Októberben meglepetésre 10 százalék alá süllyedt a magyar infláció, ezzel teljesült a kormány év végére kitűzött célja. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint innen novemberben és decemberben is további érdemi dezinflációra számíthatunk, 2024-ben azonban már nehéz lehet további csökkenést felmutatni.
Fel kell készülniük a biztosítóknak a környezeti kockázatokra, ennek érdekében zöld biztosítói ajánlást tett közzé a Magyar Nemzeti Bank. Az ajánlás előírásai 2025. január 1-jén élesednek majd, a jövő év a felkészülés éve lesz – közölte szerdai sajtóeseményén a felügyelet.
A bankokat sújtó mintegy 500 milliárdos speciális állami terhek ellenére új rekordnak számító, 1139 milliárd forint adózott nyereséggel zárta az év első három negyedévét a bankszektor. Tavaly ilyenkor ez még csak 328 milliárd volt. Megnéztük, miből származik ez a bődületes profitnövekedés, és kiderült: nem pusztán a jegybanktól kapott, példátlanul magas kamatbevételekből. A nyereség emelkedésének egy része pusztán számviteli sajátosságok eredménye.
Alacsony szinten maradt a hitelpiac aktivitása októberben mind a lakossági, mind a vállalati oldalon. Az önkéntes banki THM-plafon bevezetésének és a családtámogatásokkal kapcsolatos változásoknak a pozitív hatása inkább a következő hónapokban érvényesülhet, de akkor is csak mérsékelten. Miközben a hitelállományok éves összevetésben stagnálnak, a háztartási betétállomány esetében 14%-os (több mint 1900 milliárd forintos) csökkenés következett be a tavaly februári csúcs óta, főleg a megtakarítások átrendeződése miatt. Közzétette az MNB a magyar bankszektor októberi hitelpiaci és betéti statisztikáit, ezekből szemezgettünk.
Beindult a biztosítások jelentős drágulása Magyarországon, miután a szerződések indexálása időbeni csúszással követi az inflációt. A harmadik negyedévben 16%-kal felülmúlta a biztosítók díjbevétele az egy évvel korábbit, de még így is csak 4%-os növekedésnél tart a piac idén az MNB friss számai szerint. Tavalyhoz hasonlóan három hónap erejéig veszteségbe csúsztak nyáron a biztosítók, viszont most nem az aszály, hanem a viharkárok miatt. Mindössze 12 milliárd forintnál jár a biztosítók idei profitja, így elmondható, hogy 100 forint befizetett díjunkból 1 forint biztosítói nyereség képződött, 16 forintot az állam vont el különadók formájában.
Ahogy közeledik az év vége úgy egyre kevesebb lesz a nyitott kérdés a gazdaságban, ennek ellenére kifejezetten mozgalmas hetünk lesz makroadatok szempontjából. Itthon jönnek igazán lényeges statisztikák, például a novemberi inflációs adat vagy a kiskereskedelem és az ipar friss számai.
Az MNB vizsgálata nyomán összesen 15 millió forint bírságot szabott ki a K&H Biztosító Zrt.-re, többek között a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések állománykezelésével összefüggő, egyes élet- és nem-életbiztosítási termékek biztosítási feltételeihez kapcsolódó informatikai biztonsági, illetve a vállalatirányítási területet érintő hiányosságok miatt. A feltárt problémák nem hordoznak rendszerkockázatot, s nem veszélyeztetik a biztosító megbízható működését.
Meglepő is, meg nem is, hogy újra meghosszabbítja a kormány a december 31-én lejáró kamatstopot, a lakosságnak július 1-ig, a kkv-knak április 1-éig. A meghosszabbítás újabb tízmilliárdos nagyságrendű pénzügyi terhet jelent a bankoknak, amelynek pontos mértékét a kamatpálya fogja meghatározni. Az intézkedés jelenleg 300 ezer lakossági és a kormány szerint 30 ezer, az MNB szerint inkább 13 ezer kkv-hitelt érint összesen 1200, illetve 650 milliárd forintos hitelállomány esetében.
Tovább mérséklődött, s immár nyolc százalék a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítói kárráfordítások éves növekedési üteme az előző negyedévekben mért tíz, illetve tizenkét százalék után. A fékeződés a díjakra is hat, amelyek negyedéves növekedési üteme már egy százalék alatti. A személyautók átlagos állománydíja szeptember végén így 52,5 ezer forintot tett ki - közölte az MNB.
Jobb ár-érték arányú, alacsonyabb költségmutatójú és visszásságok nélkül értékesített életbiztosításokat szeretne látni az MNB a magyar életbiztosítási piacon, ezért egy új, etikus 2.0 koncepción dolgozik, amelynek a bevezetését tervezi a biztosítási piacra – jelentette be Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a MABISZ konferenciáján. Néhány harmadik negyedéves piaci adatot is megelőlegezett a szektorstatisztikák jövő heti közzététele előtt.
Jelentősen több startup maradhat Magyarországon a legfontosabb, növekedési fázisban, amennyiben az Országgyűlés elfogadja azt a törvénymódosítást, amit a Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezett, szoros egyeztetésben a szakmai szervezetekkel és az MNB-vel. Az adótörvények módosítási javaslatának legfontosabb eleme, hogy ezentúl nem jövedelemként, hanem árfolyamnyereségként adózik a startup munkavállalója által a startupban megszerzett részesedés (üzletrész, részvény) értékesítése, valamint az adót nem a részesedés megszerzésekor, hanem az értékesítés után kell megfizetni. De mi pontosan az ESOP-program, és hogy lesz ettől könnyebb az induló vállalkozásoknak? A Portfolio erről kérdezte az érintetteket.
Stabil és sokkellenálló a magyar bankszektor, viszont oda kell figyelnie azokra a kockázatokra, amelyek a megemelkedett kamatkörnyezetből, a betétállomány csökkenéséből, az ingatlanok átértékelődéséből, vagy éppen a gyermekvállaláshoz kötött hitelekből fakadnak – hívta fel a figyelmet friss Pénzügyi stabilitási jelentésének bemutatóján a Magyar Nemzeti Bank. Első ízben foglalkozott a jelentés azzal, hogy a babaváró hitelek esetében a hitelfelvevők hányad részénél nem teljesült eddig a gyermekvállalás, ami egyébként a CSOK Plusszal kapcsolatban is érdekes kérdés lesz.
Lengyelország és Magyarország jegybankelnökei konfliktusba kerültek kormányaikkal a monetáris politikai döntéseikkel, ami kockázatot jelent a befektetőknek. A Fitch hitelminősítő régiós vezetője hitelességi kockázatokat lát az MNB és lengyel központi bank esetében is növekvő kormányzati nyomás miatt, az S&P illetékese is hasonló aggályokat lát. Mindkét hitelminősítő a következő hetekben ismerteti magyar adósosztályzatát.
Hosszú érvelést tett közzé Kuti Zsolt monetáris politikáért, pénzügyi elemzésekért és statisztikáért felelős, valamint Baksay Gergely az MNB elemzésekért felelős ügyvezető igazgatói a vállalkozói érdekképviseletektől érkező kritikákra, hogy a magas kamatok fenntartásával a központi bank elfojtja a növekedést. Mint írják: az infláció a valódi probléma a gazdaságban, ezt pedig szigorú monetáris környezet nélkül nem lehet kezelni.
Csalódott Parragh László amiatt, hogy a Magyar Nemzeti Bank tegnap csak 75 bázispontos, nem pedig legalább 100 bázispontos kamatvágást hajtott végre 11,5%-ra, hiszen az infláció már 10% alatti és gyors ütemben süllyed – jelezte az Indexnek adott nyilatkozatban. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a pozitív reálkamat káros a gazdaságra, és a jegybanki működést bírálva kijelentette: „a következő tíz évünket elrontottuk, magasabb kamatozással és díjazással kell törleszteni a kötvényeinket”.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntéséről, valamint a jövő évi gazdasági növekedés előtt álló kihívásokról volt szó, köztük arról, hogy miképpen állhat helyre a belső fogyasztás, a hazai adórendszer egyfajta Achilles-ina. A témával kapcsolatban Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője lesz a vendégünk. Adásunk második részében arról beszéltünk, hogy mit tanulhatnának a nagy autógyártók az Appletől és annak ökoszisztéma-kontrolljáról. Erről Nagy Viktort, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzőjét kérdeztük.
A hatóságokkal együttműködve zajlik annak előkészítése, hogy a számhamisításokat ne tudják kivitelezni a bűnözők. A jövőben változnak az uniós szintű kártérítési szabályok is: ha a bank nevében vernek át egy ügyfelet, az első esetben vissza kell utalni neki a pénzt - mondta Luspay Miklós, az MNB kéviselője a Mastercard szakmai rendezvényén. A Magyarországon is egyre nagyobb problémát jelentő, egyre terjedő pénzügyi csalási esetekről, a kiberbiztonsági trendekről szólt a „Future Unlocked” konferenciájának délutáni fő szekciója.
A piaci várakozásoknak megfelelően 75 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre ma a Magyar Nemzeti Bank, most pedig közzétették a kamatdöntés indoklásául szolgáló közleményt. A döntés indoklását tartalmazó közlemény szerint "az erőteljes dezinfláció és a pénzügyi piacok stabilitása lehetővé teszi, hogy az MNB az alapkamat további csökkentésével folytassa a monetáris kondíciók alakítását, ugyanakkor a külső kockázatok továbbra is az óvatos megközelítés fenntartását indokolják."