely állítólag kriptovaluta-bányászati szolgáltatást nyújt. Bár közleményükben elég óvatosan fogalmaznak, mivel a jegybank nem felügyeli a kriptopénzeket és bányászatukat, azért megjegyzik, hogy ahogy írtuk, az MLM-rendszer használata teljesen indokolatlan ebben az esetben, miközben a piramisjátékosok gyakran használják ezt a tőkebevonási módszert, az Invia World "szakértőgárdájának" szakmai ismeretei pedig ellenőrizhetetlenek.
A vízenergiával termelt elektromos energia és az alacsony áramdíjak által kínált előnyök kiaknázására tömegesen telepítik szervereiket a skandináv országokba, Norvégiába és Svédországba a kriptodeviza-bányászattal foglalkozó vállalkozások - írja a Reuters.
A Vectra nevű kiberbiztonsági vállalat szerint a bitcoinbányák körülbelül 60%-a kollégiumi szobákban vagy egyetemeken található, elsősorban azért, mert a felhasználóknak ingyenes az áramellátás. A második helyen az egészségügyi intézmények vannak, ezek viszont összesen alig 3%-át teszik ki a teljes bányászati forgalomnak.