Októberben majdnem 140 ország állt be az OECD 15 százalékos globális minimumadóra vonatkozó kezdeményezése mögé. A megállapodás lényege, hogy 2023-tól egységesen 15 százalékos társasági adót alkalmaznának a kormányok, de az értékhatárok miatt ez várhatóan csak 100 multinacionális vállalatot érint majd. Főként a nagyobb államok érdekeit szolgálja ez a lépés, de dr. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide vezérigazgatója szerint egyes országok adópolitikája protekcionistább és szövevényesebb annál, hogy egy huszárvágással meg lehessen szüntetni a multik adóelkerülési technikáit és az offshore-ozást. Erre a jelenségre legutóbb a Pandora botrány is rávilágított.
Az évtized legnagyobb offshore adatszivárgásának elemzését tette közzé egy oknyomozó újságírókból álló nemzetközi csoport, melyből fény derül 35 állam- és kormányfő, illetve több mint 300 befolyásos politikus külföldön tárolt, többnyire rejtett vagyonára is. Az ügyben érintett többek közt Vlagyimir Putyin orosz elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Andrej Babis cseh miniszterelnök és Tony Blair volt brit miniszterelnök is. Az Pandora-iratokként emlegetett botránynak komoly visszhangja lehet bel- és külpolitikai téren is..
Az eddig tervezett 15%-osnál kicsit magasabb, 17% körüli lehet a globális társasági minimumadó alsó küszöbe és az eddig kimaradni szándékozó uniós tagállamok (Írország, Észtország, Magyarország) kapcsán „nagyon keményen dolgozunk azon, hogy megtaláljuk a módját” az ő csatlakozásuknak is, „ezért nagyon optimista vagyok, hogy ezt el fogjuk érni” – jelentette ki kedden este az amerikai pénzügyminiszter a National Association for Business Economics rendezvényén.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei levehetik a Seychelle-szigeteket, Dominikát és Anguillát az adózáési feketelistáról jövő héten, Panama viszont nem tudta teljesíteni az erre vonatkozó követelményeket – írja a Reuters egy birtokába jutott belső dokumentumra hivatkozva.
Varga Mihály pénzügyminiszter a keddi rendeletével módosította az adózási szempontból nem együttműködő államok listáját.
A hétvégi G7-megállapodás szövegéből még nem volt világos, hogy a 15%-os globális adóminimum a ténylegesen legalsó (effektív) adókulcs lenne, vagy csak a megállapodásban rögzített kulcs, amiből még mindenféle céges kedvezményeket lehet osztogatni, de azóta kiderült, hogy egyértelműen előbbiről van szó. Mindez teljesen új megvilágításba helyezi a hétvégi alku tartalmát például Magyarország számára is, hiszen így az alacsony adókulcsokra és különféle kedvezményekre épített külföldi cégvonzási stratégia ellehetetlenülhet, igaz még mindig nem tisztázott sok fontos részletkérdés. Mindenesetre nem lehet véletlen, hogy brüsszeli körökben azt hallani: Írország és Ciprus mellett Magyarország az egyik legkeményebb ellenzője a globális minimumadó tervének. Van egy eddig kevésbé tárgyalt további fontos részlete is a hétvégi alkunak, ami az adóbevételeik fokozása érdekében afelé terelheti az ellenállókat is, hogy adják fel a pozíciójukat, de egy uniós szinten is elfogadott adóminimum 2025 előtt nem reális.
Egy sokéves folyamat vált valóra kedden este, mert összejött az előzetes alku az uniós tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament tárgyalódelegációja között a 750 millió euró feletti éves globális árbevétellel rendelkező multinacionális cégek adózási transzparenciára kényszerítéséről. A cél az, hogy az adóelkerülést és agresszív adótervezést vissza lehessen szorítani az EU-n belül, illetve az EU által fekete- és szürkelistára tett országok körében. Az ügy magyar szempontból azért is fontos, mert bár nálunk van a legalacsonyabb (9%-os) társasági adó az egész EU-ban, és a tao-rendszer további kedvezményeket is biztosít a külföldi multicégeknek, így elvileg vonzó célpont Magyarország az adótervezés szempontjából, de közben még ezekkel az adottságokkal együtt is veszít a magyar államkassza azzal, hogy az itt megtermelt profitot máshova viszik ki és adózzák le a cégek. Az új szabályozás alapján mindenesetre a figyelem (és más tagállamok nyomása) még inkább ránk irányulhat, hogy a multik itthon mekkora profitot csinálnak és azután mennyit adóznak le itthon, és közben a NAV várhatóan érdemi többlet adóbevételre is szert tesz majd.
Júniusig megszülethet az az uniós jogszabály, amely alapján a nagy multinacionális cégeknek országonkénti bontásban közzé kell tenniük, hogy az EU-n belül, illetve az unión kívüli adóparadicsomokban mennyi nyereséget termelnek, és mennyi adót fizetnek be. Az uniós miniszteri tanács ugyanis február végén felhatalmazást adott az EU soros portugál elnökségének, hogy kezdjen tárgyalásokat az Európai Parlamenttel az adóelkerülés visszaszorítását célzó jogszabály megalkotásáról. A tanácsi szavazás során a magyar kormányzat nem támogatta a szabályozás elfogadását, pedig a nemzetközi szinten versenyképes társaságiadó-rendszere ellenére hazánk a multinacionális cégek profitáthelyezési gyakorlatának vesztesei közé tartozik. 2017-ben például 3,7 milliárd dollárnyi profitot irányítottak át Magyarországról az adóparadicsomok felé, ami közel 700 millió dollárnyi adóbevételtől fosztotta meg a NAV-ot.
Meg kell változtatni az adóparadicsomok uniós listájának jelenleg "zavaros és hatástalan" összeállítási módszerét, illetve bővíteni kell azon kritériumok körét, amelyek alapján egy ország adórendszerének tisztességes volta megítélhető - szögezték le az Európai Parlament képviselői brüsszeli plenáris ülésükön elfogadott állásfoglalásukban csütörtökön.
A Bermuda szigetcsoportot és a Bahamákat jellemzően nem az olaj- és gázipari tevékenységükkel szokták azonosítani a legtöbben, ehhez képest az itt bejegyzett leányvállalatok mégis igen komoly profitot termelnek több olajtársaságnak is, mint amilyen a Shell vagy a Chevron. Népszerű adóparadicsom még a Csatorna-szigetek, Svájc és Írország is. A nagy olajtársaságok többféle módon, és igen kreatívan próbálják meg csökkenteni adóterheiket, derül ki a Reuters által kiadott friss olajipari elemzésből.
Az Európai Unió gazdasági és pénzügyi tanácsa (Ecofin) felülvizsgálta és frissítette az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékét, amelyből kettő országot törtölt, majd a megmaradt tíz mellé kettő országot, illetve területet felvett.
Az elmúlt hónapokban az uniós tagállamok között nagyon komoly feszültség alakult ki részben amiatt, hogy a koronavírus-válságban mindenki keresi a pénzt a hatalmas állami kiadások finanszírozására. Ennek a vitának azonban a legtöbben csak az egyik síkjára figyelnek: a helyreállítási alap és a 2021-2027-es költségvetés forrásaiért vívott harcra. Van azonban egy másik, eddig rejtettebb, de évi több százmilliárd eurós bevételről szóló másik síkja is. Ez az uniós adóparadicsomok által elszívott társasági adóbevételekről, a káros adóstruktúrák felszámolásáról szól, amiért látványosan összefogtak a németek és a franciák. Miközben tehát Magyarország látszólag csak az EU-s pénzekért és a jogállami feltételrendszer felpuhításáért küzd, valójában az adóparadicsomok körüli globális háborúnak is a résztvevője. Mi egyébként annak ellenére is elveszítjük a társasági adóbevételeinek kb. ötödét, hogy vonzó rendszert működtetünk, igaz a német-francia összefogás miatt arra is fel kell készülnünk, hogy ez a vonzerő a jövőben változni fog.
Az Európai Bizottság azt ajánlotta az Európai Unió tagállamainak, hogy ne nyújtsanak pénzügyi támogatást az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében szereplő országokhoz kapcsolható vállalkozásoknak - közölte az uniós bizottság kedden.
Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy Panama, a Bahama-szigetek, Mauritius és kilenc további országot a komoly pénzügyi kockázattal bíró országok listájára vesz fel, legfőképp a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozása hivatkozva - egy dokumentumtervezet alapján, amit várhatóan csütörtökön hoznak nyilvánosságra, írja a Reuters.
Szakértői bizottság felállításáról döntött szerdán a holland parlament, hogy ennek tagjai jelentést készítsenek a multinacionális nagyvállalatok fokozottabb adóztatásának lehetőségeiről.
A ma megtartott népszavazáson az első becslések alapján a választók nagy többsége úgy voksolt, hogy megvonják az adókedvezményeket a svájci székhelyű nemzetközi vállalatoktól.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
