Az MNB összesen több mint 29 millió forint bírságot szabott ki a CIB és a Raiffeisen Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságaik miatt. A bankok számos gyanús ügyletet nem, vagy nem haladéktalanul jelentettek be az illetékes hatóságnak, nem megfelelően működtették belső ellenőrzési és információs rendszerüket, s többször elmulasztották a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzési tárgyú belső képzéseik megtartását - közölte a felügyelet.
Szinyei Merse Pál születésének 175. évfordulója és halálának centenáriuma alkalmából 10 000 Ft névértékű ezüst, valamint 2000 Ft névértékű színesfém emlékérméket bocsát ki az MNB 2020. július 4-én.
Pezseg az élet a KKE-régió fintech szektorában, egyre több aktív fintech dolgozik a piacokon, és egyes országokban - Magyrországon is - nagyot emelkedett a szektorba áramló befektetések összege is. A digitális bankolásban nagyot léptünk előre: a régió lakosságának 65 százaléka használja 2020-ban a digitális banki szolgáltatásokat, a vezető nyugati országokhoz képest most már csak 15-20 százalékos a lemaradásunk. Magyarország a régióban a középmezőnybe tartozik, relatíve sok fintech cég aktív itt, de a legtöbb vállalkozás még a működése korai szakaszában jár.
A forint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris lazítása miatt került kéthónapos mélypontra a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint. A többség úgy véli, hogy hamarosan stabilizálódhat az árfolyam, azonban sokat segítene az egyértelmű jegybanki kommunikáció. Az elemzők nem számítanak arra, hogy a következő időszakban a forint jelentősen erősödne az euróval szemben, ehhez a nemzetközi hangulat jelentős javulására vagy az MNB monetáris politikájának szigorítására lenne szükség. Egyes vélemények szerint az alacsonnyá váló kamatszint miatt a következő időszakot érdemi volatilitás jellemezheti, hosszú távon pedig a forint tovább gyengülhet.
Az azonnali fizetési rendszer márciusi indulása óta egyre több hazai bank teszi elérhetővé a fizetési kérelem szolgáltatást. Ez tulajdonképpen egy előre kitöltött adatokkal működő azonnali átutalás, egyszerűbbé teszi a címzett dolgát, ha egy összeget ki kell fizetnie. A sárga csekk új alternatívájaként emlegetett szolgáltatásnak szeptemberben nagy lendületet adhat, hogy elindul a Giro Zrt. „GiroFix” nevű szolgáltatása is, így fizetési kérelmeket már a közműszolgáltatók és más nem banki szereplők is benyújthatnak közvetlenül a rendszerbe. Annak is utánajártunk, mi mindenre lehet még alkalmas ez az újdonság.
Növekedés és jövedelmezőség jellemezte a biztosítók, tőkepiaci szereplők, pénzügyi vállalkozások piacait tavaly. Kihívást jelent az alacsony hozamkörnyezet és a fogyasztóknak esetlegesen érdeksérelmet okozó ügyletek, miközben a jegybank a minősített otthonbiztosítással, az ingatlanalapok és a spekulatív tőkeügyletek szabályozásával számos kockázatot mérsékelt – áll az MNB friss biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentésében.
A reggeli kereskedés során még stabil maradt a forint 354,4 körül az euróval szemben arra a ma reggeli MNB-alelnöki üzenetre, hogy júliusban újabb 15 bázispontos kamatvágás valószínű, de az lesz az utolsó, 0,6%-os szinten biztosan megáll a jegybank. Aztán a délelőtti és a délutáni órákban lassan, fokozatosan, de folytatódott a forint gyengülése és a délután második felében 356-ig ugrott az euró jegyzése. Ez új kéthavi forintmélypontot jelent és egyúttal azt, hogy a jegybank ma reggeli, nyugtatónak szánt üzenete egyelőre nem tudta megállítani a forint rossz szériáját. A régiós devizák ma szintén gyengültek, így pénteken a forint nem lógott ki annyira közülük.
Bár a keddi kamatdöntési sajtótájékoztatón még egyszerinek mondta a jegybank vezetése a váratlan 15 bázispontos vágást, ma a Kossuth Rádióban Virág Barnabás új alelnök arra célzott, hogy júliusban valószínű egy újabb 15 bázispontos vágás 0,6%-ra, de az lesz az utolsó, tovább nem vághatnak.
A kedd délután bejelentett váratlan MNB-kamatvágás óta csaknem folyamatos a forint gyengülése és ezzel egyre látványosabban kilóg a régiós devizák mezőnyéből – ma kora délután már 355-ig drágult az euró jegyzése, amire öt hete nem volt példa. A jelek szerint a piacon vannak olyan szereplők is, akik nem hiszik el az egyszerinek mondott MNB-vágást, és ezt a várakozást az is táplálhatja, hogy az MNB még mindig elkerülhetőnek mondja idénre a recessziót, míg a kormány éppen ma erősítette meg saját 3%-os recessziós előrejelzését. A forint az elmúlt 3 nap vesszőfutásával egyre jobban kilóg s régiós devizák mezőnyéből.
Tavaly ősszel léptek életbe az Európai Unió második pénzforgalmi irányelvének (PSD2) nyílt bankolással kapcsolatos rendelkezései, azóta az AISP-engedéllyel (számlainformációs szolgáltatói engedéllyel) rendelkező cégek harmadik félként hozzáférhetnek az ügyfelek banki adataihoz, az ő hozzájárulásukkal. Legalábbis abban az esetben, ha a banki kapcsolat megfelelően működik, azonban az egyik engedéllyel rendelkező fintech cég tapasztalatai szerint ez koránt sincs mindig így. Az MNB 2020-ban minden pénzforgalmi szolgáltató esetében ellenőrizni fogja, hogy megfelelően alakították-e ki a szolgáltatók az API kapcsolatot.
A 10 órakor megjelenő Inflációs jelentése kapcsán tart online sajtátékoztatót a Magyar Nemzeti Bank, ahol a jegybanki szakértők ismertetik a gazdasági helyzetértékelésüket. A legnagyobb érdeklődéssel természetesen az idei növekedési előrejelzés mögött megfontolások ismertetését várják az elemzők. Az MNB 2020-ra 0,3-2,0%-os GDP-bővülést vár, ami jóval feljebb van a piaci várakozásoknál. A jegybanki stáb bizonyára több érdekes részletinformációval is szolgál a koronavírus-válság alatti gazdasági folyamatokról.
Az utóbbi hetekben érezhetően csökkent a forint elleni short állomány, részben ennek volt köszönhető az, hogy 340 közelébe is vissza tudott erősödni a magyar fizetőeszköz. Kedden aztán mindenkit meglepett az MNB azzal, hogy 15 bázispontos kamatcsökkentést jelentett be, az elemzők szerint ez megint megfordíthatja a hangulatot és a forint gyengülését hozhatja el.
A szerda délelőtti hirtelen gyengülés után a délutáni-esti órákban is folytatódott a forint fokozatos gyengülés és este 352-nél álldogálnak a jegyzések a bankközi piacon, ami öthetes forintmélypontot jelent. A keddi váratlan, mindössze 15 bázispontos MNB-kamatcsökkentés óta tehát összességében bő 1%-os forintesés következett be.
Az utóbbi hetekhez hasonlóan a szerdai repotenderen is 70 milliárd forintnyi ötéves fedezett hitelügyletet kötött az MNB a bankokkal. Az újdonság viszont, hogy a keddi kamatvágás után ennek kamata már 0,75%! a futamidő végéig.
A Scope Ratings felülvizsgálta a Unix Auto hitelminősítését, és a jelenlegi ’BB-’ adósság besorolás megerősítése mellett stabilról negatívra módosította a hitelminősítéshez kapcsolódó kilátást.
A várakozásokkal ellentétben változtatott főbb kondícióján a jegybank: így az alapkamat 15 bázisponttal kisebb, 0,75% lett. A kamatfolyosó két szélét jelentő egynapos betéti és hitel kamatláb maradt -0,05, illetve 1,85%. 16 órától Virág Barnabás, a jegybank frissen kinevezett alelnöke háttérbeszélgetésen oszt meg további részleteket a jegybank helyzetértékeléséről. Az alábbiakban erről tudósítunk.
A várakozásokkal ellentétben változtatott főbb kondícióján a jegybank: így az alapkamat 15 bázisponttal kisebb, 0,75% lett. A kamatfolyosó két szélét jelentő egynapos betéti és hitel kamatláb maradt -0,05, illetve 1,85%. A döntés okait, hátterét értelmezték Matolcsy György a jegybank elnöke, Kandrács Csaba, Patai Mihály és Virág Barnabás a jegybank alelnökei az online sajtótájékoztatójukon. A főbb kijelentések:
- A járvány első szakaszát megnyertük, a pénzügyi stabilitás fennmaradt
- A gazdaság nem esett össze, a második negyedévben 7% körüli lehet a GDP-visszaesés mértéke
- Az idén 0,3-2,0%-os gazdasági növekedés lehet, vagyis a jegybank kitart amellett, hogy nem lesz gazdasági visszaesés
- A jegybank az árstabilitási és pénzügyi stabilitási célját biztonságban tudja, ezért cél a növekedés támogatása
- A kamatcsökkentés általános és óvatos finomhangolást jelent, nincs kamatcsökkentési ciklus
- Az alapkamatot követni fogja az irányadó kamat is
- Az év második felében erőteljes dezinflációs hatások várhatók
- Az állampapírvásárlási program aktív eszköz, de védőháló, amit szükség esetén használ az MNB
- A növekedésben a kulcskérdés a beruházási aktivitás fenntartása
A márciusi inflációs jelentésben előre jelzett 2-3%-os idei GDP-növekedéshez képest jelentősen: +0,3–2,0 százalékos sávra rontotta le idei évi növekedési előrejelzését az MNB-stáb és közben az idei évi átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését 2,6-2,8%-ról 3,2-3,3%-ra megemelte – derült ki a jelentésről ma kiadott főbb előrejelzésekből. Utóbbi azért érdekes, mert a Monetáris Tanács a kamatdöntési közleményében arra hivatkozva vágott kamatot, hogy a romló gazdasági növekedési környezet erős dezinflációs hatással jár, így a gazdaság támogatása érdekében van lehetőség a kamatvágásra.
Az MNB Monetáris Tanács kamatdöntési közleménye lényegében kettő tényezővel indokolja a mai óvatos, de váratlan kamatvágást: egyrészt azzal, hogy a vírusválság hatására erős dezinflációs hatások jelentkeznek, így ez lehetőséget ad a lazításra. Másrészt a márciusi inflációs jelentésben mondott 2-3%-os idei GDP-növekedéshez képest jelentősen romlott a gazdasági környezet (most 0,3–2,0 százalékos növekedési sávot mond a stáb), így szükségét érzi a testület, hogy lépjen is. Mindezt pedig az teszi lehetővé, hogy a közlemény is emlékeztet rá: erősebb a forint és a pénzpiaci volatilitás is csökkent az előző, május végi kamatdöntés óta.
