Új aukciós rekordokat hozott az ősz
A világ két legnagyobb aukciósháza már megint rekordot rekordra halmozott a november eleji árveréseiken - számol be a legfrissebb történésekről a műtárgy.com.
A világ két legnagyobb aukciósháza már megint rekordot rekordra halmozott a november eleji árveréseiken - számol be a legfrissebb történésekről a műtárgy.com.
Nincs további emelkedés a hozamgörbénk rövid oldalán - erre következtethetünk a mai három hónapos diszkontkincstárjegyek aukciós eredményeit szemlélve. Az átlagos hozamszint ugyanis 1,71 százalék lett, ami nemcsak a múlt heti aukciónál, de a tegnapi másodpiaci referenciánál is alacsonyabb.
Ma még inkább a hazai műkereskedők figyelik a külföldi aukciósházak magyar vonatkozású tételeit, pedig jó szemmel és némi szerencsével a gyűjtők is jó vásárt csinálhatnak a műtárgy.com szerint. A külföldi aukciósházak kínálatában régi, modern és kortárs magyar művészek munkáival is találkozhatunk.
A legutóbbi alkalommal nem sikerült 12 hónapos diszkontkincstárjegyeket értékesítenie a magyar adósságkezelőnek, de azóta a kereslet-kínálat árrendező anomáliája megszűnt, a rövid hozamok pedig sokat emelkedtek. Így a mai napon már sikerült a terveknek megfelelő mennyiséget bevonni a 12 hónapos kincstárjegyből, míg a szintén most értékesített 3 éves változó kamatozású kötvényből másfélszeres mennyiséget - ezért a papírért ugyanis még mindig rajonganak a befektetők.
A műtárgy.com eheti ajánlója olyan különleges műalkotásokat mutat be, melyek minden szempontból határátlépőnek számítanak. A műalkotások és a háztartási gépek közötti határvonalat lépik át, mégpedig egy egészen különleges módon, úgy, hogy a létrejövő tárgyak egyszerre használati tárgyak és műalkotások: a két funkció összefonódik, és végül egyik sem válik dominánssá.
Augusztusban láttunk utoljára olyan erős vételi érdeklődést a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek aukciós sorozatában, mint a mai kibocsátásnál, ami nem meglepő annak tükrében, hogy az utóbbi hetekben jókora hozamemelkedés alakult ki. A rövid papírok emiatt már sokkal vonzóbbá váltak a befektetők számára, de a közel négyszeres túljegyzés mellett sem "csábult el" az adósságkezelő, hiszen (a pénzügyi tartalékainak év végi leapasztási terve miatt) csak az eredetileg meghirdetett mennyiséget fogadta el.
Intenzív vételi érdeklődés és emiatt a meghirdetettnél érdemben magasabb értékesítés jellemezte a ma megtartott három magyar állampapír aukciót. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a tegnapi, rendkívüli visszavásárlási aukciók arra voltak jók, hogy általuk likviditást gyűjtöttek egyes szereplők, hogy a mai aukciókon több papírt tudjanak venni. Így tehát a magyar adósságfinanszírozás szempontjából kedvezőbb forgatókönyv valósult meg a tegnap általunk vázolt kétféle értelmezés közül.
A múlt heti akadozó, illetve a tegnapi gyenge diszkontkincstárjegy aukció után ma rendkívül nagy összegű visszavásárlási aukciókra került sor, azaz olyan tranzakciókra, amelyek keretében a befektetők lejárat előtt tudnak megszabadulni a magyar államkötvényekben meglévő kitettségüktől. Utoljára májusban, a Templeton hatalmas lépése miatt volt ennél nagyobb volumenű visszavásárlási aukció Magyarországon, igaz akkor utólag egyértelművé is vált, hogy nem a kitettség leépítéséről, hanem annak más papírokba való átforgatásáról van szó.
Elkezdődött a régóta várt korrekció az állampapírpiacunk rövid szegmensében. A tegnapi hathetes likviditási kincstrájegy-aukción látott átlaghozam volt az első jel, ma pedig a három hónapos papírok esetén látunk meredek hozamemelkedést. A kereslet még mindig igen gyenge volt a papírok iránt, de az adósságkezelő tervei teljesültek így is.
Sikeres volt a hathetes diszkontkincstárjegyek aukciója, ugyanakkor a kereslet most sem volt igazán nagy. Az Államadósság Kezelő Központ a terveinél kevesebb forrást tudott csak bevonni, méghozzá 1,82 százalékos átlaghozam mellett, ami még a 12 hónapos papírok legutóbbi referenciahozamánál is érdemben magasabb.
A piaci szereplők abnormálisnak tartják, hogy 1,5-1,6 százalékos hozamon forognak a magyar kincstárjegyek, miközben a Magyar Nemzeti Bankról már tudják, hogy nem csökkenti tovább az irányadó kamatát 2,1 százaléknál. Mostanra végre megtalálhatták a módját annak, hogy mást tegyenek a portfóliójukba - mondta el Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese a Portfolio kérdésére. Véleménye szerint a piac nem tulajdonít majd különösebb jelentőséget a befuccsolt aukciónak, a visszaeső kereslet árakban való lecsapódása pedig előbb-utóbb megtörténhet és akkor visszatérünk a normális kerékvágásba. A jövő heti három hónapos papírokból mindenesetre már csak 30 milliárdot próbálnak majd eladni.
Az Államadósság Kezelő Központ annyira kevés ajánlattal szembesült a 12 hónapos diszkontkincstárjegyek aukcióján, hogy végül semennyi forrást nem vont be. Ilyen helyzetbe nagyon ritkán kerül a magyar állam: a globális pénzügyi válság legmélyebb szakaszában (2008 ősz és 2009 tavasz) sem volt ilyen. Egyedül a 2011-es végtörlesztés bejelentését követően láttunk hasonló esetet a 12 hónapos diszkontkincstárjegyek esetében. A forint piacán eddig nem láttunk reakciót a kudarcos eseményre.
Túlságosan alacsonyra süllyedhetett a hozamszint, ami már visszafogja a vételi hajlandóságot - értett egyet két, általunk megkérdezett, névtelenséget kérő állampapírpiaci szakértő abban, hogy mi lehetett az egyik fontos technikai ok a mai 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukción történt gyenge kereslet hátterében.
Kielégítően nagy keresletet lehetett látni a ma délelőtt államkötvény-aukción, aminek köszönhetően az Államadósság Kezelő Központ a 3 és a 10 éves papírok esetén is több forrás vont be a tervezettnél. Az aukciós hozamok csökkentek a két héttel korábbihoz képest, de a tegnapi másodpiaci referenciához képest valójában emelkedést látni.
Közel egy éve nem láttunk ennyire gyenge keresletet a három hónapos diszkontkincstárjegyek aukcióján. Az Államadósság Kezelő Központ ennek ellenére be tudta vonni a terveinek megfelelő mennyiségű forrást, sőt az aukciós átlaghozam még egy hajszálnyit süllyedt is.
Az Államadósság Kezelő Központ mai aukcióin alig akartak 12 hónapos diszkontkincstárjegyeket vásárolni a befektetők, míg a változó kamatozású 3 éves kötvényekért valósággal tolongtak. Így az ÁKK az előbbi esetében a tervei alatt, míg az utóbbi esetében messze a tervei felett értékesített.
Ma lényegében a múlt hetivel egyező kereslettel szembesült az Államadósság Kezelő Központ a három hónapos diszkontkincstárjegyek aukcióján, de immár csak a terveinek megfelelő 40 milliárdos mennyiséget vonta be rendkívül alacsony átlaghozam mellett.
Az elmúlt hetekhez nagyon hasonló kereslet mellett 50 milliárd forintnyi forrást vont be három hónapos diszkontkincstárjegyekből az Államadósság Kezelő Központ. Az aukciós átlaghozam egy hajszálnyival tovább csökkent múlt héthez képest, de alapvetően ebből csak az szűrhető le, hogy a rövid hozamok egyelőre nem akarnak érdemben elmozdulni az elmúlt hetekben kialakult rekord mélységű szintjükről.
Kedvező előjelekkel indul ezekben a napokban a hazai őszi aukciós évad. A tavaszi szezont a legtöbb árverőház az elmúlt évinél jobb eredménnyel zárta, s bár a nemzetközi aukciós piac trendjei rendszerint csak némi késéssel érvényesülnek idehaza, az onnan érkező impulzusok is óvatos optimizmusra adnak okot - a műtárgy.com aukciós előzetese következik.
Már a harmadik hete mutat stagnáló átlaghozamot az állampapírpiacunk rövid szegmense, és ezt a mai aukció is megerősítette, tehát úgy tűnik: nincs ennél lejjebb. Ma egyébként az elmúlt heteknek megfelelő kereslettel szembesült az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a három hónapos diszkontkincstárjegyek aukcióján, és így a terveinek megfelelő 50 milliárdnyi forrást vonta be.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
