A járvány okozta gazdasági válsághelyzet kialakulásakor a törlesztési moratóriumba való belépés, a krízis elmúltával az adósok jövedelemtermelő képességének visszaszerzésével a fizetési stopból kilépés a racionális döntés – hívta fel a figyelmet közleményében az MNB.
Az OTP ma a BÉT honlapján közölte, hogy a javadalmazási politikája keretében OTP-részvények kerültek értékesítésre, valamint az is bejelentette, hogy a bank igazgatósági tagjai közül többen részvényeket hívtak le a program keretében.
Az EKB hamarosan feloldhatja az eurózónabeli bankokra vonatkozó osztalékfizetési korlátozást, mivel javulnak az eurózóna gazdasági számai – számol be a hírről a Reuters.
Az MNB egyik célja, hogy ösztönözze a kereskedelmi bankokat a zöld hiteltermékek bővebb bevezetésére, amik ráadásul mindkét fél, illetve a környezet számára is számos előnnyel járnak. A bankok döntéshozatalaiban a klímaváltozás kérdése már egyre hangsúlyosabb, a vállalati szegmens is kezd beindulni, a lakossági érdeklődést viszont még lehetne jobban ösztönözni. A klímaváltozás elleni fellépésben az MNB már korán bevonódott, ezért viszonylag korán felkerült a térképünkre a téma – mondta Gyura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank fenntartható finanszírozásért felelős főosztályvezetője a KLíMA – Zöldpolitikai Percek podcast beszélgetése során.
Az elmúlt hónapokban alapos drágulás volt megfigyelhető a tőzsdéken, nagyot ralizott az S&P 500, de az európai börzék is magukra találtak, miközben megugrott az infláció is. Sokakban felmerül a kérdés, hogy milyen részvényeket érdemes ebben a környezetben venni. A UBS elemzői két nagyobb lehetséges jövőbeli trendet azonosítottak, amiből érdemes kiindulni, és ezek alapján hat részvénytípust ajánlanak a befektetők figyelmébe.
Fontos bejelentések és szektorszintű statisztikák is napvilágot láttak ezen a héten a magyar bankszektorral és a hitelpiaccal kapcsolatban, nem mellesleg a szektor egyik legfontosabb iparági konferenciájára került sor a Portfolio szervezésében, tudósításunk róla itt olvasható. Az alábbiakban 5 pontban foglaljuk össze a hét legfontosabb pénzügyi történéseit.
Törlesztési, hitelfelmondási, árverezési és kilakoltatási moratórium van érvényben Magyarországon, jelen állás szerint szeptemberig; aligha várható el ilyenkor, hogy a statisztikák mindenben valós képet mutassanak a bankok helyzetéről. Muszáj ezt megemlíteni akkor, amikor ilyen jó számok látnak napvilágot: az MNB tegnap közzétett adatai szerint az első negyedévben rekordszintű, 180 milliárd forintos konszolidált nyereséget ért el a magyar bankszektor. Igaz, cseppet sem kimagasló, 11%-os tőkearányos megtérülés mellett.
A bitcoin árfolyama ismét 38 ezer dollár fölé került, ami részben annak is köszönhető, hogy a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, a világ leghatalmasabb banki szabványokat és ajánlásokat alkotó szabályozó szerve döntött arról, hogy a kriptopénzeket a mérlegükben tartani kívánó bankoknak hogyan kell majd kezelniük ezeket az eszközöket.
Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök tegnap bejelentette, a kormány szeptemberig hosszabbította meg a törlesztési moratóriumot. A rendelet alapján ez konkrétabban szeptember 30-át jelent.
A K&H célja, hogy ügyfelei zsebébe költözzön, vagyis mobilbankon idővel bármi intézhető legyen, és ezzel deminisztifikálja a banki ügyintézést – a témáról Németh Balázs, a K&H Csoport innovációs vezetője.
A részletfizetésre történő áruvásárlásról beszélt előadásában Mondovics Péter, a Mastercard marketingmenedzsere.
Miközben a Magyar Nemzeti Bank a 3000 milliárd forintos keretösszeg elérésével kivezeti NHP Hajrá nevű konstrukcióját, a KAVOSZ Zrt. által koordinált Széchenyi Kártya Program keretében újraindítási konstrukciók lesznek elérhetők július 1-jével, amelyek folyószámlahitelként, beruházási és forgóeszköz célokra is igénybe vehetők lesznek a kis- és középvállalkozások számára – derült ki a Portfolio mai Hitelezés 2021 konferenciáján.
Történelmi csúcson az OTP árfolyama. Csak hogy perspektívába helyezzük, több mint 50 százalékkal áll most magasabban, mint a 2007-es csúcson. A grafikon ugyanahhoz az instrumentumhoz tartozik, a bank azonban már nagyon nem az, ami a 2008-as gazdasági világválság előtt volt, azóta az OTP egymás után vett meg bankokat a régióban, és mostanra a térség meghatározó bankcsoportja lett, 2008 előtt nagyjából 200, most pedig már inkább 400 milliárd forint feletti éves profitot termel az OTP. A 2008-as Golf is egy remek autó volt, de a 2021-es Touareg más kávéház, pedig mind a kettő Volkswagen. De most így 17 ezer forintos árfolyamnál mennyire drága az OTP?
Rendkívüli közgyűlést tart egy hónap múlva az MKB Bank, az egyetlen napirendi pont felügyelőbizottsági tagok megválasztásáról szól.
A koronavírus-járvány kezdete óta felvett hitelek kétharmadát a Növekedési Hitelprogram aktuális keretéből, az MNB NHP Hajrá nevű programjából vették fel a magyar kis- és középvállalkozások, legfeljebb 2,5%-os kamat mellett. Ha a 3000 milliárd forintos keretösszeg elérésekor véget ér a program a jelenlegi formájában (ahogy az MNB ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott válaszában csütörtökön óvatos utalást tett erre), akkor az érzékenyen érintheti a bankokat és a cégeket is, akik értelemszerűen a fokozatos kivezetésben érdekeltek. A labda a jegybank oldalán pattog.
Vizsgálatot indít az Európai Központi Bank annak felderítésére, hogy a nagy (főleg amerikai) befektetési bankok nem rejtik-e el előle az EU területén végzett tevékenységük egy részét a Brexit után is azok londoni könyvelésével – írja a Bloomberg.
A nominálisan történelmi rekordot hozó március után áprilisban még nagyobb volt a magyar lakosság lakáshitel-felvételi kedve: 108 milliárd forintnyi szerződést kötöttek a háztartások, ebből 11 milliárd ment felújítási célra. Az MNB friss hitel- és betéti statisztikái szerint a személyi kölcsönök piaca is feltámadóban van, a vállalati hitelezés viszont még nem nyerte vissza járvány előtti formáját.
Ötéves lejáratú kötvényeket bocsátott ki az MFB 500 millió euró összegben.
Az MNB legfeljebb úgy hosszabbítaná meg a törlesztési moratóriumot, hogy csak a rászorulók maradhassanak benne 2021. augusztus 31-e után – hangzott el a Pénzügyi stabilitási jelentés mai online bemutatóján. A lakossági hitelek többségének több mint 3,5 évvel tolódna ki a futamideje, ha a moratórium 2022 közepéig fennmaradna, az érintettek kétharmada azonban nincs tisztában az adósságszolgálati következményekkel – figyelmeztettek a jegybanki elemzők. A vállalati hitelek 10%-át és a lakosságiak 12%-át látják sérülékenynek az MNB elemzése alapján. A bankszektor prudens céltartalékolással készült fel a hitelportfóliók minőségének romlására, tőkehelyzete és likviditása stabil, jövedelmezősége viszont romlott. A Növekedési Hitelprogram a következő hetekben, hónapokban a jelenlegi formájában véget érhet – árulták el a Portfolio kérdésére.
Harmadával kisebb profitot könyveltek el a járvány sújtotta tavalyi évben a legnagyobb hazai kereskedelmi bankok, mint az utolsó „békeévben”, 2019-ben. A május végéig megjelent éves beszámolók alapján emögött egyértelműen a kockázati költségek megugrása áll, amire (a törlesztési moratórium miatt ténylegesen még alig realizált) várható hitelezési veszteségek miatt kellett sort keríteniük. Jövő szerdai Hitelezés 2021 konferenciánkon részletesen is szó lesz a témáról, érdemes regisztrálni.
Itt van a Kreml álláspontja.
Izzik az internet a csatatérállamokban.
Magyar kutatók részvételével vizsgálták a kérdést.
Az euróval, a fonttal és a svájci frankkal szemben is itt az új többéves csúcs.
A Tesla-főnök korábban demokrata szavazó volt.
A vártnál gyászosabb GDP-adat a forintot is megütötte.
Hogy fog kinézni a Kongresszus?
