A Mol hatósági szerződést kötött a Magyar Állammal a magyarországi kitermeléséről, amelynek teljesülése esetén szeptember 1-ig visszamenőlegesen csökkenhet a vállalatra vonatkozó bányajáradék – derül ki a BÉT-en publikált közleményből.
A kormány a szerda este kihirdetett rendeletével módosítja az extraprofitadóról szóló eredeti, tavaly nyári rendeletet, azon belül is a Mol által fizetendő különadó-szabályokat. Friss és teljesen váratlan, előzetesen nem kommunikált döntése szerint a Mol új, árbevételarányos különadót fog fizetni a 2022-es árbevétele után még idén, három egyenlő részletben. A másik oldalon viszont módosítja a Molt terhelő meglévő extraprofitadó-terheket a kabinet, ami alapján úgy tűnik, hogy itt "adókönnyítés" valósul meg a társaság számára. Az első tétel százmilliárd forintokban mérhető új adókötelezettséget jelenthet az olajcég számára gyors számításaink szerint, a másik oldalon a kiengedés mértékét nehéz egyelőre megbecsülni, de nem kizárt, hogy összességében csupán egy adóteher-átrendezés valósul meg. Mindez feltételezhetően ösztönzési céllal, annak érdekében, hogy az adómódosítások befolyásolják a Mol kitermelését és olajimportját.
Egy múlt heti kormányrendelet szerint a kerámia építőanyagok 2020. januári árához mérten fix szorzókkal meghatározott ár fölött 90 százalékos bányajáradékot kell fizetni a gyártóknak – írja a Telex. A lap szerint a kormány ezzel a külföldi tégla- és cserépgyártókat pécézte ki magának.
A 90%-os kiegészítő bányajáradék, illetve a magas energiaköltségek szinte ellehetetlenítik a hazai cementgyártók működését, két cementgyártó vállalat elmondása szerint az előállítási költséget sem fedezi a tavaly megállapított 20 ezer forint/tonna cementár, amit ha meghaladnak, 90%-os járadékfizetési kötelezettséget vesznek a nyakukba. A hosszabb távú veszteséges termelés az egész cementellátást, így a betonellátást és az építőipart is veszélyeztetheti, ha jövő év tavaszáig nem lesz valamilyen változás, amikor beindulnak újra az építkezések (ha beindulnak). Az érintett feleket kérdezte meg a 24.hu a cikkében.
A kormány átadta a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Költségvetési Tanácsnak, amely véleményezte azt. Arról már beszámoltunk, hogy még a KT véleménye szerint is több sebből vérzik a jövő évi büdzsétervezet kiadási oldala, most viszont azt mutatjuk be, milyen számokat vár a kormány a különadó-emelésekből. Ha összeadjuk a Tanács által részletesen felsorolt különadó-bevételi tételeket, akkor 1600 milliárd forint feletti összeget kapunk, vagyis a kormány jövőre is gigantikus összeget von el az érintett ágazatoktól. A 2023-as költségvetés érdekessége, hogy 300 milliárd forintos bevétellel számol az állami ingatlanok értékesítéséből, ugyanakkor nem részletezi, hogy ez hogy jön össze.
A gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról szóló kormányrendelet helyébe új rendelkezés lép - derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. Legutóbb tavaly év végén foglalkoztunk a kérdéssel, a mostani változás viszont az ilyen irányú tevékenységet folytató cégeken keresztül az építőiparban is éreztetheti hatását. Íme a fontosabb tudnivalók.
Bizonyos feltételek mellett az államnak lehetősége lesz arra, hogy beavatkozzon az építőipari nyers- és alapanyagkitermelés folyamatába, ha az Országgyűlés is elfogadja azt a módosítást, amit csütörtöki ülésén a törvényalkotási bizottság támogatott az energetikai és közlekedési tárgyú törvényekhez.
A kormány által már bejelentett, építőipari anyagok drágulását megakadályozó intézkedések csütörtök este megjelentek a Magyar Közlönyben. Ebben többek között szerepel a kiegészítő bányajáradékról szóló rendelet, ami egy új különadó a szektor legnagyobb szereplőire szabva (pontosan 11 cégre), mert a kormány érvelése szerint ők extraprofitot tesznek zsebre a piacon. A rendelet azt is szabályozza, hogy a kisebb szereplők sem alkalmazhatnak tisztességtelen haszonkulcsot, ellenkező esetben NAV-eljárást kockáztatnak.
Elfogadta a kormány Orbán Viktor építőiparra vonatkozó legutóbbi bejelentéseit, vagyis többek között az építőipari termékek kivitelére vonatkozó szabályozást, a bányászatra vonatkozó extraprofit-adót, és a bányászati, kitermelési kötelezettség határidejének rövidítését - ismertette Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón. A korlátozásoknak konkrét időhatára nincs, erről a döntés hatásait figyelve határoz majd a kormány. Nem az áruk szabad mozgásának korlátozása a cél, hanem az extraprofit letörése.
Az Európai Bíróság kedvező ítéletet hozott ma az Európai Bizottság és a Mol között régóta fennálló jogvitában a hazai olajtársaság szempontjából - írja a Reuters. Ez azt jelenti, hogy a Bíróság elutasította a Bizottság korábban hozott döntését, miszerint a Mol tiltott állami támogatásban részesült. A döntés a Mol számviteli eredményét átmenetileg megemelheti.
A héten pont kerülhet a Mol és az Európai Bizottság között régóta húzódó ügyre, melynek lényege, hogy az EU szerint a hazai olajtársaság tiltott állami támogatásban részesült. Az összeget tekintve több mint 100 millió euróról van szó, ezt azonban a Mol korábban már befizette.
A pénteki nagy zűrzavar közepette kevés figyelem irányult a benyújtott törvénymódosító javaslatokról történt szavazásokra, a bányajáradék kapcsán azonban a múlt héten beadott, az eredeti javaslatokhoz képest kedvező változásokat tartalmazó módosításokat végül nem szavazták meg.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Itt vannak az ismert részletek.
Egy felmérés eredményeit tette közzé az EY.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
