A Magyar Nemzeti Bank elkezdte közzétenni az interneten az általa 2013 decembere és 2015 decembere között létrehozott, fél tucat alapítvány eddig titkosnak számító adatait az Alkotmánybíróság és a Kúria kötelező érvényű döntése nyomán - írja az Index.
Lehet, hogy mi nem járunk eléggé nyitott füllel az utóbbi napokban, de nem hallottuk, hogy az MNB által alapított hat Pallas Athéné alapítvány megerősítette vagy megcáfolta volna azokat a találgatásokat, amelyek szerint ők állnak az MKB - 37 milliárd forinttal beszálló - három új tulajdonosa közül legalább az egyik mögött. Bár néhány hete még titkolni akarták adataikat, Matolcsy György ma a parlamentben - miután az Alkotmánybíróság a múlt héten a nyilvánosság mellett döntött - ígéretet tett, hogy az alapítványok minden közérdekű adatot ki fognak adni. A jegybankelnök szavain úgy felbátorodtunk, hogy fel se merült bennünk, hogy ne kapnánk egyenes választ az alapítványoktól alábbi kérdéseinkre. A cikk alján szavazhatsz is arról, megnyugtattak-e téged az alapítványok.
Matolcsy György azt javasolta hétfőn a parlamentben, hogy a jegybanki alapítványok ellenőrzésébe - akár visszamenőleg is - vonják be az Állami Számvevőszéket. Az MNB elnöke az azonnali kérdések órájában egy szocialista képviselő felvetésére kijelentette: minden Pallas Athéné alapítvány minden közérdekű adatot ki fog adni.
2015 utolsó negyedévében több pénzt vontak ki a hedge fundokból a befektetők, mint amennyi beáramlott, miután a piaci hozamoktól jócskán elmaradt az alapok teljesítménye. A tavalyi negyedik negyedév ezzel az elmúlt négy év legrosszabb negyedéve, ráadásul az idei mérleg sem fest fényesen eddig - írja a The Wall Street Journal.
Kövér László szerint közpénznek tekinthetők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai által kezelt források. "Mi más lenne" - válaszolta az Országgyűlés fideszes elnöke a Magyar Katolikus Rádiónak szerdán adott interjúban arra a kérdésre, hogy egy jegybank által létrehozott alapítványban lévő pénz közpénz vagy sem.
A Magyar Nemzet Online napközbeni értesülései szerint Áder János köztársasági elnök nem fogja aláírni azt a kedden elfogadott jegybanktörvényt, amellyel ellehetetlenítenék az MNB közpénzfelhasználásának ellenőrzését.
Mi a magyarázata annak, hogy az MNB "súlyos milliárdokat" költ különféle eszközök, vagyonelemek megvásárlására, miközben a nemzetközi szakirodalom szerint a gazdasági felzárkózáshoz hasznosabb lenne az oktatásra több pénzt fordítani? - tette fel egy konferencia résztvevő a kérdést a HBLF pénzügyi csúcstalálkozó záróelőadása nyomán Balog Ádám MNB-alelnöknek. A válasz után zúgolódó hangok hallatszottak a teremben, amelyet gyorsan megszakított az, hogy begurították a terembe a jubileumi konferenciát ünneplő nagy tortát.
Decemberben 33,3 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapírok állománya, így az egész tavalyi évi állománynövekedés 723,3 milliárd forintot tett ki. Ez minden eddiginél nagyobb állománybővülést jelent, hiszen a 2013-as adatot is mintegy 21 milliárd forinttal túlszárnyalta. Tavaly év végére a lakosság által birtokolt állampapírok állománya 2411,2 milliárd forintra emelkedett, ami az év végi államadósság 10%-át, a piaci alapon kibocsátott államkötvényeknek pedig a 17%-át tette ki. A tavalyi egész évet vizsgálva az látszik, hogy a Prémium és a Bónusz Magyar Államkötvények voltak a nagy kedvencek, hiszen ezek együttes állománynövekedése 584,9 milliárd forintot tett ki.
A folyamatos jegybanki kamatcsökkentések a kamateredmény sort, míg a gyengébb forintárfolyam a devizaárfolyamból származó eredmény sort javította jelentősen és ez tette lehetővé, hogy az alapítványok számára úgy adjon át 200 milliárd forintnyi vagyont a jegybank, hogy közben az első félévi eredménye még mindig 18 milliárdos nyereséget tartalmazzon - többek között ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett első féléves jelentéséből. Az anyag egyik érdekes ábrája szerint jórészt a márciusi dollárkötvény-kibocsátás hatására (ami a jegybanki tartalékba került át) a tartalékok átlagos bekerülési árfolyama euróban kifejezve szép lassan felkúszott 290-ig, noha egy éve még 274-nél láthattuk. Mindez azt is jelenti, hogy ha a jelenlegi 311 körüli szinten maradna tartósan az euró árfolyama, akkor például euróként már "csak" 7-8%-os nyereséget tudna elkönyvelni a jegybank a devizahitelek forintosításához eladandó devizán. Igaz, mivel ez várhatóan sok milliárd eurós tétel lesz, így az általa kereshető nyereség még így is brutális összeget adhat ki, ami potenciálisan további "költekezés" előtt nyitná meg az utat. Erről bővebben az alábbi cikkünkben írtunk, illetve vélemény cikkben külön foglalkoztunk az alapítványi vagyonátadás közgazdasági képzést támogató részével:
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Peszkov nem hagyta szó nélkül a fejleményeket.
Reagáltak a keresletcsökkenésre.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Mindent bevetnek az oroszok.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
