Marine Le Pen, a francia radikális jobboldal vezetője kemény szavakkal bírálta a német szélsőjobboldali AfD-t, és a közös európai parlamenti együttműködés felbontásával fenyegette meg – írja a Tagesschau.de.
Alice Weidel, az Alternatíva Németországnak (AfD) társelnöke a Financial Times-nak azt mondta, hatalomra kerülésük esetén népszavazást tartanának Németország EU-s tagságáról a Brexit-referendum mintájára.
Összesen mintegy 250 ezer ember vonult ki német nagyvárosok utcáira szombaton a szélsőjobboldal elleni tüntetésre – írja a Tagesschau.de.
Január 8-án új párt jött létre Németországban, amelyet máris 4 százalékra mérnek, de potenciálisan akár 14 százaléknyi szavazót is megszerezhet. A pártot a radikális baloldali Baloldalból kilépett Sahra Wagenknecht alapította, és elsősorban a radikális jobboldali AfD szavazóit hódítaná el. Eközben a német belső hírszerzés volt vezetője, Hans-Georg Maaßen, aki jelenleg még az ellenzéki konzervatív CDU tagja, szintén új párt alapítását tervezi, amely ugyancsak az egyre erőteljesebb rendszerellenes hangulatot lovagolná meg.
A hetek óta tartó németországi gazdatüntetések egyik legnagyobb erődemonstrációját tartották Berlinben hétfőn. A gazdák elégedetlenségének oka, hogy a német kormány költségvetési kiigazításként el akarja venni a mezőgazdasági gépekhez járó dízeltámogatást. Bár az Olaf Scholz-féle kabinet részben visszakozott, a megszorításból teljesen nem akar engedni, a gazdaszervezetek viszont csak a javaslat végleges elvetését látják elfogadhatónak. Az ellenzéki radikális jobboldali párt, az AfD, illetve más szélsőséges szervezetek közben igyekeznek a maguk javára fordítani a gazdák haragját, egyesek már „parasztfelkelést” vizionálnak.
Szerte Németországban zajlanak az egyre látványosabb, sőt, egyre dühösebb gazdatüntetések december óta, amelynek legújabb fejezete a tegnap kezdődött egyhetes erődemonstráció. A nagyvárosokban és fontosabb utakon traktoros blokádokkal, sőt, időnként jelentős mennyiségű hígtrágya szétlocsolásával és kisebb összecsapásokkal tarkított, egyre balhésabb megmozdulások közvetlen oka a mezőgazdasági dízel-támogatások csökkentésére és az agrárgépek utáni gépjárműadó-mentességre irányuló kormányzati terv. Az eredetileg bejelentett megszorításokon ugyan enyhített a kormány, ám a tüntetések nem csitultak. Amellett, hogy az ellenzéki politika, különösen az AfD is tüzeli a gazdákat, lényegesen többről van szó, mint a mégoly jelentős kedvezmények féltéséről, vagy politikai kommunikációról. A német gazdatársadalom régóta érzi úgy, hogy a mezőgazdaság nem kapja meg a baráti hozzáállást a kormányzat részéről, és mintegy közellenségként van beállítva, amelyhez rögtön lehet nyúlni, ha megszorításokról van szó.
A 2015–2016-os migránsválság óta 2023-ban volt a legsúlyosabb a bevándorlási helyzet Európában, évek óta nem látott számú menekült és gazdasági bevándorló érkezett a földrészre. Eközben az izraeli–palesztin konfliktus újbóli erőteljes kiéleződése Európában is éreztette a hatását, ahol a jobbára muszlim vallású bevándorlók palesztinpárti és Izrael-ellenes jelszavakkal vonultak az utcákra, és több helyen is összecsaptak szélsőjobboldali ellentüntetőkkel. A bevándorlás fokozódása a bevándorlásellenes erőknek kedvezett: Európa-szerte törnek előre a radikális jobboldali pártok.
Felező válságban van az Olaf Scholz kancellár vezette német kormánykoalíció: kicsit több mint két évvel a választások után és kicsivel kevesebb mint két évvel a következő választások előtt eddigi legnehezebb napjait éli a német kormány. Scholz és a hatalmon lévő pártok népszerűsége mélyponton, nincs elfogadott 2024-es költségvetés, egyre nagyobb a feszültség a kabineten belül, miközben a legkisebb koalíciós párt tagságának egy része kilépne a kormányból, az ellenzék pedig előrehozott választásokat követel. Van-e kiút a válságból?
Bajorországban a Keresztényszociális Unió (CSU), Hessenben a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a két németországi tartományban vasárnap tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson az urnazárás után megjelent első adatok, a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) szerint.
Október 8-án tartományi választást tartanak Németország leggazdagabb régiói közül kettőben: Bajorországban és Hessenben. Bár úgy tűnik, a helyi kormányok mindkét tartományban hatalmon maradhatnak, a szövetségi kormánykoalíciót alkotó pártok általában veszteségeket lesznek kénytelen elkönyvelni, míg az országos szinten a közvélemény-kutatásokban második helyre lépett szélsőjobboldali AfD tovább erősödhet mindkét, nem feltétlenül a bázisának tekinthető nyugatnémet tartományban. A két tartományi választás ezért újabb csapást jelenthet az Olaf Scholz kancellár vezette kormánykoalícióra.
Közös kampányt hirdetett Marie Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) vezetője és Matteo Salvini, az olasz jobbközép Liga vezetője az olasz párt Vasárnapi nagygyűlésén - Írja az MTI
Tiltott önkényuralmi jelkép használatának vádjával bíróság elé állítják Björn Höckét, az Alternatíva Németországnak (AfD) német ellenzéki párt Türingia tartományi vezetőjét – közölte szerdán a hallei tartományi bíróság.
Ha a mostani trend folytatódik, jó eredményre számíthatnak a jövőre esedékes európai parlamenti választásokon a radikális jobboldalinak tartott pártok. Az EU két országában különösen is érzékelhető az olykor szélsőjobboldalinak nevezett pártok előretörése: Németországban az Alternatíva Németországnak (AfD) második erővé lépett elő a közvélemény-kutatásokban, Ausztriában az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) pedig már magasan előzi az összes többi pártot. Míg azonban utóbbinak jó esélye van arra, hogy a jövő ősszel esedékes osztrák választásokat követően újra kormányra kerüljön, az AfD egyelőre nem tud kitörni a többi párt által köré épített karanténból.
Megszerezte első vezető választott önkormányzati tisztségét az Alternatíva Németországnak (AfD) német ellenzéki párt a Türingia tartományi Sonneberg járásban vasárnap tartott közigazgatási vezető (Landrat-) választáson.
Az Intézet az Emberi Jogokért nevű németországi szervezet szerdán bejelentette, hogy szerinte az ellenzéki uniópártoktól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt teljesíti azokat a feltételeket, amelyek alapján be lehetne tiltani, de a szervezet jelenleg nem tervez ilyen lépést.
A mai műsor első részében, Németország negyedik legnépesebb tartományának meglepő választási eredményéről lesz szó, ami akár egy lehetséges kormányválsághoz vezető első lépés lehet Európa vezető országában, és legnagyobb gazdaságában. A német politikai tér átrendeződő erőviszonyairól Kiss Csabát, a Portfolio Globál rovatának elemzőjét kérdeztük.Az adás második részében a nyugdíjmegtakarításokról, és azok 2022-es eddigi erősen negatív teljesítményeiről beszélgetünk Árgyelán Ágnessel, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjével.
Németország negyedik legnépesebb tartományban, Alsó-Szászországban vasárnap helyi parlamenti választásokat tartottak, amelynek regionális jelentőségén túl az országos politikára is kihatása van. Bár a tartományi választások közel sem fordíthatók le egy az egyben a szövetségi szintre, bizonyos jelenségeket és trendeket mutatnak, például a kormánykoalíció és pártjainak megítélését. A helyi választás nagy vesztese a legkisebb koalíciós partner, a Szabaddemokrata Párt (FDP), amely kiesett a tartományi parlamentből. A pártvezetés a kudarc felelősségét igyekszik az országos koalícióra kenni, reakcióként pedig várhatóan nagyobb beleszólást követel majd magának a kormányban, ami kódolja a feszültséget a másik két koalíciós partnerrel, a szocialistákkal és a zöldekkel. Kormányválság jöhet Európa legerősebb gazdaságában? Talán itt még nem tartunk, az előjelek mindenesetre nem biztatók.
A német választás előtt az utolsó mérések szerint ugyan továbbra is az SPD vezet, de előnye a CDU/CSU-szövetséggel szemben csupán pár százalék, így komoly verseny várható.
Vasárnap szövetségi választást tartanak Németországban, mi pedig ennek apropóján pár nappal ezelőtt egy több kérdésből álló szavazást indítottunk, hogy megtudjuk olvasóink véleményét a győzelmi esélyekről, a lehetséges koalíciókról, illetve a majdani német kormány Magyarországhoz való hozzáállásáról. A válaszok alapján született eredményeket most ismertetjük.
A legfontosabb német pártokat bemutató sorozatunk befejező részében a Bundestag két legmegosztóbb politikai tömörülését vesszük górcső alá: a Baloldalt és az AfD-t. Mindkét párt hírhedté vált szélsőségesnek tekintett elképzeléseiről, előbbi bal-, utóbbi jobboldali értelemben. Bár egyik pártnak sincs reális esélye arra, hogy kormányt alakítson, sőt még vélhetően arra sem, hogy egy kormánykoalícióban részt vegyen, parlamenti jelenlétük már sok esetben fontos hatást gyakorolt a német politikai folyamatok alakulására.
Elindulhat jövőre a fellendülés?
Egyik fő feladata a vámpolitika szigorításának kidolgozása lesz.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
