Még mindig vannak komoly kérdőjelek a miniszterelnök által belengetett szja-visszatérítés kapcsán, azért szép lassan kitisztul a kép. Összeszedtük, amit eddig biztosan tudunk, és pár konkrét példán keresztül bemutatjuk, mekkora visszatérítésre számíthatnak az emberek, így bárki könnyen ki tudja számolni, mennyi járhat neki.
Számos területet érintenek a gazdaság újraindítását elősegítő intézkedések, egyebek mellett a Széchenyi Pihenő Kártyára vonatkozó módosításokat is ismertette a szerdán késő este megjelent Magyar Közlöny. Emellett a turisztikai ágazattal összefüggő köztehercsökkentést érintő rendelet is publikussá vált.
Az újabb kedvezményekkel 60 milliárd forint maradhat a családoknál és a vállalkozásoknál, így ez az összeg is a gazdaság újraindítását segítheti - osztotta meg Varga Mihály pénzügyminiszter hivatalos Facebook oldalán.
Mindenki csak a ténylegesen befizetett személyi jövedelemadót (szja) kaphatja vissza 2022 elején – tisztázta a csütörtöki Kormányinfón Orbán Viktor. Vagyis a családi és egyéb kedvezménnyel csökkentett összeg járhat vissza, ha azt a gazdaság teljesítménye lehetővé teszi.
Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése, majd Nagy Márton, a kormányfő gazdasági főtanácsadójának tájékoztatása alapján egyre több részlet kerül a helyére a személyi jövedelemadó visszatérítésének ügyében. Ezeket foglaltuk most össze érthetően.
Egyre több információt tudunk meg a kormány legújabb gazdaságpolitikai lépéséről, a gyermeket nevelő családok szja-visszatérítéséről. A közel 600 milliárd forintos költségvetési lazításnak viszont van egy fontos feltétele, a 2021-es gazdasági növekedésnek 5,5 százalék felett kell lennie. Bemutatjuk, hogy mennyire vehető biztosra a jövő évi pénzszórás.
Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai tanácsadója az M1 szerda esti műsorában részletezte a miniszterelnök által délelőtt bejelentett, gyereket nevelő szülőknek járó szja-visszatérítést, amely 2022 elején lesz esedékes, a tavaszi parlamenti választások előtt, ha 5,5% felett lesz a GDP növekedése. A rövid beszélgetés során fontos részletkérdéseket tisztázott Nagy Márton: például, hogy 1,5 millió kereső dolgozót érint a lépés, jövedelemtől függetlenül mindenkinek jár ez a pénz jövőre, de a visszatérítés mértékének van egy felső határa. Ez a határ pedig 800 ezer forint fejenként. Lesznek például olyan gyereket nevelő családok tehát, ahol ha két kereső van, akkor 1,6 millió forintos egyszeri állami támogatásban részesülnek.
Komoly ígéretet tett a magyar családoknak szerdán Orbán Viktor: ha a gazdasági növekedés az idén meghaladja az 5,5%-ot, akkor 2022 elején az átlag alatt kereső gyermeket nevelők visszakaphatják egész éves befizetett személyi jövedelemadójukat (szja). Az intézkedéssel elsősorban az egy és két gyermeket nevelő családok járhatnak jól, ahol mindkét szülő dolgozik és az átlagbér alatt keres. Esetükben akár az egymillió forintot is meghaladhatja a visszajáró összeg.
Idén július 1-jével a harmadik országból, azaz az Európai Unión kívülről érkező minden termék után áfát kell fizetni, függetlenül annak értékétől. A gyakorlatban várható változásokat foglalta össze a Trans-Sped Csoport vámszakértője.
Varga Mihály pénzügyminiszter a keddi rendeletével módosította az adózási szempontból nem együttműködő államok listáját.
A hétvégi G7-megállapodás szövegéből még nem volt világos, hogy a 15%-os globális adóminimum a ténylegesen legalsó (effektív) adókulcs lenne, vagy csak a megállapodásban rögzített kulcs, amiből még mindenféle céges kedvezményeket lehet osztogatni, de azóta kiderült, hogy egyértelműen előbbiről van szó. Mindez teljesen új megvilágításba helyezi a hétvégi alku tartalmát például Magyarország számára is, hiszen így az alacsony adókulcsokra és különféle kedvezményekre épített külföldi cégvonzási stratégia ellehetetlenülhet, igaz még mindig nem tisztázott sok fontos részletkérdés. Mindenesetre nem lehet véletlen, hogy brüsszeli körökben azt hallani: Írország és Ciprus mellett Magyarország az egyik legkeményebb ellenzője a globális minimumadó tervének. Van egy eddig kevésbé tárgyalt további fontos részlete is a hétvégi alkunak, ami az adóbevételeik fokozása érdekében afelé terelheti az ellenállókat is, hogy adják fel a pozíciójukat, de egy uniós szinten is elfogadott adóminimum 2025 előtt nem reális.
A ma kora délutáni órákban megszületett a döntés a globális minimumadóról a G7 országok között, eszerint országonként legalább 15% lesz a minimális társasági adókulcs. A G7 alkut még a G20-nak és az OECD-nek is meg kell vitatnia, mindenesetre a lépés történelminek tekinthető abból a szempontból, hogy sok éves meddő egyeztetés után ma konkrét előrelépés történt, és a megállapított adókulcs nem is olyan alacsony. Az ügy vesztesei is reagáltak: az adóparadicsom Írország szerint a további egyeztetéseken a nagyok mellett a kicsik érdekeit is figyelembe kell majd venni, az adóemeléssel szembesülő amerikai technológiai óriások viszont üdvözölték a döntést, és felkészültek a magasabb adók megfizetésére. A globális minimumadóval kapcsolatos híreink egy cikkben.
Az ír pénzügyminiszter szerint a végleges megállapodásnak a globális minimumadóról tükröznie kell a kis és nagy államok akaratát is - írja a Reuters. Az írek a mai megállapodásra reagáltak, amelyben a G7 országai 15%-os minimális társasági adókulcsról állapodtak meg.
Megújította és kibővítette az együttműködési megállapodását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - adta hírül honlapján a jegybank. A két intézmény közös munkája során kiemelt szerepet kap egyebek mellett pénzmosás és terrorizmusfinanszírozással szembeni harc, illetve a pénzügyi szektor működését és az állami bevételek biztosítását veszélyeztető jogellenes tevékenységekkel szembeni fellépés.
Egy sokéves folyamat vált valóra kedden este, mert összejött az előzetes alku az uniós tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament tárgyalódelegációja között a 750 millió euró feletti éves globális árbevétellel rendelkező multinacionális cégek adózási transzparenciára kényszerítéséről. A cél az, hogy az adóelkerülést és agresszív adótervezést vissza lehessen szorítani az EU-n belül, illetve az EU által fekete- és szürkelistára tett országok körében. Az ügy magyar szempontból azért is fontos, mert bár nálunk van a legalacsonyabb (9%-os) társasági adó az egész EU-ban, és a tao-rendszer további kedvezményeket is biztosít a külföldi multicégeknek, így elvileg vonzó célpont Magyarország az adótervezés szempontjából, de közben még ezekkel az adottságokkal együtt is veszít a magyar államkassza azzal, hogy az itt megtermelt profitot máshova viszik ki és adózzák le a cégek. Az új szabályozás alapján mindenesetre a figyelem (és más tagállamok nyomása) még inkább ránk irányulhat, hogy a multik itthon mekkora profitot csinálnak és azután mennyit adóznak le itthon, és közben a NAV várhatóan érdemi többlet adóbevételre is szert tesz majd.
Komoly változás várható július 1-től a BIREG kötelezettségben, ugyanis ettől az időponttól kezdve a fel- és lerakóhelyeknek, valamint a feladóknak és címzetteknek is kezelniük kell a BIREG elektronikus rendszert a szállítmányok indulásakor és megérkezésekor.
Joe Biden amerikai elnök a múlt héten globális adóminimum javaslattal ált elő a társasági adóra vonatkozóan. A javaslat nagyon egyszerű, de éppen ezért megkérdőjelezhető, így nem csoda, hogy már a tárgyalások során is falakba ütközött. Az eredeti amerikai szándék már most sem érvényesül, de ha megvalósulna, az lényegében zárójelbe tenné az OECD eddigi sikereit az adóelkerülés elleni fellépés terén, és ki tudja, milyen adózáson kívüli engedményekre kényszerülne az USA annak érdekében, hogy ne súlyos hitelességi problémákkal kellejen kihátrálnia a javaslatból.
Az adómentességek és a bértámogatások május 31-ig járnak a koronavírus-válság miatt nehéz helyzetben lévő ágazatok szereplőinek, addig még jár a munkáltatói adómentesség a turizmus, a vendéglátás és a szabadidő ágazatban - tájékoztatta az MTI-t Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára. Néhány intézkedés viszont június 1-től is életben marad, így például a kedvezményes áfa az elviteles ételre és a kamatmentes gyorskölcsön.
Ismertette Joe Biden kormányának 2022-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetési tervezetét, mellyel növeli az infrastruktúrára, közegészségügyre, oktatásra költött finanszírozási keretet, illetve adóemelést vezet be a vállalatokra és a vagyonos háztartásokra – írja a Wall Street Journal.
Kiéleződött a vita a bankszektor és a svéd kormány között, amiért utóbbi bankadót vetne ki a szektorra, hogy ezzel kompenzálja azt a kockázatot, amit a bankok jelentenek a gazdaságra nézve – számol be a hírről a Bloomberg.
A Bankmonitor videósorozata, a Pénzügyi fröccs az elmúlt hét érdekes történéseit, híreit dolgozza fel. Tarts velünk...
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Korábbi cikkemben bemutattam, hogy nyilvános forrásokból, mit érdemes megnézni egy ingatlanon. Most pedig azt járom...
Elindult a "KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram" (GINOP Plusz-1.4.4-24) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.... 
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
