A Balkánon erősödik a járvány az enyhítések után
Ismét erősödik a koronavírus-járvány a Balkánon, miután az országok enyhítettek a fertőzés terjedését fékező intézkedéseken.
Ismét erősödik a koronavírus-járvány a Balkánon, miután az országok enyhítettek a fertőzés terjedését fékező intézkedéseken.
Mivel már egy hónapja nem jegyeztek fel új koronavírusos fertőzéses esetet, szombattól nem kötelező a maszk viselete Montenegróban, és Szerbia is enyhít az intézkedéseken, újra lehet nagyszabású szabadtéri rendezvényeket szervezni, a fesztiválokat augusztusra halasztották.
A nyugat-balkáni országok gazdasági teljesítményük jelentős csökkenésére számíthatnak idén a koronavírus-járvány következményeként, a térség államaira 4-11 százalékos visszaesés vár szakemberek szerint.
A nyugat-balkáni országok további korlátozó intézkedéseket vonnak vissza, amelyeket a koronavírus-járvány miatt vezettek be, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában például megszűnt az idősek kijárási tilalma.
Montenegróban a szerdán elfogott szerb ortodox papok szabadon engedését követelték az utcára vonuló hívek, Bosznia-Hercegovinában pedig az ügyészség és az állami nyomozó hivatal is vizsgálja a hibás lélegeztetőgépek állami beszerzését, a többi nyugat-balkáni ország is egyre inkább a belpolitika felé fordul.
Bulgáriában a legrövidebb a várható élettartam az Európai Unió tagállamai közül - adta hírül szerdán az ország statisztikai hivatala.
A balkáni országok többségében alacsony az új esetek száma, Montenegróban például a hatodik napja nincs új fertőzött.
Az EECFA bolgár, horvát és szlovén kutatói a koronavírus építésre gyakorolt hatásait gyűjtötték össze országaikban. Megnézték, leálltak-e az építkezések, milyen gazdaságvédelmi intézkedések kerültek bevezetésre és milyen tényezők akadályozzák az építési piac teljesítményét.
Az új típusú koronavírus-fertőzés miatt tesztelteknél átlagosan tíz százalék alatti számánál mutatták ki eddig a SARS-CoV-2 vírus jelenlétét a nyugat-balkáni országokban.
Napról napra enyhítenek a nyugat-balkáni országok az új típusú koronavírus-járvány megfékezése céljából hozott szigorú intézkedéseken, és a legtöbb helyen már a járvány utáni időszakra készülnek.
Továbbra is folyamatosan nő a fertőzöttek száma a nyugat-balkáni országokban, az exponenciális vagy robbanásszerű növekedés azonban elmaradt, ami az illetékesek szerint jó hír a térség számára.
A nyugat-balkáni országok főként szigorító intézkedésekkel igyekeznek felvenni a harcot a koronavírus-járvánnyal, Szerbia és Montenegró például a hétvégére kijárási tilalmat rendelt el.
Viszonylag alacsony, öt százalék alatti az új típusú koronavírus-fertőzöttek halálozási aránya a Nyugat-Balkánon, a járványügyi szakértők azonban a következő két hétre várják a járvány tetőzését a térségben, amikor több halálos áldozatra kell számítani.
Szerbiában a közvetlen érintkezéssel járó tevékenységet végzők üzleteit zárták be, Montenegróban hiteltörlesztési moratóriumot vezettek be az új típusú koronavírus-járvány okozta gazdasági problémák kezelésére, míg Bosznia-Hercegovina és Horvátország csütörtökön lezárta húsz közös határátkelőhelyét.
Nőtt a fertőzöttek száma a nyugat-balkáni országokban, ezért további intézkedéseket léptettek életbe. Többek között határokat és repülőtereket zárnak le, növelik a tesztelések számát, valamint azokat, akik nem tartják be az otthoni karantén szabályait pénzbírsággal sújtják. Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Szerbia legfontosabb hírei.
Az idei nyári csapadékhiány és a folyók vízszintjének drasztikus apadása idején valószínűleg sokan úgy voltak vele, a szokásos őszi esők majd rendezik a helyzetet, az élet (és a víz) pedig visszatérhet a (Duna) medrébe. Nem így történt: az őszi esők nagy része 2018-ban egyszerűen elmaradt Közép- és Kelet-Európában, ami az agrárium és a vízi szállítás-közlekedés mellett az energiaágazatban is jelentős kiesést okoz, felfelé hajtva az árakat.
A hétfői Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint Nyugat-balkáni befektetési alap létrehozásáról döntött a kormány.
Angela Merkel német kancellár szerint nincs értelme csatlakozási céldátumokról beszélni az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésével kapcsolatban. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter másképp fogalmazott.
Bár a régió bizonyos országainak sikerült eredményeket elérniük a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése terén, a szegényebb balkáni országok számára a jelentősebb nap- és szélenergia termelő kapacitások egyelőre továbbra is a valószerűtlen álom kategóriába tartoznak. Az országok egy része nem tudta megtörni szénfüggőségét sem a megvalósítható alternatívák hiányában. A diverzifikált kapacitások drasztikus bővülése hiányában a régió a 2030-as évek elejére nettó áramimportőrré válhat, ez befolyásolná az integrált magyar piac helyzetét is.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Nem kizárt, hogy szankciós fenyegetés áll a háttérben.
Szerintük ez nem segíti elő a béke ügyét.
Marad az adósságfék, és jön a növekedési turbó is.
Az oroszok megsemmisítettek egy Sz-300PSz-t.
Nejizspapa altengernagy szerint gyakorlatilag menekülőre fogta az orosz hadiflotta.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
