Az Európai Unió lakosságának körülbelül tíz százaléka kapta meg valamelyik koronavírus elleni vakcina legalább első adagját péntekig bezárólag, míg az uniós lakosság 4,3 százalékát már a második adaggal is beoltották.
Miután perrel fenyegeti a főnökét az Európai Parlament, Vera Jourová hangos figyelmeztető lövésnek is beillő üzenetet küldött Magyarország és Lengyelország felé pénteken a jogállamiság és az EU-pénzek témájában. A Bloomberg-interjúban megfogalmazott üzenet lényege az, hogy akár már ősztől elindulhat az EU-pénzek blokkolását/vágását célzó jogállamisági eljárás a két ország ellen, ha fogást talál a Bizottság a két tagállam igazságszolgáltatási és közbeszerzési rendszerén és nem utólag, a pénzek brüsszeli kifizetésénél lenne a szankció, hanem már előzetes jelleggel. Így akár már idén "eredményt" tudna felmutatni a Bizottság a Parlament felé, éppen a magyarországi parlamenti választások előtti hónapokban.
A koronavírus fertőzéssel kapcsolatos területi információkra kiemelkedő igény van – jól mutatja ezt a hazai első hivatalos településszintű adatok publikálását övező fokozott érdeklődés és a számos reakció. Azonban egy alternatív megközelítés, a vírus terjedésének modellezése is szolgálhat némi támponttal. Jelen bejegyzés egy, a koronavírus terjedésének első hullámát vizsgáló modellezési kísérlet egyes térbeli következtetéseit mutatja be.
Magyarország a világ élvonalába tartozik, ha a társadalom biztonságának, boldogságának és egyensúlyának hosszútávú fenntarthatóságát vizsgáljuk – derül ki egy friss kutatásból, melyet a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Jövőképességi Kutatóközpontja publikált. Hazánk a 36 OECD ország közül a 8. helyet érte el, a dobogó első három helyét Kanada, Ausztrália és Norvégia szerezte meg.
Június közepéig a teljes felnőtt lakosság beoltására elegendő koronavírus-vakcina érkezhet Magyarországra, így az oltási stratégia minapi felpörgetésével már május második felére be lehetne oltani a 7,8 millió felnőttet, a védettek körének becslése alapján pedig - optimista forgatókönyv mellett - már akár április második felétől is meg lehetne kezdeni a gazdaság fokozatos nyitását – derül ki a Portfolio számításaiból. Rengeteg múlik persze például a harmadik hullám letörésének sikerességén, a magyarok oltási hajlandóságán, illetve azon is, hogy a különféle mutációk mellett a lakosság mekkora körének kell védettnek lennie a biztonságos nyitáshoz. Mindenesetre egyre kevésbé lesz igaz az a kijelentés, hogy az itthon elérhető vakcinák mennyisége szab korlátot az átoltottság növekedésének. A csütörtöki Kormányinfón várhatóan majd megtudunk részleteket a harmadik hullám elleni korlátozások és a nyitási lépések jövőjéről is.
Ha nem véglegesíti június 1-ig az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus végrehajtásával kapcsolatos saját szabályrendszerét, akkor az Európai Parlament beperli az Európai Bizottságot tétlenkedés miatt, azaz gyakorlatilag Magyarország és Lengyelország átmeneti „bevédése miatt” bajba kerülhet Ursula von der Leyen is – rajzolódik ki a német Der Spiegel által kedd este kiszivárogtatott dokumentum alapján. Ez kifejezetten fontos fejlemény, aminek az egyik mozgatórugója az, hogy az EP igyekszik rászorítani az Európai Bizottságot arra, hogy minél hamarabb kezdjen jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, hogy az időigényes eljárás - ami akár az EU-pénzek blokkolásához is elvezethet - még a jövő tavaszi magyarországi parlamenti választások előtt véget érjen.
Súlyosabb megbetegedést okoz a koronavírus brit mutációja, és körülbelül öt évvel csökkent a kórházba kerülők átlagéletkora - mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szerda reggel az M1 aktuális csatornán.
Bekerülhet az uniós igazolásba az orosz és kínai vakcinával való beoltás ténye is, de az már az egyes tagállamok joga, hogy eldöntsék: beengedik-e az ilyen oltással rendelkező embereket, illetve milyen tesztelési és karantén-feltételek mellett engedik be – lényegében ezt tartalmazza az Európai Bizottság ma nyilvánosságra kerülő jogszabályi javaslata a Politico információi szerint.
Júniusig megszülethet az az uniós jogszabály, amely alapján a nagy multinacionális cégeknek országonkénti bontásban közzé kell tenniük, hogy az EU-n belül, illetve az unión kívüli adóparadicsomokban mennyi nyereséget termelnek, és mennyi adót fizetnek be. Az uniós miniszteri tanács ugyanis február végén felhatalmazást adott az EU soros portugál elnökségének, hogy kezdjen tárgyalásokat az Európai Parlamenttel az adóelkerülés visszaszorítását célzó jogszabály megalkotásáról. A tanácsi szavazás során a magyar kormányzat nem támogatta a szabályozás elfogadását, pedig a nemzetközi szinten versenyképes társaságiadó-rendszere ellenére hazánk a multinacionális cégek profitáthelyezési gyakorlatának vesztesei közé tartozik. 2017-ben például 3,7 milliárd dollárnyi profitot irányítottak át Magyarországról az adóparadicsomok felé, ami közel 700 millió dollárnyi adóbevételtől fosztotta meg a NAV-ot.
A járvány harmadik hullámának meredeken felszálló ágában vagyunk, a brit vírusmutáns nagyon gyorsan terjed, jelentősen nő az aktív fertőzöttek és a kórházi betegek száma. 9011 az új fertőzöttek száma, ezzel a járvány kezdete óta összesen 498 183 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 130 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 16 627 főre emelkedett. 8718 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 949-en vannak lélegeztetőgépen.
32-104%-kal magasabb az esély a halálozásra a koronavírus brit variánsával való megfertőződés esetén, mint abban az esetben, ha valaki az „eredeti” vírustörzzsel fertőződik meg – mutat rá egy új tanulmány, melyet a BMJ orvosi magazin publikált.
A koronavírussal terhelt 2020-as évben összesen 97 külföldi működőtőke-beruházás Magyarországon megvalósulásában játszott szerepet a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA), amelyek összértéke közel 2,5 milliárd euró és ezek közül az ázsiai befektetők összesen harminc beruházást valósítanak meg 1,165 milliárd euró értékben, ami tehát a befektetési volument tekintve közel 50%-os arány – derül ki a Magyar Nemzet mai cikkéből.
Valerie Hopkins, a Financial Times délkelet-európai tudósítója számolt be a BBC-nek arról, milyen a helyzet a magyar kórházakban.
Magyarország folyamatosan lép előre a lakosságarányos halálozási listán világszinten, hiszen nálunk óriási a járvány harmadik hulláma, miközben számos országban már visszaszorították. Most Magyarország megelőzte Olaszországot a népességarányos halálozásban, azt az Olaszországot, amelyet a koronavírus-járvány által leginkább sújtott országok között tartanak számon.
Az egységes uniós oltásigazolást azok is megkaphatják, akik az uniós gyógyszerügynökség által (még) nem engedélyezett orosz és kínai vakcinát kapták – szivárogtatta ki a magyarok számára az egyik legfontosabb részletet a március 17-én bemutatandó európai bizottsági javaslatból egy illetékes a Bloombergnek.
„Ha most zárunk, akkor én hiszek abban, hogy valóban két hét múlva megkezdhetjük a fokozatos nyitást” – hangsúlyozta a múlt pénteki rádióinterjúban Orbán Viktor kormányfő, és mi megvizsgáltuk a nemzetközi tapasztalatok alapján, hogy ez mennyire reális. Sajnos nagyon lesújtó képet kaptunk: több olyan országban, amelyeket letarolt a koronavírus brit mutációja, már két hónapja szigorított járványügyi intézkedések mellett kénytelenek élni. Persze van remény, hogy a már eleve szigorúbb eddigi itthoni intézkedések, az egyre jobb időjárás és a felfutó átoltottság majd rövidebb kényszerpihenőt tesz lehetővé Magyarországon, de a Semmelweis Egyetem rektorának friss üzenete sem sok jóval kecsegtet.
Mától hatályba léptek a szigorú korlátozó intézkedések Magyarországon a koronavírus-járvány harmadik hullámának fékezése érdekében, így számos bolttípus nem nyithat ki, az óvodák és általános iskolákat bezárták (ügyeletet tartanak), és ahol csak lehet, az otthoni munkavégzésre kéri a kormány a munkáltatókat. Ez remélhetőleg drasztikusan csökkenti majd a kontaktusszámokat, így a járvány meredek felfutása is megtörhető, aminek első jelei a jövő hétre várhatók a napi fertőzésszám mérséklődésével. Nagy kérdés, hogy valóban csak két hétig tartanak-e majd a most bevezetett korlátozások, mindenesetre az kedvező, hogy közben intenzíven emelkedik ezen a héten is a legalább elsőre beoltottak száma, így egyre több veszélyeztetett ember tekinthető majd védettnek. Friss híreink a nagyvilágból és Magyarországról a járvány témájában alábbi hírfolyamunkban olvashatók.
Az újabb korlátozások miatt elkezdték ütni a forintot a befektetők, az euróval szemben tavaly november óta nem látott mélypontra esett a magyar fizetőeszköz.
A hétvégi oltások nyomán átlépte a kerek 1 milliós határt a koronavírus ellen elsőre beoltottak száma Magyarországon – derül ki a koronavirus.gov.hu oldalról. Ez 10% feletti elsőre átoltottsági arányt jelent, ami a második legmagasabb az egész Európai Unióban Málta után. Erről hétfőn délután külön videóban Orbán Viktor kormányfő is megemlékezett.
Továbbra is Budapesten a legolcsóbb a lakossági földgáz 29 európai főváros közül, az áramért pedig csak Belgrádban fizetnek kevesebbet a fogyasztók a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) februári nemzetközi árösszehasonlító vizsgálata szerint.
Különösen a fiatalok érintettek.
A Direct One előfizetők változatlan formában és tartalommal vehetik igénybe a műholdas televíziószolgáltatást.
Komoly üzenetváltások zajlanak a Lukoil-ügy miatt.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Halálos kimenetelű balesetet okoztak.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
