A közelmúltban hazánkban is befektető Mid Europa Partners a forrásainak nagyobb részét már kihelyezte, ezért hamarosan úgy dönthetnek, hogy egy új alap felállítását indítják el. A szokásokhoz híven az alap 1,5 milliárd dolláros lehet, és vélhetően a korábbi befektetési politikának megfelelően az új EU-s tagországokban fog majd befektetni.
Több mint 8%-kal megemelné a Daimler és a Rolls-Royce a dízelmotorok gyártásával foglalkozó német Tognumra adott ajánlatát, amellyel 3,4 milliárd euróra értékelik a céget. Az első ajánlati árat ugyanis nem fogadták túl nagy lelkesedéssel a részvényesek - írja a Bloomberg
A New York Stock Exchange mellett a kanadai értéktőzsdéért vívott harc is kiéleződhet, miután a kanadai bankok és nyugdíjpénztárak egy közös ajánlattal szeretnék kiütni a London Stock Exchange TMX-re tett 3 milliárd dolláros ajánlatát.
Az amerikai kincstár augusztusig nem tervezi, hogy eladja a fennmaradó General Motors részesedését. Az első lehetséges kiszálló a vállalat második negyedéves gyorsjelentése után jöhet a leghamarabb egyes jól értesült források szerint.
A Carlyle és az Advent International azt tervezi, hogy tőzsdei kibocsátással lépnek ki a H.C. Starck befektetésükből. A két kockázati tőke befektető óriás a különlegesen ellenálló fémek gyártásában érdekelt német céget el akarja adni, a kiszállás feltérképezésére már fel is kértek több bankot. A Financial Times szerint heteken belül bejelenthetik a tőzsdére lépést, ha minden rendben megy. A szektorban látható tranzakciók alapján a tőzsdére lépés jelentősen meghaladhatja az egy milliárd eurós értéket.
A Docler Investments Kft. üzletrészvásárláson és tőkeemelésen keresztül irányítást szerzett a SYNAPTEL elnevezésű nagyvállalati mobil megoldásokat fejlesztő és értékesítő CEUDATA Kft.-ben. A legnagyobb hazai internetes cégcsoport 1,2 millió euró értékben száll be a gyorsan növekvő cégbe, amit nem csak pénzzel, hanem technikai hátterével is támogat majd. A következőkben a CEUDATA sajtóközleményét tesszük közzé.
Nem tudták tétlenül nézni a nagyobb amerikai bankházak, hogy a meghatározó kockázati tőke befektetők többsége ott van Ázsiában saját alapjain keresztül, ezért a Goldman Sachs és a Morgan Stanley is úgy döntött, hogy jüan alapokat indít. A két bank pekingi és sanghaji városokkal kötött szerződést, a helyi deviza mellett pedig azért döntöttek, mert ezzel számos könnyítést kapnak az alapok. Még az is elképzelhető, hogy korábban tiltólistán lévő szektorokhoz tudnak majd hozzáférni a külföldi alapok.
Nem csak hazánkban vannak problémák a kezdő vállalkozások finanszírozásával, hanem a régióban is, ami azt mutatja, hogy nem elég, ha van egy jó ötlet, hiszen megfelelő kezdőtőke nélkül bármennyire is jó kezdeményezésről legyen szó, a végén nem lesz belőle semmi. Csehországban is szép számmal lehet erre példát találni, a The Prague Post egy példa alapján mutatta be, hogy mennyire nehéz egy jó ötletből valóságot csinálni. A cseheknél csak most indul el egy állami alap, ami EU-s forrásokat helyez ki induló vállalkozásoknak, a remények szerint ez meghozza a kedvét a többi szereplőnek is, akik egyelőre nagyon kis hajlandóságot mutatnak a befektetésre.
A sikeresen működő cégek előbb-utóbb szembesülnek azzal a helyzettel, hogy döntést kell hozniuk a részvényesek számára való készpénz-visszajuttatásról, mivel egy idő után nem tudnak már annyit (jövedelmezően) visszaforgatni, mint amilyen ütemben a cash-flow nő. A McKinsey legfrissebb tanulmányában azt vizsgálta meg, hogy ezeknek a vállalatoknak a részvényesi visszajuttatás melyik formáját célszerű választani (osztalékfizetés vs. saját részvény vásárlás). A konklúzió az, hogy az osztalékfizetés és a saját részvény vásárlás között fundamentális értelemben nincs különbség, így a köztük történő választás önmagában nem teremt értéket. A társaságnak így a rugalmasság igénye szerint érdemes dönteni.
Múlt héten zárult le az ajánlatok benyújtási határideje Lengyelország második legnagyobb mobilszolgáltatójánál, a Polkomtelnél. Négyen érdeklődtek a cég iránt, köztük szektortársak, egy milliárdos, és két kockázati tőketársaság. A Polkomtel vezetője szerint még ezen a héten dönthetnek a részvényesek, hogy mely ajánlatokat fogadják be, és melyik cégeket engedik tovább. Szakértők szerint a Telenor-Bain Capital közös ajánlat és az Apax Partners lehet a végső befutó, egyelőre viszont még csak az átvilágításnál tartunk, és még sok víznek kell lefolynia a Visztulán, hogy a tranzakció véglegesen lezáruljon. Az állam komoly részesedéssel rendelkezik vállalatain keresztül a cégben, ezért több milliárd dolláros bevételre számíthat az értékesítésből.
A közép-kelet-európai régióban meghatározó pozíciókkal rendelkező kockázati tőketársaság, a Mid Europa Partners februárban jelentett be egy nagyobb lengyelországi tranzakciót (Zabka), a cég partnere, Zbigniew Rekusz szerint viszont további célpontra vadásznak a piacon. Több lengyel céggel is felvették a kapcsolatot, és nagy esély van arra, hogy még ebben az évben bővüljön a portfóliójuk. A Mid Europa a lengyel élelmiszeriparban akarja a lábát megvetni, a kiskereskedelmi lánccal rendelkező Zabka ennek az első lépése volt, a jövőben pedig aktív szerepet akarnak vállalni a szektor konszolidációjában.
Nagy fába vágta fejszéjét a BC Partners magántőke alap, hiszen az idei legnagyobb európai kivásárlási hitelt veszi fel, hogy megvásárolhassa az olasz ruházati kiskereskedelmi vállalatot. A 985 millió hitelt 8 nagy európai bank adja majd össze.
Az elkövetkező években a vállalatok 80 százaléka tervez újítani termékkörén vagy a gyártási, szolgáltatási technológiáján. Az innováció fő mozgatórugója korábban leginkább a piaci terjeszkedés szándéka volt, ma már azonban többen úgy vélik, végleg lemaradnak, ha nem fejlesztenek. A cégvezetők szerint az újítások bevezetésének gátat szab a források hiánya, ám ez meglepően sok esetben inkább a lehetőségek korlátozott ismeretét jelenti - derült ki az OTP Hungaro-Projekt pályázati tanácsadó cég, az OTP Bank és a Portfolion Kockázati Tőkealap-kezelő társaság megbízásából végzett felmérésből, amelyet kedden mutattak be egy budapesti konferencián. A következőkben a OTP Bank sajtóközleményét tesszük közzé.
Olaszországban az egyik legismertebb áruházlánc a Coin, a tulajdonosa már szeptember óta keres vevőt rá, azonban csak most jutottak oda a tárgyalások, hogy pontot lehessen tenni az ügy végére. Egy vezető európai kockázati tőketársaság, a BC Partners vásárolja meg a céget, a kivásárlás az olasz piacon unikumnak számít, négy éve nem volt erre példa. A friss tulajdonos szerint aktívan részt akarnak venni a konszolidációban, és erősíteni kívánják a nemzetközi pozícióikat.
A kimondottan üzleti kapcsolatkora fókuszáló LinkedIn közzétette a közeljövőben esedékes elsődleges részvénykibocsátásának részleteit. A társaság 32-35 dollár közötti kibocsátási árat célzott meg, amivel egy 3,3 milliárd dolláros kapitalizációjú vállalat jöhet létre.
Míg korábban több kockázati tőketársaság vezetője is úgy nyilatkozott, hogy drága a vállalatkivásárlások megvalósítása hitelből, addig most úgy látszik, Európában kezd beindulni a piac. A bankok egyre inkább kockázatvállalók, a marginok tekintetében is kompromisszumképesek, miközben folyamatosan bővítik a tőkeáttételes hitelezési üzletágukat. A kockázati tőketársaságok számára ez mindenképpen kedvező fejlemény, hiszen a nagyobb tranzakciókat nem lehet a bankok nélkül megvalósítani. Korábban a magas hozamú kötvénypiacról próbáltak forrást szerezni a szereplők, azonban most a bankok tölthetik be a korábbi űrt, amit maguk után hagytak.
A Heineken, a forgalom alapján a világ harmadik legnagyobb sörgyártója fontolgatja, hogy ajánlatot tegyen a brazil Schincariolra.
Végül Leonard Blavatnik milliárdos lett a befutó a Warner Music megvásárlásáért vívott harcban, a rivális ajánlattevők nem tudták tartani a lépést a 3,3 milliárd dolláros vételi ajánlattal. Részvényenként Blavatnik 8,25 dollárt fizet, ami 30 százalékos prémium, a hitelből megvalósuló tranzakcióban a UBS és a Credit Suisse is részt vesz. Pletykák szerint az orosz milliárdos nem fog megelégedni, és a másik lemezkiadó óriást, az EMI-t is meg fogja venni hamarosan. Nehéz megmondani, hogy tényleg ez Blavantik terve, hiszen már korábban a hatóságok megakadályoztak egy Warner-Emi frigyet.
Hetekkel ezelőtt érkezett a hír, hogy az orosz elnök úgy próbálja a befektetési környezetet javítani, hogy egy közös, állami és magánbefektetők részvételével felállított alapot hoz létre. A 10 milliárd dollárra taksált alapba az állam 2 milliárdot adna, a többi pénzt kockázati tőketársaságoktól és állami befektetési alapoktól várják. A globális szereplők eddig nem nagyon fektettek be ilyen formában Oroszországban, például a korrupció, vagy az erős verseny miatt, amit az oligarchák támasztanak. Számos szakértő szerint bukásra van ítélve a projekt, mivel Oroszország egy szigetnek tekinthető, a speciális viszonyok nem fekszenek a nyugati kockázati tőkéseknek. Vannak, akik reménykednek, például a Blackstone vagy a Goldman Sachs, azonban 2012-ig nem sok előrelépésre kell számítani, hiszen ki kell derülnie, hogy Medvegyev marad-e a posztján.
A korábban az Invitelben is tulajdonrésszel bíró GMT Partners most szállt ki egy másik befektetéséből, az online szerepjátékok világában megkerülhetetlen pozíciókkal rendelkező Bigpoint négyszeres hasznot hozott a tulajdonosának. A kockázati tőketársaság a 2006-ban indított alapjával eddig 89 százalékos hozamot hozott, utóbbi befektetése azért is érdekes, mivel 100 millió dollárból 350 millió dollárt csinált viszonylag rövid idő alatt.
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, vagyonjogi... 
Két hónapja van a Top10-ben. Júniusban nem tudtam elemezni, mert a roic.ai valami fejlesztés miatt változtatott a letölthető...
Egyszerű, könnyen skálázható, fenntartható és még esztétikus is - így lehetne jellemezni azt az innovációt, amellyel...
Komoly fellendülést hozott a 2024-es év az ingatlan- és hitelpiacon. A kamatplafon végével ugyanakkor egy bank már...
"Egy tech-cégnél nagyon nehéz megbecsülni, hogy mit hoz a jövő. Lehet, hogy óriási növekedés lesz, de az is lehet... 
Ahogy majd egy hónappal már írtuk a blog hasábjain, a közel-keleti regionális konfliktus a vörös-tengeri szállítmányozáson...
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
