A Nagypéntek miatt megint rövid hetünk lesz, azonban így is lesznek izgalmas adatok és események. Itthon jön például a tavaly év végi adósság felülvizsgált adata, emellett az amerikai munkaerőpiaci statisztikákra is érdemes lesz figyelni.
A héten a Monetáris Tanács kamatdöntése után erős üzenetet próbált küldeni az MNB a piacnak azzal kapcsolatban, hogy szükség esetén kész lépni, ha az inflációs kockázatok ezt indokolják. A döntés óta a forint erősödik az euróval szemben, így távolodunk a történelmi mélyponttól. A magyar deviza rövid- és hosszútávú kilátásairól beszélgetett Orosz Márton, a Portfolio tartalomfejlesztési igazgatója Beke Károllyal és Weinhardt Attilával, a makro rovat elemzőivel.
A forint pénteken újabb fél százalékkal 362,5 körülig erősödött az euróval szemben, így a keddi MNB-döntés óta már mintegy 4 egységgel jutott közelebb a 360-as szinthez. Úgy látjuk, hogy a napokban kibontakozott forinterősödésben több fundamentális és technikai tényező játszhat fontos szerepet.
Állami hitel- és támogatási programok hosszú sora vehető igénybe a hazai kis- és középvállalkozások számára, amikor azonban ezek közül a legjobbat, a leginkább testre szabott konstrukciót szeretnék kiválasztani a cégek, a bankokhoz hasonlóan a bőség zavarával küzdenek. Az alábbiakban az RSM szakértője segítségével igyekszünk hozzájárulni a sikeres eligazodáshoz.
Gyenge évkezdet után felpattanás várhat az idén a magyar gazdaságra a Magyar Nemzeti Bank szakértői szerint. Az idén 4-6%-kal, jövőre 5-6%-kal növekedhet a GDP. Az éves átlagos infláció az idén a jegybanki toleranciasáv tetejéhez közeli, 3,8-3,9%-os lehet. Az év során nyolcéves csúcsra szökhet a pénzromlás üteme, de a jegybank úgy gondolja, hogy az árfelhajtó tényezők ideiglenesek lesznek, és jövőre már a 3%-os cél közelébe tér vissza az infláció.
2022-től 280 ezer fiatalt érinthet a 25 év alattiak szja-mentessége – jósolja az MNB friss inflációs jelentésében. A jegybank számításai szerint ez 130 milliárd forinttal növeli majd az érintettek rendelkezésre álló jövedelmét, amiből 110 milliárd a fogyasztásban is megjelenhet.
Felfelé módosította inflációs előrejelzését az MNB, a friss inflációs jelentésben az idei évre 3,8-3,9 százalékos átlagos drágulással számolnak. A jegybank már a keddi kamatdöntés után említette, hogy a második negyedévben átmeneti kiugrás jöhet, amivel akár az 5%-ot is megközelítheti az áremelkedés üteme, most a jelentésben ennek hátteréről is írtak.
A befektetőket védő üzeneteket jelentet meg az MNB a legismertebb internetes keresőportálon (vagyis a Google-ön) a pénzügyi csalók hirdetései mellett. A kampány nyomán immár tízezernyi ügyfél ellenőrizte a jegybank gyanús cégeket felsoroló "feketelistáját" - nyilatkozta Kandrács Csaba MNB alelnök az MTI-nek.
A napokban múlt egy éve, hogy bevezette a kormány Európa legnagyvonalúbb törlesztési moratóriumát, amely jelen állás szerint 2021. június 30-án véget ér. A moratórium eredményeként 2020 végéig 1700-1800 milliárd forint, vagyis a tavalyi GDP 3,6-3,8 százalékát kitevő elhalasztott törlesztés maradhatott a reálgazdaságban, amiből a háztartások mintegy 600 milliárd forinttal, a vállalati szegmens 1100-1200 milliárd forinttal részesedhetett. Más fontos adatokat is kaptunk a Magyar Nemzeti Banktól, ezeket is bemutatjuk most.
Tovább emelkedett a forint elleni spekulatív pozíciók állománya az utóbbi egy hónapban, részben emiatt gyengült új történelmi mélypont közelébe a magyar deviza. Az elemzők egyelőre megosztottak az MNB keddi kamatdöntése után, mindenki azt találgatja, hogy a jegybank erős üzenete elég lesz-e ahhoz, hogy megfordítsa a gyengülő trendet. Abban a legtöbb szakember egyetért, hogy 370 felett már konkrét lépések jöhetnének az MNB-től, első lépésben az irányadó egyhetes betéti kamat megemelése.
A jegybank értesítette az MKB Bank Nyrt.-t Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel pályázatának pozitív elbírálásáról. Az új konstrukció forgalmazása így akár azonnal elindulhat, miközben immár a személyi hitelpiac bő kétharmadát kitevő intézménynél elérhetővé váltak e gyors, versenyképes árazású és fogyasztóbarát kiszolgálást garantáló termékek. Áprilistól megnyílik a teljesen online hitelügyintézés az érintett pénzügyi intézmények meglévő ügyfeleinek.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatokon az MNB Monetáris Tanácsa kedden és a döntést követő sajtótájékoztatón sem hangoztak el igazán erős üzenetek, az eddigi kommunikációját ismételte meg nagyrészt a jegybank.
Változatlanul hagyta a kamatokat az MNB Monetáris Tanácsa, majd a döntést követő sajtótájékoztatón sem hangoztak el igazán erős üzenetek. A jegybank az inflációs kockázatok további erősödésére számít, de fogadkozik, hogy szükség esetén kész szigorítani a rendelkezésre álló eszközeivel.
Közzétette a mai kamatdöntésre készített inflációs jelentése két főbb előrejelzését a Magyar Nemzeti Bank, amelyekből az látszik, hogy a koronavírus-járványból való kilábalás mellett gyorsabb gazdasági növekedést és ezzel párhuzamosan magasabb inflációt vár a jegybank, mint három hónappal ezelőtt.
A jegybank egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a jelenlegi bizonytalan környezet az infláció tartós emelkedését okozza, és a felfelé mutató inflációs kockázatok erősödése esetén készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására - áll a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntés után kiadott közleményében. A dokumentumban érezhetően erősödött az inflációval kapcsolatos aggodalom, illetve az ezzel kapcsolatos éberség hangsúlyozása. Az MNB azt is kiemeli, hogy az első negyedévben a koronavírus-válság miatti bizonytalanságok a gazdaság zsugorodását fogja elhozni.
Változatlanul hagyta a kamatkondíciókat kedden az MNB Monetáris Tanácsa, így az alapkamat továbbra is 0,6%, míg a kamatfolyosó két széle mínusz 0,05% és 1,85%.
Délután három órától sajtótájékoztatót tart a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke és alelnökei – derül ki a kiküldött meghívóból. Egyelőre nem tudni, mi az esemény apropója a Monetáris Tanács döntése után.
„Vannak fejlesztési programjaink elkülönülve, egyes területekre: demográfiai programunk, otthonteremtési elképzelésünk (ez még nem program), modern városok programja és sok más, de ezeket nem fűzi egybe egy 10-20 éves időhorizontra kitekintő Nemzeti Versenyképességi és Fenntarthatósági Program” – hangsúlyozta újabb hétfői értekezésében Matolcsy György jegybankelnök.
Pár napja hatályba lépett a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló új EU-rendelet, amely uniós szinten a zöld pénzügyekkel kapcsolatban az egyik legfontosabb új tőkepiaci fejlemény. Az MNB vezetői körlevelet adott ki, amelynek célja, hogy útmutatást adjon a pénzügyi szervezeteknek az itthon és Európa-szerte kötelezően alkalmazandó jogszabály rendelkezéseinek egységes alkalmazására.
Kedden tartja kamatdöntő ülését a Monetáris Tanács, és az utóbbi hónapokkal ellentétben most biztosan nem lesz „unalmas” a döntés. Egyrészt jön a friss inflációs jelentés, melynek előrejelzéseiben a jegybank reagálhat az utóbbi hetek nemzetközi piaci folyamataira és az erősödő inflációs félelmekre. Utóbbi azért is érdekes, mert a gyengülő trendben lévő, és történelmi mélypontja közelébe süllyedő forint mellett már veszélyben lehet az ideiglenesen megugró, majd gyorsan normalizálódó infláció forgatókönyve.
Nem ez az egyetlen eset.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Németország miatt szenved a forint is, új történelmi mélypont a zlotyval szemben.
Dmitro Kuleba szerint a területek feladása Zeleszkij politikai halálát jelentené.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
