Júliusban 3 milliárd forinttal emelkedett a költségvetési szervek tartozásállománya - áll a Magyar Államkincstár legfrissebb jelentésében. Ezzel a teljes adósságállomány 93 milliárd forintra hízott, ami alig marad el az áprilisban beállított 95 milliárdos rekordtól. A mostani adósságnövekedés elsősorban kórházaknál jelentkezett, és összességében az Emberi Erőforrások Minisztériuma a legnagyobb adós (az egészségügyi intézmények adóssága miatt).
Július második felében csődöt jelentett a korábban az autógyártás fellegváraként emlegetett Detroit, mint kiderült az elvándorlás, a 15% feletti munkanélküliség és a társadalombiztosítási rendszerben felgyülemlő több évtizedes feszültségek most kerültek felszínre. A város irányításával megbízott válságmenedzsernek nincs könnyű dolga, a város kötelezettségei 18 milliárd dollárra rúgnak, ebből az állami nyugdíjalapok hiánya 3,5 milliárd dollárt tesz ki. A nyugdíjalapokban azért halmozódhatott fel ekkora hiány, mert egyre kevesebb befizetőre egyre több nyugdíjas jut, ráadásul több rossz befektetésbe is belefutottak. Elvileg a nyugellátások és a nyugdíjígéretek visszavágása segítene a helyzetet stabilizálni, azonban az állam alkotmányos védelemben részesíti ezeket a járandóságokat. Most úgy tűnik, hogy komoly jogi csatára kell felkészülni, mert ilyen eset még nem volt Amerika történetében.
A kínai kormányzat, Li Keqiang miniszterelnök vezetésével elrendelte az önkormányzatok adósságának átvizsgálását az ország teljes területén. A kínai vezetés a növekedésre és pénzügyi stabilitásra leselkedő veszélyeket kívánja feltárni - áll a kínai számvevőszék tegnapi közleményében.
Az Államadósság Kezelő Központ az elmúlt hónapokra jellemző 45 milliárd forint helyett ma csak 27 milliárd forint összegben hirdetett meg kötvényeket az egyszerre tartott három aukciós sorozaton, de az eredmények alapján a befektetők inkább csak az 5 és a 10 éves papírt keresték. Az ezeken kialakult erőteljes túljegyzés segített abban, hogy a két héttel ezelőtti aukciókhoz képest csak kis változások alakuljanak ki az aukciós átlaghozamokban. Az, hogy az ÁKK visszafogta az értékesítésre meghirdetett mennyiségeket, részben a bizonytalanabb befektetői hangulattal (megemelkedett hozamelvárásokkal), részben pedig azzal függhet össze, hogy az adósságkezelő már túlteljesítette az idei finanszírozási tervének időarányos részét, ahogy azt tegnap Töröcskei István ÁKK-vezető is jelezte.
A 2008-ban felvett teljes IMF-hitelt visszafizethetné Magyarország, a fedezet ugyanis a magyar állam rendelkezésére áll. A döntést a Nemzetgazdasági Minisztériumnak kell meghoznia, a tárca elárulta: meglenne a fedezet a visszafizetésre - írja szerdai számában a Magyar Nemzet. A kormány ezzel csökkenteni tudná az adósságrátát is, ami egyébként eddig aggasztó képet mutat. Korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is tett utalást adósságtörlesztésre.
Április végére új csúcsra emelkedett a központi alrendszer költségvetési szerveinek adósságállománya, meghaladta a 93 milliárd forintot. Egy hónap alatt tehát az adósságállomány 23,3 milliárd forinttal növekedett - derül ki a Magyar Államkincstár legfrissebb adataiból. A háttérben meghúzódó folyamatokról az államkincstár ezúttal részletesebb magyarázatot közölt, ezek szerint ismét intézményátvételek állnak.
A héten egyik napról a másikra rendkívüli mértékben ugrott a szlovén állam következő 5 évi csődje elleni biztosítás (CDS) éves díja, így a piac már mintegy 25%-os esélyt ad annak, hogy nyugati szomszédunk 2018-ig fizetésképtelenné válik. Ezzel Szlovénia lenne a hatodik eurózóna tag, amely vagy az állama, vagy a bankrendszere megsegítése érdekében külső mentőcsomagra szorulna. Szlovéniában a bankrendszer már évek óta egyre súlyosabb válsággal küzd, ez pedig az állam pénzügyi helyzetére is rányomja a bélyegét. A problémára azonban a szélesebb értelemben vett közvélemény csak most, a ciprusi bankrendszer mentőcsomagjának összeállításakor figyelt fel, noha a ciprusi pénzügyi rendszer sokkal súlyosabb helyzettel néz(ett) szembe, mint a szlovén. A Reuters friss elemzői felmérése azonban azt mutatta, hogy sok szakértő, a választ adók harmada, gondolja úgy: nyugati szomszédunk valószínűleg nem tudja elkerülni a nemzetközi mentőcsomagot. Az alábbiakban röviden azt mutatjuk be, hogy miért gondolhatják így.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az amerikai elnök a CPAC konferencián beszélt.
A fentanil-válságról és az ukrajnai háborúról tartottak megbeszélést.
Erős megosztottságot eredményezett a lépés a tagállamok között.
Sok kérdést vet fel Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése.
A „woke” kiadások lefaragása csak elhanyagolható része volt a teljes költségcsökkentésnek.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
