A hitelkereslet visszaesésére számítanak, és a hitelezési feltételek szigorítását jelezték előre a bankok 2022 második félévére az MNB második negyedéves Hitelezési felmérése szerint.
Meredeken emelkednek a lakossági hitelkamatok, így drámaian nő a tétje a hiteldöntésünknek is abból a szempontból, hogy a leginkább megfelelő hiteltípust választjuk-e célunk megvalósításához. Felértékelődik például a kamattámogatások és a jelzálogfedezet szerepe. 10 millió forint előteremtéséhez a bankoknál elérhető ötféle hiteltípust vizsgáltuk meg alaposabban.
A magyar piacon elsőként az egyik hazai nagybank új, zöld lakáshitelt vezetett be augusztus 1-jétől az energiafelhasználásukat csökkenteni kívánó hitelfevevőknek, egyedi megoldásként ugyanabban a szerződésben hitelezhető az ingatlan megvásárlása és felújítása is. A konstrukció kamata megegyezik a bank egyéb jelzáloghiteleinek kamatával.
A német Commerzbank szerdán reggel a vártnál nagyobb második negyedéves nettó nyereségről adott számot, ami a kamatbevételek emelkedésének és a megnövekedett jutalékbevételeknek köszönhető. Megerősítette a bank, hogy jó úton halad az idei nyereségcél teljesítése felé.
A növekedés lassulására, az új kihelyezések visszaesésére számíthatunk az év második felében a magyar hitelpiacon a még nagyon erős első félév után. A zivatarfelhők már júniusban megjelentek: a Zöld Otthon Program kvázi kifutása után 6%-kal kevesebb lakáshitelt, ezen belül 23%-kal kevesebb piaci lakáshitelt vett fel a lakosság, mint egy évvel korábban. A vállalati hitelpiacon is felszöktek a kamatok, de itt még huszáros hajrát produkált a héten szintén drágább változatban folytatódó Széchenyi Kártya Program. A betétállományok dinamikus növekedése is megállt, ami elsősorban a pénzügyi tartalékokat romboló infláció rovására írható.
Vezető testületi tagok megválasztása és alapszabálymódosítás is szerepel az MKB Bank Nyrt. szeptember 1-jére meghirdetett rendkívüli közgyűlésének a napirendjén.
Nagyot ment a második negyedévben a Raiffeisen Bank International: történetének alighanem a legmagasabb, 1,270 milliárd eurós konszolidált nyereségét érte el 3 hónap alatt. Igaz, hogy a bolgár leánybank eladása 453 millió eurót hozzátett az eredményhez, de enélkül is rekordprofitról beszélhetnénk. Az orosz leánybank nyeresége euróban számítva az egy évvel korábbihoz képest ötszörösére (!), 534 millió euróra emelkedett, miután sikerült a banknak a saját hasznára fordítania a kelet-európai országban a háborús körülményeket. Ennek fényében egyre érdekesebb, mire jutnak majd Bécsben az oroszországi kivonulásról szóló opciók mérlegelése után, ami még most is tart. Az orosz és a bolgár "sztori" összességében a nyereség csaknem 80%-át hozta a társaságnak, a magyar leánybank nyeresége viszont euróban a negyedére esett, az új banki különadó és a forint gyengülése nem segít a magyarországi eredményjavításban.
Új bérlakások kedvezményes finanszírozásában venne részt a régióban, így Magyarországon is az Erste Group, amelynek mai bécsi sajtótájékoztatóján Willi Cernko eddigi kockázati vezető az osztrák bankcsoport új vezérigazgatójaként „debütált”. A bank erősen érdekelt abban, hogy fennmaradjon az orosz gázellátás, enélkül a piacain recesszió alakulna ki. A menedzsment egyelőre optimista, az idei évre egyöntetű gazdasági növekedést, kétszámjegyű tőkearányos megtérülést és 5% feletti hitelnövekedést vár. Az első félév nettó céltartalék-felszabadítás mellett mindkét területen erős számokat hozott: a ROE 13,5%, a hitelállomány növekedése hat hónap alatt 6,3% volt. Az elemzői várakozásokat is felülmúlta a bank eredménye, a bécsi tőzsdén ennek ellenére 4% feletti esést mutat jelenleg a bank részvénye. A Portfolio júniusban bevezetett rekordmagas magyar bankadóra vonatkozó kérdésére Cernko azt mondta: a döntés a kormány jogában állt, a banki aktivitás csökkenésében nem hisznek, válságban a szolidaritás és minden körülmények között az együttműködés az első számukra.
Tudomásul kell vennünk, hogy vége a nullás hitelek korszakának, ennek ellenére a lehető legalacsonyabb árazással lesznek elérhetők már ezen a héten a Széchenyi Kártya Program MAX támogatott hitelei a 15% körüli, lassan már 20%-ot közelítő, változó piaci kamatokkal szemben – nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjújában Krisán László, a programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. Közölte: nagyot fordult a világ néhány hét alatt, ezért egy fix nettó 2%-os kezelési költséggel ezentúl minden hitel- és lízingtermék esetén számolniuk kell a vállalkozásoknak a már meghirdetett, 0,5%-3,5%-os kamatokon felül.
Véget ért a negatív kamatlábak korszaka az eurózónában, ezért is érdekesek a napokban megjelent banki gyorsjelentések. Nem állnak rosszul a pénzintézetek: negyedéves profitjuk összességében 50%-kal nőtt, felülmúlva az elemzői várakozásokat is. A kilátások már borúsabbak.
Az elemzők által várt 1,03 milliárd eurónál nagyobb, 1,33 milliárd eurós nyereséget ért el a második negyedévben az Intesa Sanpaolo, elsősorban a kereskedési nyereségnek és a kamatbevételeknek köszönhetően. Ez 12%-kal marad el az egy évvel korábbitól.
Számos ország azt tervezi, hogy kilép a részben orosz alapítású és budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) tagjai közül, Csehország és Szlovákia tervezett, 2023. januári kilépését most BÉT-közleményben is megerősítette a nemzetközi intézmény.
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Puskás András, a Magyar Bankholding vezérigazgató-helyettese és Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója beszélgetett az esztergomi MCC Feszt „Miért jó egy bank, ha magyar?” című panelbeszélgetésén.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének pénteki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy egyre többször merül fel kormányzati oldalról, hogy a gázfelhasználás csökkentése érdekében tradicionálisabb technológiákra térhetnének vissza a háztartások illetve egyes közintézmények a fűtés tekintetében. A fa-, olaj- és széntüzelésnek azonban van jó néhány hátulütője, ráadásul teljes fűtési rendszerek cseréje nélkül is megoldható az energiafelhasználás radikális csökkentése. A témával kapcsolatban Szűcs Gábor energetikai szakértő volt a Checklist vendége. Műsorunk második részében a héten végbement kamatemelésről beszéltünk, azt jártuk körbe Palkó Istvánnal, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjével, hogy a kormányzati kamatstop esetleges feloldása milyen hatással lenne az adósokra, és hogy amíg ez nem történik meg, addig mekkora költséggel néznek szembe a hazai bankok.
Az MNB újabb kamatemelései következtében már 12-13 százalékon áll a BUBOR, vagyis a budapesti bankközi kamatláb, amire utoljára 2004-ben volt példa. A kamatstop nélkül így már átlagosan mintegy 40%-kal lenne magasabb az augusztusi fordulónappal rendelkező lakáshitelek törlesztőrészlete a tavaly ilyenkorinál. Az év végéig meghosszabbított kamatstop számláját a bankok fizetik, így azonnali átárazódást feltételezve évesítve már 150 milliárdjukba fáj a kormányzati intézkedés. A kamatstop kivezetése viszont egyre nagyobb sokk lenne a lakosságnak.
A megkérdezettek 43 százaléka vett fel hitelt az elmúlt 12 hónapban, míg egy évvel korábban csak minden harmadik magyar válaszadó állította ezt – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalata, az International Personal Finance (IPF) megbízásából készült kutatásból.
Hároméves technológiai szolgáltatási megállapodást kötött a CIB Bank az IBM-ből tavaly kivált Kyndryllel, a világ legnagyobb informatikai infrastruktúra-szolgáltatójával. A megállapodás célja a hitelezési munkafolyamatok és az ezek alapjául szolgáló platform korszerűsítése és működtetése.
Miközben az amerikai pénzintézetek igazgatóságában már hosszú ideje stagnál a női tagok száma, az európai pénzügyi szektorban folyamatos előrelépés tapasztalható.
Bár az általános piaci vélekedés szerint a bankoknak kedvező a kamatok emelkedése, az európai bankindex mégis jelentős esés szenvedett el az idei év első felében. Utóbbi részben visszavezethető a háborúra, de a magasabb kamatok alacsonyabb hitelnövekedéshez is vezetnek, ráadásul az eszközminőség romlását okozzák. Felmerül tehát a kérdés: tényleg jó a bankoknak a kamatemelés?
Hétfő éjjel került kihirdetésre a magyar közlönyben a kata-adónem megváltoztatásáról szóló törvény, ám ezzel együtt a banki különadót érintő változtatások is megjelentek a közlönyben. Bankjogász segített értelmezni nekünk a változtatásokat és annak várható hatását.
Az exit pollok alapján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Emellett kiemelte, hogy országa nem a fegyverek tesztpályája.
Izrael még októberben hajtott végre széleskörű támadást az ország ellen.
A stájerországi tartományi választásokon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
