Vezető AI-kutatók, mérnökök és cégvezetők egy csoportja új figyelmeztetést adott ki arról az egzisztenciális fenyegetésről, amelyet szerintük az AI jelent az emberiségre nézve - írja a The Verge.
Érdekes nyilatkozatot tett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ legutóbbi közgyűlésén: a politikus kijelentette, hogy hazája soha egyetlen államot sem fenyegetett atomcsapással azóta, hogy kirobbant az orosz-ukrán háború.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese kedd délelőtt nyilatkozott hazája és a nyugati államok között feszülő ellentétekről – Írja a Reuters. A politikus általában a hanyatló nyugat - elodázhatatlan orosz győzelem – atomháború háromszögből választ magának beszédtémát, ma az utóbbi került sorra.
A két atomhatalom, Oroszország és az Egyesült Államok közötti közvetlen katonai konfrontáció kockázata folyamatosan növekszik - írta meg a Reuters a TASZSZ hírügynökség alapján.
Az Egyesült Államok színes forradalmakat támogató politikája provokálta ki a jelenlegi ukrajnai válságot - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök 17 új moszkvai nagykövet szerdai megbízólevél-átadási ünnepségén.
Oroszország szombaton jelentette be azt, hogy taktikai atomfegyvereket terveznek telepíteni Fehéroroszország területére. Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfőn reagált a fejleményekre – Írja az Ukrinform.
Az ukrán parlament külügyi bizottságának elnöke, Olekszandr Merezsko szerint amennyiben Magyarország továbbra is szisztematikusan aláássa a transzatlanti szolidaritást, ki kell zárni a NATO-ból.
Ésszerűnek és felelősnek nevezte Vang Ji kínai külügyminiszter orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval folytatott megbeszélése során azt az orosz álláspontot, miszerint nem szabad megvívni egy atomháborút - közölte kedden a pekingi külügyi tárca.
Ötmilliárd ember meghalna egy orosz-amerikai nukleáris háború következményei miatt – számolták ki a Rutgers University tudósai a Bloomberg beszámolója szerint.
A nukleáris fegyverek használata nem alaptalan félelem, hanem valós és aktuális fenyegetés, mióta Oroszország háborút indított Ukrajna ellen - mondta Taue Tomihisza, Nagaszaki polgármestere kedden, 77 évvel azután, hogy az Egyesült Államok a második világháborúban atombombát dobott le a városra. António Guterres ENSZ-főtitkár a hirosimai atomtámadás az évfordulója alkalmából elmondott beszédében figyelmeztetett arra, hogy "az emberiség csőre töltött fegyverrel játszik".
Hosszas írást tett közzé Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Telegramon, melyben azt írja: nyugati dezinformáció, hogy Oroszország nukleáris háborúval fenyegetőzik vagy hogy Oroszország atomcsapásra készül. Szerinte semmi ilyesmi nincs tervben és szerinte a nyugati országok csak a pánikot keltik a nukleáris háborúval kapcsolatosan, hogy hidegháborús nosztalgiával rettegtessenek.
Egy új közvetlen kommunikációs kapcsolatot létesített egymással amerikai és az orosz védelmi minisztérium, hogy elkerülhetőek legyenek a félreértések, félreszámítások az orosz-ukrán háborús helyzetben – tudta meg a Reuters.
Hamarosan sor kerül az Egyesült Államok stratégiai parancsnokságának (STRATCOM) éves Global Lightning hadgyakorlatára, melynek célja, hogy az ország nukleáris háború esetén szükséges válaszadási képességeit teszteljék – írja a Newsweek.
Azt tervezte az Egyesült Államok 1958-ban, hogy atomtámadással szereli le Kínát, amennyiben az inváziót indít Tajvan ellen – derül ki egy nemrég kiszivárgott, hivatalosan a mai napig titkosított dokumentumból, melynek tartalmát a New York Times tette közzé. Washington annak ellenére fontolgatta a támadást, hogy valószínűnek tartották, hogy a Szovjetunió – szintén nukleáris fegyverek bevezetésével – viszonozza a támadást.
Néhány hete írtunk a szovjet „Hét nap alatt a Rajnáig” fedőnevű haditervről, melyben a kommunista blokk vezetői villámháborúval akarták elfoglalni Nyugat-Németországot és Ausztriát, számos nagyvárost nukleáris sivataggá változtatva az akció közben. Ha kirobbant volna a harmadik világháború, a Vasfüggöny túloldalán sem ódzkodtak volna az atomfegyverek használatától: Washington több mint 1000 olyan célpontot jelölt ki a kommunista érdekszféra országaiban, melyet atomcsapás ért volna, köztük 15-öt Magyarországon.
Mark Milley tábornok, az Egyesült Államok haderejének vezérkari főnöke mostanában gyakran került politikai támadások kereszttüzébe, de talán a napokban kirobbant ügy az eddigi legsúlyosabb. A Washington Post egy hamarosan megjelenő könyvet szemlézett, melyben azt állítja a két oknyomozó újságíróként dolgozó szerző, Robert Costa és Bob Woodward, hogy a tábornok titokban megígérte a kínai vezérkari főnöknek, hogy figyelmezteti a kommunista országot, ha Donald Trump támadást indítana ellenük. Az amerikai vezérkari főnök úgy gondolta, hogy Trump elnök a választási vereség miatt teljesen beszámíthatatlanná vált, ezért intézkedéseket tett azért is, hogy a republikánus politikus ne indíthasson a beleegyezése nélkül atomtámadást. Többen hazaárulással vádolták meg Milleyt és a lemondását követelték, míg mások hősnek tartják a parancsnoki láncot megkerülő katonai vezetőt, aki intézkedéseivel egy esetleges nukleáris háborút előzött meg.
Több mint 100 rakétasiló építésébe kezdett bele titokban Kína az északnyugati Jumen városa mellett található sivatagban – állítja a James Martin Center for Nonproliferation Studies atomfegyverek ellenőrzésével foglalkozó thinktank elemzése alapján a Washington Post.
Moszkva "rá lesz kényszerítve" arra, hogy újra rövid- és közepes hatótávolságú atomfegyvereket fejlesszen, ha az Egyesült Államok is hasonlóan dönt az INF-egyezményből való kilépés után - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn a Reuters beszámolója szerint.