Az elmúlt hetekben hangos volt a sajtó a Mol és a horvát olajvezetékeket üzemeltető partnercég, a Janaf adok-kapokjától, a Mol éles hangnemben kritizálta a szerintük méltánytalanul magas horvát tranzitdíjakat, amire gyorsan reagált is a Janaf. Csütörtökön újabb fejlemény történt az ügyben, a magyar vállalat szlovákiai finomító cége, a Slovnaft is feszólalt a horvát partnercég árazásával szemben. De adódik a kérdés: tényleg méltánytalanul drága a horvát tranzit? Egyáltalán, mekkora összegekről folyik a látványos és hangos vita?
Megérkezett a kamatemelési kilátások szempontjából kulcsfontosságú szeptemberi inflációs szám az Egyesült Államokban: a friss adatok szerint az elemzői várakozásokkal ellentétben nem csökkent az éves fogyasztói árindex, a maginfláció ugyanakkor esett. A vártnál kicsit rosszabb számok növelik a kamatemelés esélyét, ami alapvetően nem kedvez a tőzsdéknek, ezért láthatunk kedvezőtlen reakciót a piacokon.
Katar igyekszik minél több külföldi tőkét bevonzani, ennek érdekében a helyi befektetési hatóság 275 millió dollár értékű programot hirdetett – számol be a hírről a Bloomberg.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) minden évben felülvizsgálja a középtávú államadósság-kezelési stratégiáját, 2022. végén a felülvizsgálat keretében az ÁKK jelentősebb változtatásokat is végrehajtott: módosította korábbi benchmark módszertanát és a kapcsolódó sávhatárokat, továbbá egy teljesen új benchmark is bevezetésre került - derül ki az ÁKK szakmai írásából.
A D.E. Shaw nevével fémjelzett hedge fund a három legnagyobb fedezeti alapjának sikerdíjait akár 40%-ra is megemeli, ezzel a lépéssel pedig alapjai az iparág legdrágábbjai közé kerülnek – számol be a hírről a Bloomberg.
Friss elemzést tett közzé az S&P Global arról, hogy tavaly hogyan teljesítettek az aktívan és passzívan kezelt alapok. Az eredmények szerint az a befektető, aki aktívan kezelt alap mellett döntött, nagy valószínűséggel kisebb hozamokat tudott zsebre tenni, és ez több éves időtávot nézve csak még rosszabb eredményre vezetett.
A német pénzügyi felügyeleti szerv, a BaFin közel 10 millió dolláros (8,66 millió eurós) bírságot szabott ki a Deutsche Bankra az Euriborhoz kapcsolódó banki kontrollok hiánya miatt – számol be a hírről a Reuters.
Pár nap, és új világra ébred sok magyar befektető, aki befektetési alapot tart.Bár az új alapokra már augusztustól alkalmazni kell, január lesz az igazi vízválasztó: ekkor ugyanis a meglévő befektetési alapok esetében is meg kell felelni az MNB új, sikerdíjakra vonatkozó ajánlásának. A jegybank a Portfolio-nak elárulta: minden harmadik alapot érint a változás Magyarországon, de ezek 44%-ánál még mindig folyamatban van az engedélyeztetési folyamat. A sikerdíj-számítás változásának hatására több pénz is maradhat a magyar befektetők zsebében, az alapkezelők pedig felköthetik a gatyájukat.
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (Esma) összefog a nemzeti felügyeleti szervekkel, hogy megvizsgálják, milyen költségeket és díjakat alkalmaznak Európa-szerte a befektetési alapok – derül ki az Esma közleményéből.
A kötvény ETF-eknél látott kereslet megugrásának köszönhetően a Bloomberg lehet az egyik legnagyobb indexszolgáltató a piacon, legalábbis abban az értelemben, hogy hány alap követi az ő benchmarkjait – írja a Financial Times.
Hamarosan MNB-rendelet formájában is megjelenik az európai értékpapír-piaci felügyelet (Esma) új ajánlása, amely teljesen átszabja a befektetési alapok által eddig alkalmazott sikerdíj-számítási szabályokat. Értesüléseink szerint október végén, november elején jelenik meg a magyar nyelvű ajánlás az Esma honlapján, ezt fogja az MNB a magyar alapkezelők felé ajánlásként megfogalmazni, figyelembe véve a hazai sajátosságokat is.
Jelentősen átírná a befektetési alapok által eddig alkalmazott sikerdíjszámítás alapjait az EU egy mostani ajánlásával. A döntés a magyar alapok jelentős részét is érinti, ami jól jöhet a befektetőknek, de kevésbé jól az alapkezelőknek: a szigorítások miatt nehezebb lesz sikerdíjat elszámolniuk az alapoknak, és biztos, hogy sok alapnak búcsúznia kell az RMAX-tól, mint benchmarktól. Cikkünkben összeszedtük a fontosabb változásokat és megnéztük, mely magyar alapokat és alapkezelőket érinti leginkább a változás.
Bejelentette az EKB, hogy az overnight bankközi ügyletekhez mostantól az Eonia helyébe egy új benchmarkot dobnak piacra, az €STR – t.
A London School of Economics szakemberei szerint akkor lehet több pénzt keresni befektetési alapokkal, ha olyan terméket választunk, amelyeknek nincs referenciaindexük, mert úgy tűnik, a benchmark legtöbbször rosszat tesz a hozamoknak - írja a Financial Times.
Az aktívan kezelt amerikai részvényalapok 99%-a nem tudta megverni a referenciaindexet 2006 óta. Az Európában értékesített amerikai részvényalapok ugyanis 10 év alatt nem tudták felülteljesíteni S&P 500 indexet - írja az S&P Dow Jones adataira alapozva a Financial Times.
A legfrissebb felmérések szerint a sikerdíjat is felszámító 10 brit alapból nyolc nem tudta felülteljesíteni a globális részvénypiacot hároméves időtávon. Az Architas adatai szerint ezek a befektetők jobban jártak volna, ha az MSCI World Indexet lekövető indexalapokba fektették volna a pénzüket - írja a Financial Times.
Január közepéig várják a támogatási kérelmeket a Napenergia Plusz Programban.
Még nem tudni részleteket.
Az MNB részletesen vizsgálta a kérdést termelékenységi jelentésben.
Az orosz szerepvállalásról is elmondta véleményét.
Mi lesz az építőiparban?
Nagygyörgy Tiborral, a Biggeorge Property Nyrt. alapító-vezérigazgatójával beszélgettünk.
Megjelent a Portfolio kiberbűnügyi podcast sorozatának ötödik része.
