A gazdasági fejlődés gyakran együtt jár a természeti erőforrások kitermelésével, feldolgozásával és felhasználásával. Globális tendencia, hogy a GDP növekedésével párhuzamosan fokozódik a környezet igénybevétele, ami gyakran meghaladja a természeti erőforrások megújulási képességét. Ezért egyre fontosabbá válik ezen erőforrások fenntartható és ökológiailag hatékony felhasználása.
A termelékenységi jelentés többek között ezzel a kérdéssel is foglalkozik és
azt vizsgálja részleteiben, hogy Magyarország ökológiai hatékonysága miért áll az EU átlagának 81 százalékán.
Hogyan állunk az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásában?
Ha a régiót nézzük (Magyarország nélkül a három visegrádi országot, a V3-at), akkor Magyarország az első helyen áll az egységnyi szén-dioxid egyenértékes kibocsátásra jutó hozzáadott értékben, azonban az uniós élmezőny tagállamainak átlagától egyre inkább elmarad. A mutató 2000 óta háromszorosára emelkedett hazánkban. Ez azt jelenti, hogy változatlan káros anyag kibocsátási szint mellett háromszor annyi hozzáadott érték előállítására képes a magyar gazdaság, mint korábban.
Az anyagban megtalálható adatok szerint Magyarországon érdemben, közel 23 százalékkal, csökkent az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 2000 és 2022 között.
Az anyagfelhasználás hatékonysága hazánkban
Hazánk anyagfelhasználásának hatékonysága 2022-re megközelítette a régiós átlagot (V3-ak), de elmaradt az uniós átlagtól. Az anyagfelhasználás hatékonysága alatt az egységnyi hazai anyagfelhasználásra jutó hozzáadott értéket értjük, és akkor javul egy ország hatékonysága, ha ugyanazt a hozzáadott értéket kevesebb anyagráfordítással képes előállítani.
Az ipar magasabb részaránya magasabb anyagigénnyel jár együtt, Magyarországon az ipari termelés hozzáadott értéke pedig 1995-ről 2022-re megduplázódott (míg az Unióban másfélszeresére bővült), amiből jól látszik, hogy hazánk gazdasága erősen az iparra alapozza növekedését (autóipar, akkumulátor ipar).
Az anyagfelhasználás hatékonyságának növekedését a termékek életciklusának kitolásával és az anyagok újrahasznosításával lehet elérni, így a jövőben nagyon fontos szerepet kaphat a körkörös gazdaság koncepciója.
Mit lehet kiolvasni az energiafelhasználási hatékonysági számokból?
Az energiafelhasználás hatékonyságával azt tudjuk mérni, hogy egységnyi energia felhasználásával mennyi hozzáadott érték állítható elő, tehát minél többet állítunk elő egységnyi energiafelhasználás mellett, annál hatékonyabb és fenntarthatóbb a termelési folyamat.
Magyarország továbbra is jelentősen támaszkodik a fosszilis tüzelőanyagokra, amelyek a teljes primer energiafelhasználás kétharmadát tették ki 2022-ben a jelentés szerint. Ez az EU átlagánál 5 százalékkal alacsonyabb, a teljes energiatermelés 13 százaléka származott ilyen forrásból az adatok alapján. Ez az eltérés pedig főleg abból a tényből származik, hogy
hazánk továbbra is jelentős mértékben fosszilis alapú energiahordozókat importál az energiaszükségletei fedezésére.
Tehát annak ellenére, hogy itthon jelentős bővülésen ment keresztül a hazai megújulótermelő piac, a nagyarányú import jelentősen befolyásolja a felhasznált energiamix arányát. A lenti ábrán az adott energiaforrások (pl. megújulók, fosszilis tüzelőanyagok, atomenergia stb.) részarányát mutatja a teljes, országosan rendelkezésre álló energia mennyiségében.
A nukleáris energia ugyan bizonyos vélemények szerint nem számít megújulónak, de a fosszilis tüzelőanyagok használatához képest nagyon alacsony szén-dioxid kibocsátással jár. Az EU tagországainak energiamixje átlagosan 11 százaléka származik atomenergiából, Franciaországban ezt jelentősen meghaladva az energiamix közel 35 százalékát adja. Magyarország a 21. helyen szerepel EU-s összevetésben a megújuló energiaforrások arányában, azonban, ha
az alacsony karbonkibocsátású atomenergiát is figyelembe vesszük, akkor a 11. helyet foglalja el.
Hogyan segíthet az energiatárolás felfutása az ökológiai fenntarthatóságban?
Egyrészt az energiatárolók minél szélesebb körű elterjedésével csökkenthető a gazdaság károsanyag kibocsátása a fosszilis tüzelőanyagokat használó erőművek iránti mérséklődő keresleten keresztül. Másrészt segítségükkel csökkenthető a csúcsidőszaki hálózati terhelés, hatékonyabb energiafelhasználás válik lehetővé, tartalék energiát lehet képezni az energiakiesés időszakára és növelhető az energiafüggetlenség is (lásd a fosszilis import hatását a teljes felhasznált energiamixben).
A világszinten rendelkezésre álló tárolói-kapacitás meghaladta a 2400 GWh-t, ami a gyakorlatban 40 millió elektromos autó és több ezer akkumulátoros tárolót jelent. Az MNB által vizsgált adatok alapján jelenleg legnagyobb arányban elterjedt lítium-ion akkumulátorok döntő részben (90 százalék) az elektromobilitáshoz köthetőek. A jövőt illetően azonban megnőhet a mérőóra mögé telepített fogyasztói és a közüzemi méretű energiatárolás részaránya, amit az ilyen akkumulátorok átlagos árának szignifikáns, 2010 óta 90 százalékos csökkenése alapoz meg, köszönhetően a technológiai fejlődésének és méretarányos előállításból eredő költségcsökkenésnek.
Bár az akkumulátortechnológiára elköltött befektetések összege folyamatosan nő, de még jelentősen elmarad az energiahatékonyságot célzó egyéb beruházásoktól. A számok azt mutatják, hogy a megújuló-termelőkre költött egy dollárra nagyjából 60 centnyi elektromos hálózatra és akkumulátoros energiatárolóra fordított beruházás jut. A trend itthon is tetten érhető, az akkumulátor-gyártáshoz kapcsolódóan számos külföldi beruházás érkezett/érkezik Magyarországra, a bejelentett invesztíciók összege meghaladja a 6000 milliárd forintot.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
