Fontos bejelentések és szektorszintű statisztikák is napvilágot láttak ezen a héten a magyar bankszektorral és a hitelpiaccal kapcsolatban, nem mellesleg a szektor egyik legfontosabb iparági konferenciájára került sor a Portfolio szervezésében, tudósításunk róla itt olvasható. Az alábbiakban 5 pontban foglaljuk össze a hét legfontosabb pénzügyi történéseit.
A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) legújabb jelentése szerint tavaly 236 tranzakció keretében a magyarországi cégek több mint 226 millió euró értékű kockázati- és magántőke-befektetésben részesültek hazai és külföldi alapoktól.
Mit gondol a piac az MNB digitális transzformációs ajánlásáról? Milyen technológiák segíthetik a bankszekort a digitális transzformációban? Merre tart a banki informatika? Erről volt szó Financial & Corporate IT konferenciánk 2/A szekciójában.
A hazai bankok digitális érettsége a gyors felzárkózásnak köszönhetően mára a régió standardját elérte, néhány funkcióban meghaladta. A járvány időszakában elsődlegesen a digitális szolgáltatás és termék elérés, az ügyfelekkel való digitális kapcsolattartás képességének kiépítése volt megfigyelhető – véli Mátrai Géza, a Salesforce nagyvállalati értékesítési vezetője, csütörtöki konferenciánk előadója. A szakértővel digitális UX-ről, a valódi omnichannel kiszolgálásról és a banki silók lebontásáról is beszélgettünk.
Az MNB nemrégiben egy átfogó banki digitális transzformációs ajánlást adott ki, amely a bankok számára egy digitális stratégia megalkotását, és ennek következetes betartását írja elő. A szervezetek egészét érintő ajánlást Szigeti Ákos, a 4iG pénzügyi szektor digitalizációs szakértője értékelte alábbi gondolatébresztő írásában.
Vékonyabb és rugalmasabb banki IT-platformok kiépítésében, a felhő és a mesterséges intelligencia kiterjedt alkalmazásában látja a bankolás és a banki működés jövőjét Kozma Zoltán, a Takarékinfo vezérigazgatója, csütörtöki Financial & Corporate IT konferenciánk előadója. A különböző legacy rendszerek kezelése mellett szerinte a legtöbb teendő Magyarországon jelenleg a fizetésforgalmi alkalmazások fejlesztésében van, ahol a kisebb-nagyobb piaci fejlesztők országos összefogásával lehetne felgyorsítani a korszerű alkalmazások elterjedését.
Már a hazai bankszektorban is megjelentek a chatbotok, sőt, már az MNB oldalán is chatbot fogad minket, ha kérdésekkel fordulunánk a jegybankhoz. A koronavírus-járvány alatt a bankszektor nagyott lépett előre a digitalizáció útján, a már ekkor működő chatbotok jól is teljesítettek, de még mindig a sok a tennivaló a digitális transzformáció területén. Szombati Anikóval, az MNB digitalizációért és Fintech fejlesztésért felelős ügyvezető igazgatójával, Fáykiss Péterrel, az MNB digitális igazgatóságának igazgatójával, és Deliága Ákossal, a Talk-A-Bot ügyvezetőjével beszélgettünk a banki digitalizációról és a chatbotok világáról.
Lelassulhat a digitális átállás a világjárvány enyhülésével, a látványos fellendülést akár kismértékű visszalépés is követheti – derül ki a McKinsey & Company tanácsadó Global Digital Sentiment felméréséből. A kutatás adatai szerint 65 millió európai, ezen belül 800 ezer magyar tervezi, hogy kevesebb időt fog eltölteni az online térben végzett tevékenységekkel, miután a pandémia véget ér.
Az MNB második alkalommal tette közzé a globális és a magyar fintech ökoszisztémáról, valamint a hazai bankrendszer digitalizációs szintjéről szóló jelentését, melyből kiderül: nagyot léptek előre a bankok a frontend területeken, de még így is csak közepes a hazai bankrendszer digitalizáltsági szintje, és a belső hatékonyságnövelésre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük. A fintech szektor a világjárvány alatt is fejlődött: már 130 aktív társaság összesen 6000-nél több munkavállalót foglalkoztatott.
Nem okoz majd a magyar bankszektornak jelentős kárt a törlesztési moratórium, a kedvezményt igénybe vevő magánszemélyek hiteleinek alig 5%-a válhat nem teljesítővé – mondta el Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója az Inforádió Aréna című műsorában. A bankvezér arról is beszélt, hogy szerinte Magyarország gyorsan ki fog lábalni a koronavírus-válságból, illetve azt is megemlítette, hogy előbb-utóbb biztosan lesz euró hazánkban.
Az elmúlt körülbelül 10 év visszatérő kérdése, hogy hová tűnt a profitabilitás az eurózóna bankrendszeréből. A jó hír, hogy teljesen (még) nem tűnt el, a rossz hír az, hogy a pandémia következtében az eredménykimutatás korábban még ellenállónak tűnő elemein is egyre láthatóbbak a válságok nyomai. A jövedelmezőség csökkenését részben szabályozói ösztönzők is magyarázzák.
Egy új, az azonnali fizetési rendszerre épülő online fizetési megoldással rukkolt elő az OTP Mobil, az OTP Bank fintech leánya. Az általuk fejlesztett SimplePay platformon keresztül ezentúl QR-kóddal és egykattintásos "deeplinkkel" mobilbanki alkalmazással, vagy akár netbankon keresztül is fizethetünk. A kereskedők számára a bankkártyás fizetésnél olcsóbb megoldás, az Instant transzfer az azonnali fizetési rendszerre épít.
Az európai szabályozásban az elmúlt időszakban több fenntarthatósággal, környezeti kockázatok mérésével, kezelésével kapcsolatos előírás jelent meg. Ezek közé tartozik például a Taxonómia rendelet, vagy az EBA hitelezési folyamatokra vonatkozó iránymutatása, ami az ESG (Enviromental/Környezeti, Social/Társadalmi, Governance/Irányítási) faktorok hitelezési folyamatokba való beépítéséről is szól. Ezen előírások azonban csak a kezdetét mutatják a zöld pénzügyek térnyerésének, az EU 2050-re célul tűzte ki a karbonsemlegesség elérését, ehhez azonban további intézkedések szükségesek. A Magyar Nemzeti Bank is korán felismerte az ESG-kockázatok jelentőségét, így tavaly év végén adta ki a Zöld ajánlásának tervezetét. A hosszabb társadalmi egyeztetés alapján több pontban módosult a most szerdán kiadott végleges ajánlás - írja elemzésében Wieder Gergő, a KPMG szenior menedzsere.
Május elsején éles teszttel indul, jövő januártól pedig teljes körűvé válik a Magyar Államkincstár (MÁK) új multidevizás számlavezető rendszere - mondta a csütörtöki Világgazdaságnak Bugár Csaba, a MÁK frissen kinevezett elnöke.
22 milliárd forintos korrigált adózás utáni eredményt ért el az MKB Bank a 2020-as üzleti évben. A hitelállomány közel 20 százalékkal nőtt, ami elsősorban annak köszönhető, hogy tavaly tavasszal valamennyi krízishitel-terméket gyorsan elérhetővé tették ügyfeleik számára – mondta a Portfolio-nak Ginzer Ildikó, a pénzintézet vezérigazgató-helyettese. A szakember a nehéz helyzetbe került kkv-knak azt javasolja, hogy keressék a bankjukat, találjanak együtt megoldást a felmerült helyzetre: minden méretű vállalkozás megtalálhatja azt a segítséget, amire szüksége lehet.
Néhány nappal ezelőtt látott napvilágot az MNB digitális transzformációs ajánlása, mely a bankoktól egy átfogó digitális transzformációs stratégia elkészítését és annak tervszerű betartását írja elő. Az ajánlás többek között a bankok igazgatótanácsában is változásokat idéz elő, és arra ösztönzi a bankokat, hogy tervszerűen és tudatosan építsék fel digitális szolgáltatásaikat, szervezetüket és infrastruktúrájukat. A jegybank pedig folyamatosan ellenőrzi, hogy a bankok a kijelölt úton maradjanak. Szombati Anikóval és Fáykiss Péterrel, az MNB digitalizációs területért felelős vezetőivel beszélgettünk az ajánlás részleteiről és az MNB céljairól.
Nehéz helyzet előtt áll Európa, ugyanis nemcsak a koronavírus-járvánnyal kell megküzdenie, de várhatóan egy pénzügyi válság kialakulásával is számolnia kell. Annak érdekében, hogy az eurózóna országai biztosítani tudják a közös valuta pozícióját, eddig nem látott összefogásra lehet szükség. Egy új javaslat azonban bizalomra adhat okot, mert ellenállóbbá teheti az eurózóna gazdaságát – írja a Bloomberg.
Ahogyan arról a Portfolio már beszámolt korábban, a Commerzbank megkezdi magyar érdekeltségének eladását. A Bloomberg információi szerint a magyar üzletérsz mintegy 100 millió eurót érhet.
Rekord szintre ugrott az olasz és francia bankok saját országuk felé fennálló állampapír-kitettsége a pandémia kezdete óta, ami a Financial Times cikke szerint ismét felfűtheti a bankszektor túlzottan egyoldalú kitettségével kapcsolatos aggodalmakat.