Az Olaf Scholz kancellár kormánya által elfogadott választójogi reform miatt 23 képviselőjelölt hoppon maradt a vasárnapi Bundestag-választáson: bár saját választókörzetükben elsők lettek, mégsem szereztek mandátumot egy elsőre furcsának tűnő szabályozás miatt.
A mérsékelt erők zsugorodását és a radikálisok előretörését hozta a vasárnapi parlamenti választás Németországban. A radikális jobboldali AfD második erővé vált, a radikális baloldali Die Linke feltűnően jól szerepelt, a tavaly januárban alakult, a Linkéből kivált BSW pedig mindössze 14 ezer szavazattal csúszott le a Bundestagba kerülésről. A három radikális párt összesített szavazatszáma több mint az összes szavazat egyharmada, és a mérsékelt erőknek a Bundestagban sincs meg a kétharmad. A CDU/CSU győzelme némileg elfedi azt, hogy döntő változások zajlanak Európa vezető gazdaságában: ez már nem az a Németország, amit eddig ismertünk. Cikkünkben a Bundestag-választás öt tanulságát gyűjtöttük össze.
Megkezdődött a szavazás vasárnap reggel a németországi előrehozott szövetségi parlamenti választáson.
Vasárnap parlamenti választásokat tartanak Németországban. A felmérések szerint a konzervatív CDU/CSU-szövetség győzelmét nem veszélyezteti semmi, így arra lesz érdemes figyelni, hány mandátumot kap a többi párt, illetve mely kispártok kerülnek be a Bundestagba, ugyanis ez nagyban kihathat arra, hogy milyen koalíciók jöhetnek majd létre.
Egy nappal a szövetségi választások előtt a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint továbbra is a CDU/CSU vezet Németországban, bár enyhe visszaesést mutatnak az adatok. Viszont bejuthat a szélsőbaloldal a parlamentbe, ami megnehezítené a konzervatívok számára a kormányalakítást.
Bár jelen állás szerint az AfD (Alternatíva Németországért) kormányra kerülésének kicsi az esélye, mivel a vele való együttműködést a közvélemény-kutatásokban vezető konzervatív CDU/CSU és a harmadik legnépszerűbb szociáldemokrata SPD is kizárta, de a szélsőjobboldali párt mint a második számú németországi politikai erő egyértelműen meghatározó tényező. Jelentőségét és érdekességét magyar szempontból fokozza, hogy a közlekedésilámpa-koalíció felbomlását, illetve az Olaf Scholz kancellár által elveszített bizalmi szavazást követően a február 23-i előrehozott szövetségi parlamenti választásokra készülő német pártok közül Orbán Viktor miniszterelnök az AfD és politikája mellett állt ki. Az AfD energia- és klímapolitikájának alapvetése az ember által előidézett klímaváltozásról szóló „állítólagos tudományos konszenzus" megkérdőjelezése, és akkor is óvatosabb álláspontra késztetheti a többi pártot a megújulókkal kapcsolatban, ha nem lesz kormányerő.
Európa legnagyobb gazdasága többé már nem az európai növekedés motorja, a gazdaság évek óta szenved. Ennek ellenére idáig a német vezetés tartózkodott attól, hogy érdemi fiskális lépésekkel élénkítse a gazdaságot. Az elmúlt hetek, hónapok eseményei azonban lehet, hogy átírhatják a képet és a német választások után talán új irányba indulhat el a német gazdaság.
Vasárnap tartják a parlamenti választásokat Németországban, és bár érdemi elmozdulások nem történtek a pártok támogatottságában Olaf Scholz kormányának november eleji bukása óta, van egy párt, amelyet korábban már „temettek”, most viszont úgy tűnik, meg fogja ugrani az 5 százalékos küszöböt. A Die Linke (Baloldal) elképesztő kampányhajrát mutatott be, nagyban köszönhetően egy fiatal politikusának, Heidi Reichinneknek, aki a közösségi médiában hatalmas népszerűségre tett szert, főleg a fiatalok körében. Míg Németország jobbra tolódása egyre látványosabb, a radikális baloldali párt tudja a leginkább megszólítani azokat, akik ellentartanának ennek a tendenciának.
A németországi városok terein megjelenő, az orosz-ukrán háborúban megölt gyermekek képeit bemutató kiállítás mögött egy, az orosz államhoz kötődő hálózat áll - derítette ki a Reuters. A "Háború gyermekei" elnevezésű kampány célja az európai vezetők meggyőzése a harcok befejezéséről, azonban a háttérben egy összetettebb propagandaművelet húzódik meg.
Németországban mintegy 170 ezer 18 éven alatti vett részt az úgynevezett „U18-szövetségi választáson”, amelyet a vasárnap esedékes parlamenti választások előtt szerveztek meg részükre. Meglepetésre a „felnőttek” körében az 5 százalékos küszöbnél billegő, radikális baloldali Die Linke (Baloldal) nyerte meg a voksolást – írja a Tagesschau.de.
Olaf Scholz német kancellár határozottan visszautasította JD Vance amerikai republikánus szenátor bírálatát, aki a müncheni biztonsági konferencián támadta az európai vezetők szélsőjobboldallal szembeni álláspontját. A kancellár kijelentette, nem helyes, ha mások mondják meg Németországnak és Európának, hogy mit tegyen.
A Müncheni Biztonsági Konferencián tartózkodó amerikai alelnök, J. D. Vance állítólag találkozott a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt kancellárjelöltjével, Alice Weidellel – írja a Der Tagesspiegel.
J. D. Vance amerikai alelnök előbb a The Wall Street Journalnak adott interjújában, majd a Müncheni Biztonsági Konferencián elmondott beszédében utalt arra, hogy a hagyományos német pártoknak nem szabadna „tűzfalat” felhúzniuk közéjük és a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt közé. A német kormány a belügyekbe való beavatkozásként utasította vissza Vance szavait.
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke Alice Weidellel, az Alternatív Németországért Párt (AfD) elnökével tárgyal szerdán Budapesten - tájékoztatta az MTI-t a Miniszterelnöki Sajtóiroda.
Friedrich Merz, a CDU vezetője határozott gazdasági és migrációs reformokkal készül a német választásokra. Ambíciója, hogy a jobboldali populizmus visszaszorításával és az EU megerősítésével biztosítsa Németország jövőjét – derül ki az Economistnak adott interjújából.
Migrációpolitikai kérdések és az Alternatíva Németországnak (AfD) párttal való együttműködés is napirenden volt Olaf Scholz német szociáldemokrata kancellár és Friedrich Merz, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajorországi testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) kancellárjelöltjének vasárnapi, késő esti televíziós vitájában.
Kurucz Péter, az EY biztosítási szakértője volt a Portfolio Business podcast vendége.
"Ez lehet egy nagyon jó év, és lehet egy borzalmasan rossz év" - mondta az Alapvetés podcastban Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója.
Napról napra romlik a helyzet.
