Az elmúlt évtized egyik legnagyobb pénzügyi infrastruktúra fejlesztése fejeződött be, ezzel a régióban elsőként, összességében 18. devizaként csatlakozott a forint a CLS kiegyenlítési rendszerhez - hangzott el az MNB mai rendezvényén. Az induláskor 11 intézmény csatlakozott a rendszerhez, de további nagy szereplők léphetnek be a következő hónapokban a rendszerbe.
Magyarországon jártak a Morgan Stanley londoni elemzői és az erről kiadott anyagukban meglehetősen kedvező képet festenek hazánk külföldi megítéléséről. Részletesen elemzik a monetáris politika kilátásait, a bankszektor és a kormány javuló viszonyát és a magyar állam finanszírozási lehetőségeit.
A szeptember 1-jei indulás óta mindössze 51 adós jelentkezett be a családi csődvédelembe, szemben a korábbi 20-30 ezres becslésekkel - tudta meg közérdekű adatigénylés keretében a Magyar Nemzet. Az eddig titkolt kudarcon nem csodálkozhatunk, ugyanis a mechanizmus szinte áttekinthetetlenül bonyolult, az adósok többsége pedig kerül mindenfajta együttműködést a hitelezőjével.
Az elmúlt évtizedek válságait szinte kivétel nélkül a reálkamatok akár évtizedes horizonton jelentkező csökkenése követte. Az aktuális válság elhúzódó jellege és néhány hosszabb távú, strukturális hatás még inkább felértékelte a tartósan alacsony reálkamat jelentőségét a monetáris politikai döntésekben. A hazai reálkamatok a kezdetben magas sérülékenység mellett csak lassan csökkentek, majd az elmúlt évek kamatcsökkentési ciklusát követően már enyhén negatív tartományba kerültek. A piaci várakozások alapján a hazai reálkamat -1,5 százalék közelébe süllyedhet, ami a korábbi válságtapasztalatoknak megfelelő ösztönzést adhat a reálgazdaságnak, segítve az inflációs cél tartós elérését.
Tetszik a CIB-nek az MNB új hitelösztönző programja, egyes részletein azonban még lehet finomítani - mondta a Portfolio-nak a bank KKV és Lízing üzletágának vezetője. Példaként említi, hogy az MNB új hitelaggregátuma jelenlegi formájában hátrányba hozza azokat a bankokat, amelyek a múltban többet hiteleztek, és nagy a lejáró állományuk. A CIB kkv-üzletága mindenesetre idén és jövőre is 10%-os hitelbővülést tervez, és nem tart attól, hogy a jegybank lépései káros kockázati versenyt generálnak a hitelpiacon. A Növekedési Hitelprogram és a Piaci Hitelprogram mellett többek között a kkv-k generációváltásáról is beszélgettünk Szabados Richárddal.
Míg a mai kamatdöntési közleménye - sokak által kiemelten figyelt - utolsó bekezdését változatlanul hagyta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, addig az utolsó előtti bekezdésben két fontos, új mondatot rejtett el. Ezek a november elején bejelentett új monetáris politikai programra, a PHP-ra utalnak és egyúttal a hosszabb távú kamatvárakozásokat is igyekeznek terelni. Mindez amellett történt, hogy a teljes, két éves előrejelzési horizonton maradhat a jelenlegi 1,35 százalékos alapkamat.
A várakozásoknak megfelelően az 1,35%-os szinten tartotta mai ülésén az irányadó kamatot a monetáris tanács. A lépés már csak azért sem meglepetés, hiszen a jegybank hosszú ideje azt hangsúlyozza, hogy akár még évekig ezen szinten maradhat az alapkamat.
A CLS Csoport (CLS), a globális devizapiac egyik vezető szereplője a mai napon megkezdte a rendszertagjai által benyújtott, magyar forintra vonatkozó fizetési megbízások kiegyenlítését. Ezzel a CLS-rendszer kiegyenlítési devizáinak száma 18-ra emelkedett - olvasható az MNB közleményében.
A forint és deviza hitel- vagy lízingszerződéssel rendelkező fogyasztók akkor is kérhetnek részletes elszámolást pénzügyi intézményüktől, ha tőlük korábban nem vontak el tisztességtelenül költségeket, s így nem kaptak elszámolási értesítőt szeptember végéig, mert szolgáltatójuk e kötelezettségét közlemény közzététele útján teljesítette - áll az MNB legfrissebb közleményében.
Általában nem verik nagydobra a magyar bankok, ha tőkeemelést hajtanak végre náluk. Jellemzően a súlyos veszteségeik miatt kieső tőkéjüket pótolják ugyanis ezzel a csőd elkerülése és a működés zavartalan folytatása érdekében. A pénzt szinte kivétel nélkül egy külföldi anyabank adja oda, ez az összeg 2009 óta már az 1400 milliárd forintot is meghaladta. Ezzel ellentétes folyamatként eközben azonban 5300 milliárd forintot ki is vontak a külföldiek a magyar bankokból. Persze nem a nem létező nyereségükből, hanem az időlegesen nekik adott "hiteleiket" vonták vissza. Az előbbit tőkeemeléseknek, az utóbbit pedig forráskivonásnak hívjuk. Kilenc érdekes ábra segítségével most röviden feloldjuk a kétféle folyamat között feszülő ellentmondást.
Az MNB felfüggesztette a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékértékesítését, korlátozta a biztosító eszközei feletti rendelkezési jogát és pénzügyi terv elkészítését írta elő a hiányosságok megszüntetésére. A pénzügyi helyzet rendezéséig érvényben maradó intézkedésekre a biztosító nem kellően megalapozott díjpolitikája, illetve a befektetési tevékenységéhez kapcsolódó kockázatok és a tartalékhelyzete miatt került sor - írja sajtóközleményében az MNB.
Nem volt kiugró érdeklődés az MNB csütörtöki három- és ötéves IRS-tenderein, a rövidebb futamidő esetében még az előzetesen meghirdetett összegre sem érkezett kereslet. Mindez némiképp árnyalja a délelőtti sikeres kötvényaukció képét, a jelek szerint nem elsősorban a hazai kereskedelmi bankok jelentek meg vevőként.
Október végén 1925,6 milliárd forintot tett ki az úgynevezett kincstári egységes számla (kesz) egyenlege - derül ki az MNB statisztikai mérlegéből. Ez a gyakorlatban a kormány pénzügyi tartalékát jelenti, melyet az év végén várhatóan elkezdenek majd erősen leapasztani, hogy teljesüljön az év végi államadósság rátára vonatkozó cél.
Az utóbbi időben az MNB többször jelezte, hogy további monetáris lazítással készül, azonban azt nem feltétlenül a kamaton keresztül hajtaná végre. Szó esett már néhány nem konvencionális eszközről, azonban az árfolyammal kapcsolatban továbbra sem foglal állást a jegybank. Pedig a mozgásterünk ebből a szempontból jelentősen nőtt az utóbbi években, vagyis ma már egy forintgyengülés sokkal kevésbé fájna Magyarországnak, mint korábban, ráadásul az MNB valószínűleg inflációs szempontból sem ellenkezne, ha gyenge lenne a magyar deviza. Az elemzői vélekedésben is egyre hangsúlyosabban jelenik meg, hogy gyengébb forintra lehet számítani.
Az MNB az új-zélandi székhelyű 3TG FX FINANCIAL LIMITED PARTNERSHIP és PERFECTO FX CAPITAL MANAGEMENT LIMITED társaságoknak azonnali hatállyal megtiltotta, hogy engedély nélkül vagy bejelentés hiányában bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzenek. Az MNB mindkét társaságnál piacfelügyeleti eljárást folytat - írja sajtóközleményben az MNB.
Május óta nem látott mértékben, 67 milliárd forintot vontak ki a magyar háztartások a hazai bankbetétekből, de szeptemberben az állampapírok mellett a részvények is a népszerűbb célpontok között voltak. Az értékpapír-befektetések között az ősz első hónapjában is az állampapír-befektetések taroltak, ide több mint 43 milliárd forintot tettek a magyarok. A befektetési alapok között továbbra is a kötvényalapok a legnépszerűbbek, bár a havi tranzakciós adatok csak kis mértékű, 1,35 milliárdos keresletet mutattak szeptemberben a befektetési jegyek iránt.
A tavaszi devizahiteles elszámolást követően átlagosan 393 ezer forint a tisztességtelenül felszámított összeget térítettek vissza az intézmények: jelzáloghitelek esetében átlagosan 718 ezer forint, nem jelzáloghitelek esetében 201 ezer forint volt a tisztességtelenül felszámított összeg, amely összesen 734 milliárd forintot tett ki. A svájci frank alapú lakáshitelek átlagos, havi törlesztőrészlete 26 100 forinttal, 25%-kal csökkent, míg az átlagos tőketartozás 8 millió forintról 6,5 millió forintra esett vissza. A gyűjtőszámlahitel szerződések száma 92%-kal, nagyjából 13 ezer darabra csökkent, míg a gyűjtőszámlahiteleken a nyilvántartott tartozás körülbelül 29 milliárd forinttal (90%-kal) csökkent - többek között ezek a számok kerültek napvilágra a devizahiteles elszámolásról az MNB mai sajtótájékoztatóján.
Korábban a forint gyengült a főbb devizákkal szemben, de már pozitív tartományban mozog.
A nap végére előkerültek az eladók.
Ez nagyot szólhat - ha tényleg működik.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
