Az OPEC és szövetségesei áprilisra vonatkozóan a várakozásoknak megfelelően, újabb szerény kínálatnövelésben állapodtak a mai ülésen, amelyet beárnyékolt a háború által kiváltott piaci turbulencia.
A német gazdasági minisztérium szóvivője azt jelentette be, hogy a kormány megbízást adott a gázbeszerzésért felelős intézménynek, hogy vegyen 1,5 milliárd euró értékben nem-orosz cseppfolyósított földgázt – jelentette a Reuters.
Hétfőn jelentették be, hogy a kormány a normál üzemanyagok kiskereskedelmi árplafonja után azok nagykereskedelmi árának maximumát is 480 forintban rögzíti, a hatásokkal kapcsolatban a Mol közleményt juttatott el a Portfolio-hoz.
Az irányadó Brent olajtípus ára hordónként 110 dollár fölé emelkedtek, 8 éves csúcsra, mivel egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy Oroszország növekvő gazdasági elszigeteltsége megzavarja a globális energiaellátást.
Világszerte esnek a tőzsdék, ezek közül azok a legnagyobbat, amelyek közelebb vannak az ukrajnai háború epicentrumához. A nyugat-európai tőzsdék nagyobbat estek, a régiós tőzsdék és azon belül is a magyar viszont masszív eladói nyomás alá került. Kedden zuhant az OTP, meredeken gyengült a forint. Amerikában a nyitást követően csak kisebb mozgásokat láthattunk, a keddi kereskedés viszont nagyobb eséssel zárult. Az olaj árfolyama viszont valósággal száguld azt követően is, hogy az IEA bejelentette, 60 millió hordó olajat szabadít fel.
Hétéves csúcsra emelkedett ma az olajár az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos hírek következtében, a WTI és a brent is bőven 100 dollár felett jár.
Folytatódik a koronavírus-járvány visszaszorulása Magyarországon, az elmúlt 24 órában 2037 új fertőzöttet regisztráltak, ami jelentős csökkenés az egy héttel ezelőtti adathoz képest – derül ki a ma reggel publikált friss statisztikából. Az elhunytak száma azonban még mindig magas, az elmúlt egy napon 102 koronavírusos beteg halálozott el.
Felpörögtek az események az ukrán-orosz háborúban a hétvégén, a tőkepiacok szempontjából a fontosabb történések a következők voltak: a vezető nyugati hatalmak megállapodtak arról, hogy több orosz bankot is elzárnak a SWIFT nemzetközi fizetési rendszertől, egyúttal az orosz jegybank devizatartalékkal kapcsolatos tranzakcióit is korlátozzák. Mindemellett elfogadták tegnap este a harmadik uniós oroszellenes szankciós csomagot. Szakad a rubel, az ázsiai tőzsdék esnek, rossz hangulatú kereskedést láthatunk az európai tőzsdéken, ismét öntik az OTP-t a befektetők - a délután hirtelen tovább romló hangulat mögött az a hír áll, hogy az orosz tüzérség tüzet nyitott Harkov lakónegyedeire, rengeteg a civil áldozat. Mindeközben a tengerentúli tőzsdék kisebb eséssel kezdtek, az olajár ismét meredek emelkedésbe kapcsolt illetve az izolációs kilátások miatt a búza, a kukorica és az alumínium ára is kilőtt, emellett a klasszikus menekülőeszközök, azaz az arany és az ezüst is jól teljesítenek. A Dow és az S&P esett, a Nasdaq emelkedett.
Oroszország a világ egyik vezető kőolajkitermelője, nem meglepő, hogy az ország elleni szankciók miatt tovább emelkedett az olaj ára, mivel a befektetők elkezdték árazni azt a kimenetelt, hogy az orosz kőolajexportot is korlátozhatják, ami komoly turbulenciákat okozhatna az olajpiacon.
Csütörtök reggel jelentette be Vlagyimir Putyin, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, a hírre pánikszerű eladások zajlottak a tőzsdéken, a hangulat azonban nap végére jelentősen javult, sőt, az amerikai tőzsdéken ritkán látható fordulat jött, nagy esésből nap végére már emelkedni tudtak a vezető részvényindexek. A fordulatban szerepet játszik a jelentős túladottság, de az is, hogy a befektetők már a konfliktus előtt elkezdték beárazni az esetleges háború esélyét, és kicsit kiforgatva a tőzsdei mondást, "sell the rumor, buy the news" alapon vettek bele a piaci szereplők az esésbe. Közben azzal kapcsolatban érkeztek hírek, hogy készek tárgyalni a kialakult helyzetről az oroszok és az ukránok, erre hirtelen emelkedéssel reagáltak a tőzsdék.
Az orosz invázió miatti első és második nyugati szankciós lista tartalma már ismert, így azok a főbb csatornák is látszanak már, amelyeken keresztül a magyar gazdasági-pénzügyi rendszert is érinti a szomszédunkban zajló konfliktus. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze röviden.
Az olajárak csütörtökön megugrottak, a Brent 2014 óta először átlépte a 100 dolláros hordónkénti árat, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, ami felerősítette azokat az aggodalmakat, hogy egy európai háború megzavarhatja a globális energiaellátást - írja a Reuters. Oroszország a világ második legnagyobb olajtermelője, nyersolaját főként európai finomítóknak adja el, és a legnagyobb földgázszállítója Európának, az ellátás mintegy 35 százalékát biztosítja.
Az orosz haderő tüzet nyitott Ukrajnára, miután Vlagyimir Putyin kiadta a parancsot a támadásra, több ukrán nagyváros, illetve azok vonzáskörzete is tűz alá került. A hírre ugrik ma reggel az olaj árfolyama, a brent a 100 dolláros szint felett is járt.
Az elmúlt hetekben elsősorban az orosz-ukrán helyzettel kapcsolatos hírek határozták meg a piaci hangulatot, ma is zajlanak az események: nemrég rendkívüli állapotot hirdettek ki Ukrajnában, emellett az ukrán parlament megszavazta, hogy engedélyezik a civilek számára a fegyverviselést és megkezdődött a tartalékosok behívása is az országban. A piacok azonban a hétfői komoly esés és a tegnapi pánikszerű piacnyitás után megnyugodni látszanak, többnyire jó hangulatú kereskedést láthatunk a konfliktus eszkalálódása közepette, bár a magyar tőzsde a nap végére lefordult. Ma megérkezett az EU-s inflációs rangsor is, a 7,9%-os januári éves magyar infláció a hatodik legmagasabb volt Európában, azaz öt országban még a magyarnál is jelentősebb áremelkedést tapasztalnak a fogyasztók. Itthon is zajlanak az események, nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette tegnap a kormány az Antenna Hungária és a 4iG tavaly augusztusban bejelentett összefonódását - a hírre kifejezetten hevesen reagáltak a befektetők, jelentős a plusz a 4iG részvényénél.
A tőzsdék azonban nem nyugodtak meg: ahogy egyre nagyobb esélye látszott annak, hogy nyílt háborúba torkollik az ukrán-orosz krízis, úgy lettek egyre borúsabbak a befektetők. Végül a hazai és az európai tőzsdék többsége is eséssel zárt. A tengerentúli részvénypiacokon csak a nyitóértékek alapján tűnhetett úgy, hogy ezúttal nem csökkennek az árfolyamok, ám a nap végére csúnya vörösben úsztak az indexek.
Az elmúlt hetekben elsősorban az orosz-ukrán helyzettel kapcsolatos hírek határozták meg a piaci hangulatot, tegnap a negatív híráram mellett jelentős esést lehetett látni a tőzsdéken, majd a piaczárás után érkezett a hír, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte a kelet-ukrajnai szakadár területek önállóságát, majd "Békefenntartó missziót” hirdetett a szakadár területekre, amelyre hivatkozva orosz katonák hatoltak be Ukrajnába. Minderre a tőzsdék heves eséssel reagáltak: a magyar tőzsdén rég nem látott mínuszok alakultak ki a nyitást követően, délutánra azonban jelentősen csökkent az eladói nyomás, a nemzetközi piacokon is elolvadtak a kezdeti mínuszok.
Az ukrán-orosz helyzet élesedése apropóján komoly esést láthatunk a világ tőzsdéin, széles körben elromlott a hangulat a piacokon. Azt azonban nem lehet mondani, hogy mindent adnának a befektetők, például több nyersanyag világpiaci ára is emelkedik. Úgy tűnik, hogy sok idő után ismét felvette a menekülőeszköz szerepét az arany és az ezüst, de a keleti konfliktus elfajulásának köszönhetően 100 dollár körüli szintre ugrott az olaj ára is, míg egy nemrég meghozott orosz exporttilalom apropóján a szántóföldi növények ára is komoly emelkedésen van túl.
Az elmúlt hetekben elsősorban az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatos hírek határozták meg a piaci hangulatot. Ma például a potenciális Putyin-Biden találkozó hírére emelkedéssel indították a napot a tőzsdék, azonban nem sokkal a nyitás után elkezdett romlani a hangulat, és délutánra komoly mínuszok alakultak ki Európában, a magyar tőzsde 3,5 százalékos eséssel zárt. A hangulatromlás részben annak tudható be, hogy többek között azzal kapcsolatban is jelentek meg hírek, hogy a Putyin-Biden találkozó egyáltalán nem biztos, közben pedig az orosz katonai tisztségviselők arról számoltak be, hogy felfegyverzett ukrán katonai járműveket semmisítettek meg Rosztovban, Oroszország területén.
Az elmúlt napokban-hetekben elsősorban az orosz-ukrán helyzettel kapcsolatos hírek határozták meg a piaci hangulatot, tegnap például jelentős esést lehetett látni az amerikai tőzsdéken, miután Joe Biden amerikai elnök arról beszélt, hogy mostanra nagyon valószínűnek tartja az esetleges orosz inváziót, ami szerinte napokon belül megtörténhet. Ezek után pénteken az ázsiai tőzsdék is estek, viszont valamelyest javította a hangulatot, hogy az amerikai és az orosz külügyminiszter megegyeztek egy találkozóban, ez pedig felcsillantotta a reményt az Ukrajna körüli patthelyzet diplomatikus megoldására, azonban Európában így is csak vegyes elmozdulások voltak láthatók a nap legnagyobb részében, majd délutánra megint elkezdett romlani a hangulat, miután újabb hírek érkeztek az ukrajnai szakadár területek felől, ahonnan a beszámolók szerint Oroszországba evakuálják a lakosságot. A rossz tőzsdei hangulat nem csak Európában látszott ma, az amerikai tőzsdék is lefordultak.
Elszállt az olaj és a gáz ára, ez pedig új csúcsra húzta a Mol eredményét, ha röviden kellene összefoglalni, mi történt tavaly a Molnál, ezt írnánk. A magas szénhidrogénárak, a javuló fedezetek és az emelkedő értékesítési volumenek összességében rendkívül eredményes tavalyi negyedik negyedévet és egész évet hoztak, a Mol túlteljesítette a megemelt 2021-es célkitűzését, és minden eddiginél magasabb, 3,5 milliárd dollár EBITDA-t ért el. A friss 2022-es várakozások alapján a cég vezetése a kiemelkedő 2021-es eredmények után konzervatívabb, a tavalyinál alacsonyabb EBITDA-val és szabad cash flow-val számol. A menedzsment arra számít, hogy a külső környezet 2022-ben is változékony és kiszámíthatatlan marad, ha a változékonyság és a kiszámíthatatlanság újabb rekorderedményt hoz, akkor nem lesznek szomorúak a Mol befektetői. Ha csak a tavalyi eredményeket nézzük, nyugodtan emelkedhetne ma a Mol részvényárfolyama, majd meglátjuk, hogy az orosz-ukrán konfliktus miatt törékeny nemzetközi tőkepiaci hangulatban ez lehetséges-e.
Az ukrán-orosz konfliktus határozza meg napok óta a hangulatot a világ tőzsdéin, ami ma reggel inkább negatívnak tűnt kezdetben, az ázsiai részvénypiacok többségében estek és az európai határidős indexek is csökkenéseket jeleztek előre a nyitásra. Mire megkezdődött a kereskedés Nyugat-Európában, fordult a hangulat és az európai tőzsdék kisebb emelkedésekkel indítottak, ez azonban nem bizonyult tartósnak, délutánra ismét felülkerekedtek az eladók, ahogy újabb aggasztó hírek kezdtek szivárogni. A hazai tőzsde sem tudta kivonni magát a nemzetközi hangulat alól, a BUX csökkenéssel zárt, amiben az OTP esésének volt nagy szerepe. A Mol kisebb mínusszal zárt a hajnalban várható negyedéves gyorsjelentése előtt.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
