"Ami jelenleg történik, az nem más, mint bizonyos vállalkozások szándékos kiszorítása a piacról" – fakadt ki a Politico-nak az egyik olyan nagy külföldi hátterű magyarországi kiskereskedelmi hálózat névtelenséget kérő illetékese, aki úgy érzi a magyar kormány intézkedései alapján, hogy a célkeresztbe kerültek.
Egyre több, főként vagyonosabb orosz állampolgár próbál elmenekülni az országból azt követően, hogy Vlagyimir Putyin katonai behívókat kezdett el kiküldeni. A menekülő orosz állampolgárok közül sokan vízummentes beutazással rendelkező országokba, például Törökországba vagy Grúziába költöznek. Néhány gazdagabb állampolgár számára csábító alternatíva nyílt azonban a Karib-tenger egy távoli szigetén – számol be a hírről a Bloomberg.
Elkészült az új ukrán költségvetés, amelyben a 2023-as kiadások felére nincs fedezet. Jelentős reményeket fűznek az állami vagyon kiárusításához, valamint számos megszorítás közepette megpróbálja az ukrán állam a háborúhoz szükséges összeget is előállítani. Itt vannak a részletek a költségvetéssel és a privatizációval kapcsolatban.
Mivel extraprofit keletkezik a kiegyenlítő energiát nyújtó erőműveknél, ezért ennek egy részét elvonja a kormány – jelentette be a mai Kormányinfón Gulyás Gergely.
Az Európai Unió számottevő szabályozással lép fel a határokon átnyúló szervezett gazdasági bűnözés ellen. Az ilyen bűncselekmények elkövetőinek leleplezése nehézségekbe ütközik, mivel sokszor áttekinthetetlen céghálók és bábszemélyek, azaz strómanok mögé rejtőzve, a háttérből irányítják a szálakat. Az uniós szabályozás fő célja a szövevényes vállalati struktúrák (céghálók) átláthatóvá tétele, hogy visszaszoríthatók legyenek az olyan gazdasági bűncselekmények mint a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, az adócsalás vagy a korrupció. Cikkünkben feltérképezzük, hogy az uniós tagállamok – köztük Magyarország - milyen működési mechanizmus alapján hozták létre a cégek átláthatóságát elősegítő tényleges tulajdonosi nyilvántartásokat, és milyen szankciók alkalmazhatók, ha egy cégnél ”kihullanak a csontvázak a szekrényből”, azaz kiderül, hogy a cég nem valós adatokat szolgáltatott. Kitérünk arra is, hogy melyik fázisban tart az uniós tényleges tulajdonosi regiszter, azaz a BORIS felállítása, működése. Bognár Alexandra és Suller Noémi, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda kollégáinak szakértői írását közöljük.
Az EU újraindítja a digitális adóról szóló tárgyalásokat, ha a digitális multik, mint a Facebook, a Google vagy az Apple megadóztatásáról szóló globális megállapodás kudarcot vall - figyelmeztetett Zbynek Stanjura, az EU soros elnökségét betöltő Cseh Köztársaság pénzügyminisztere az FT cikke szerint.
Napjainkban egyre többször merül fel a kérdés a munkáltatók és munkavállalók részéről, hogy vajon kifizethető-e a munkabér euróban, vagy legalábbis az euróban kifejezett munkabér, a kifizetés napján érvényes MNB árfolyamon forintra átszámítva?
Franciaország egyedül is hajlandó bevezetni a minimális társasági adót, ha nem születik európai egyezség – mondta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter. A politikus szerint előbb-utóbb a többi nagy európai ország is követi majd őket.
Közel 1400 milliárd forintnak megfelelő költségvetési bevételt vár jövőre a cseh kormány attól a három évre bevezetendő új különadótól, amely a KBC-től és az Erste Banktól a PKN Orlen és CEZ energiacégekig rengeteg vállalat profitnövekedését visszavetheti.
Csehországból külföldre távozik az energiaiparban használt nyersanyagokkal kereskedő EP Commodities (EPC), mert el akarja kerülni a rendkívüli adó fizetését, amelyről pénteken döntött a prágai képviselőház - jelentette be Daniel Castvaj, az Energetikai és Ipari Holding (EPH) szóvivője.
Extraprofitadó bevezetését fontolgatja a spanyol állam, eszerint a bankok a következő két év bevételéből 4,8 százalékot kötelesek befizetni az államkasszába. Az EKB aggodalmát fejezte ki az új adóval kapcsolatban, és egy nem kötelező érvényű javaslatban felszólította Spanyolországot, hogy vizsgálják felül az indítványt - írja a Financial Times.
Az idén bevezetett extraprofitadó akkor lenne méltányos, ha a bevételhez arányítva, sávos rendszerben kerülne kivetésre, a mostani formájában ugyanis a kamatstoppal és a hitelmoratóriummal együtt indokolatlanul és károsan nagy terhek nehezednek a pénzügyi vállalkozásokra – hívta fel a figyelmet szakmai egyeztetése után a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége, illetve a Magyar Lízingszövetség elnöke.
Az elszálló infláció miatt az emberek egyre inkább az olcsó árukat keresik a boltokban, ez pedig a kereskedelmi vállalatok működésére is kihatással van. Az ársapkák hatását a kereskedők más termékek drágításával próbálják kompenzálni, de nem lehet ezt teljes egészében lekövetni, mert kiárazza magát a piacról, aki túl nagyot emel. A gyenge forint azokra a cégekre is hatással vannak, melyek szinte teljes egészében Magyarországról szerzik be az árujukat. Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország vezérigazgatója a Forbesnak adott interjút, mely során beszélt az infláció, a forintgyengülés, a bérekkel kapcsolatos nyomás, illetve az ársapkák kérdéséről.
Az elmúlt időszakban tapasztalható forint árfolyamváltozás markáns hatást gyakorol a társaságok működésére és eredményességére. Jelenleg a hazai cégek alig fél százaléka vezeti devizában könyvelését, pedig azoknál a vállalatoknál, amelyeknél a tranzakciók jelentős része nem forintalapú, vagy jelentős összegű deviza-tranzakciókat hajtanak végre, indokolt lehet a könyvelés vagy akár az adófizetés devizanemének megváltoztatása. A devizás TAO és HIPA adófizetéshez pedig december 1-ig már lépéseket is kell tennie a cégnek!
Gazdák ezrei tüntettek csütörtökön több új-zélandi városban, köztük Wellingtonban is a törvényjavaslat ellen, amely megadóztatná a gazdaságban tartott állatok okozta üvegházhatású gázokat.
Kedden 14 törvényjavaslatot nyújtott be a kormány a parlamentnek, melyek közül az egyik legfontosabb a Varga Mihály pénzügyminiszter által már korábban előrevetített őszi adócsomag. A 104 oldalas dokumentum számos adónemet érint, cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb módosításokat, az RSM adószakértőinek segítségével.
Lemondott szerdán Suella Braverman brit belügyminiszter. Braverman a lemondását bejelentő, Liz Truss miniszterelnöknek küldött levelében azzal indokolta a lépést, hogy személyes email-szerveréről küldött át egy hivatalos dokumentumot az egyik alsóházi képviselőnek, és ezzel megsértette az eljárási szabályokat.
A kedden a parlamentnek benyújtott őszi adócsomagba rejtette el a kormány a reklámadót érintő változást: ennek értelmében 2023 év végéig 0% lesz a reklámadó kulcsa.
A kormány adóegyszerűsítésekkel, gyármentő programmal és az energiaigényes kis- és középvállalkozások támogatásával segíti a cégeket - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) konferenciáján.