Ésszerűnek és felelősnek nevezte Vang Ji kínai külügyminiszter orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval folytatott megbeszélése során azt az orosz álláspontot, miszerint nem szabad megvívni egy atomháborút - közölte kedden a pekingi külügyi tárca.
Ötmilliárd ember meghalna egy orosz-amerikai nukleáris háború következményei miatt – számolták ki a Rutgers University tudósai a Bloomberg beszámolója szerint.
A nukleáris fegyverek használata nem alaptalan félelem, hanem valós és aktuális fenyegetés, mióta Oroszország háborút indított Ukrajna ellen - mondta Taue Tomihisza, Nagaszaki polgármestere kedden, 77 évvel azután, hogy az Egyesült Államok a második világháborúban atombombát dobott le a városra. António Guterres ENSZ-főtitkár a hirosimai atomtámadás az évfordulója alkalmából elmondott beszédében figyelmeztetett arra, hogy "az emberiség csőre töltött fegyverrel játszik".
Hosszas írást tett közzé Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Telegramon, melyben azt írja: nyugati dezinformáció, hogy Oroszország nukleáris háborúval fenyegetőzik vagy hogy Oroszország atomcsapásra készül. Szerinte semmi ilyesmi nincs tervben és szerinte a nyugati országok csak a pánikot keltik a nukleáris háborúval kapcsolatosan, hogy hidegháborús nosztalgiával rettegtessenek.
Egy új közvetlen kommunikációs kapcsolatot létesített egymással amerikai és az orosz védelmi minisztérium, hogy elkerülhetőek legyenek a félreértések, félreszámítások az orosz-ukrán háborús helyzetben – tudta meg a Reuters.
Hamarosan sor kerül az Egyesült Államok stratégiai parancsnokságának (STRATCOM) éves Global Lightning hadgyakorlatára, melynek célja, hogy az ország nukleáris háború esetén szükséges válaszadási képességeit teszteljék – írja a Newsweek.
Azt tervezte az Egyesült Államok 1958-ban, hogy atomtámadással szereli le Kínát, amennyiben az inváziót indít Tajvan ellen – derül ki egy nemrég kiszivárgott, hivatalosan a mai napig titkosított dokumentumból, melynek tartalmát a New York Times tette közzé. Washington annak ellenére fontolgatta a támadást, hogy valószínűnek tartották, hogy a Szovjetunió – szintén nukleáris fegyverek bevezetésével – viszonozza a támadást.
Néhány hete írtunk a szovjet „Hét nap alatt a Rajnáig” fedőnevű haditervről, melyben a kommunista blokk vezetői villámháborúval akarták elfoglalni Nyugat-Németországot és Ausztriát, számos nagyvárost nukleáris sivataggá változtatva az akció közben. Ha kirobbant volna a harmadik világháború, a Vasfüggöny túloldalán sem ódzkodtak volna az atomfegyverek használatától: Washington több mint 1000 olyan célpontot jelölt ki a kommunista érdekszféra országaiban, melyet atomcsapás ért volna, köztük 15-öt Magyarországon.
Mark Milley tábornok, az Egyesült Államok haderejének vezérkari főnöke mostanában gyakran került politikai támadások kereszttüzébe, de talán a napokban kirobbant ügy az eddigi legsúlyosabb. A Washington Post egy hamarosan megjelenő könyvet szemlézett, melyben azt állítja a két oknyomozó újságíróként dolgozó szerző, Robert Costa és Bob Woodward, hogy a tábornok titokban megígérte a kínai vezérkari főnöknek, hogy figyelmezteti a kommunista országot, ha Donald Trump támadást indítana ellenük. Az amerikai vezérkari főnök úgy gondolta, hogy Trump elnök a választási vereség miatt teljesen beszámíthatatlanná vált, ezért intézkedéseket tett azért is, hogy a republikánus politikus ne indíthasson a beleegyezése nélkül atomtámadást. Többen hazaárulással vádolták meg Milleyt és a lemondását követelték, míg mások hősnek tartják a parancsnoki láncot megkerülő katonai vezetőt, aki intézkedéseivel egy esetleges nukleáris háborút előzött meg.
Több mint 100 rakétasiló építésébe kezdett bele titokban Kína az északnyugati Jumen városa mellett található sivatagban – állítja a James Martin Center for Nonproliferation Studies atomfegyverek ellenőrzésével foglalkozó thinktank elemzése alapján a Washington Post.
Moszkva "rá lesz kényszerítve" arra, hogy újra rövid- és közepes hatótávolságú atomfegyvereket fejlesszen, ha az Egyesült Államok is hasonlóan dönt az INF-egyezményből való kilépés után - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn a Reuters beszámolója szerint.
Újra elővették a britek a hidegháború óta porosodó, a brit királyi család kimenekítésére vonatkozó válságterveket. Hogy miért? A Brexit miatt - írja névtelen forrásokra hivatkozva a The Sunday Times.
Az 1962-es kubai rakétaválság óta nem volt a világ ilyen instabil az atomfegyvereket illető korlátozások tekintetében és azóta nem jártunk ilyen közel egy újabb atomfegyverkezési versenyhez - állítja William Burns, az Egyesült Államok volt oroszországi nagykövete, aki a davosi gazdasági világcsúcson osztotta meg gondolatait.
Két percre kerültünk az atomkatasztrófától - mondják a "végítélet óráját" (Doomsday Clock) állító tudósok. Az 1947 óta "működő" óra azt szimbolizálja, hogy milyen közel van egy lehetséges apokalipszis. Az óra tavaly 2 és fél perccel állt éjfél előtt, most fél perccel tolták közelebb a mutatót a nap végéhez.
Jelenleg nem megfelelő a világ atomfegyvereinek biztonsági védelme, így akár egy esetleges kibertámadás is a fegyverek véletlenszerű élesítéséhez vezethet - állapították meg a Chatham House brit tanácsadó cég szakemberei. Szerintük az esetleges hackertámadások veszélyét nem veszik elég komolyan.
Egy nyugdíjazott amerikai tábornok elárulta, hogy a Pentagon azzal számol, hogy amennyiben újra felhevül a konfliktus Észak-Koreával, Dél-Koreában naponta 20 ezer ember fog meghalni. Egy volt admirális pedig úgy véli, 50-50% esélye van egy újabb konvencionális fegyverekkel vívott háborúnak a közeljövőben, atomfegyverek bevetésére azonban mindössze 10%.
A minap kiderült, hogy Észak-Korea már valószínűleg rendelkezik interkontinentális rakétákra szerelhető nukleáris töltetekkel, ezzel pedig évtizedek óta nem látott szintre emelkedett egy atomháború kitörésének veszélye. Ha nem sikerül egy radikális fordulat révén megállítani a krízis súlyosbodását, szinte biztos, hogy a 15 Nobel-díjas tudós által kezelt végítélet órája minden korábbinál közelebb kerülhet az emberiség végét jelző éjfélhez.