Karrier

Megújítanák a Corvinust: itt a diákok 6 pontja

"Belülről" újítaná meg a Budapesti Corvinus Egyetemet (BCE) - és tágabb értelemben a magyar gazdasági felsőoktatást - az a hallgatói csoport, ami a napokban a Facebookon tette közzé javaslatait.

Eleged van a munkádból és sokat szeretnél keresni? Van egy tippünk, hogy mit tanulj

A programozás a jövőben olyan alapvető készséggé - és egyben elvárássá - válhat, mint amilyen mondjuk az angol nyelvismeret nálunk. Ebben a világban pedig a legjobban sztárolt nyelvet ma úgy hívják, hogy Python. Egy kifejezetten jól olvasható és a versenytársainál könnyebben megtanulható, általános célú programnyelvről van szó, amely mind a kezdők, mind pedig a profik körében nagyon felkapott lett. 2010 óta konkrétan megtriplázódott az iránta való érdeklődés, ami meglátszik az érte kínált fizetésekben is. Az alábbiakban ezért áttekintjük a jelenség hátterét, és elmondjuk, miért lehet ideális választás azok számára, akik belekezdenének a programozásba.

A budapesti munkaerő 5 százaléka már SSC-ben dolgozik

Ha végig megyünk a Váci úton, egyre több olyan irodaház tornyosul felénk, melyeket SSC (Shared Service Center) cégek népesítenek be, egy-egy multinacionális vállalat működéshez szükséges háttérmunkáit végzik kiszervezett formában. Jelenleg ez Magyarország egyik legizgalmasabb exportcikke és a budapesti munkaerő 5 százaléka már ilyen helyeken dolgozik, nemzetgazdasági szinten is komoly tétje van annak, ha ennek a területnek a fennmaradásával középtávon problémák merülnének fel.

Hogy fog kinézni a céged 20 év múlva? A Szilícium-völgyből jönnek, és elmondják

Május 31 és június 2. között, a Corvinus Egyetem campusán rendezik a negyedik Brain Bar fesztivált. A több mint félszáz világhírű gondolkodót, tudóst, politikust, művészt felsorakoztató rendezvény fókuszában a jövő legérdekesebb, legellentmondásosabb témái állnak, mint például a robotok és emberek együttélése, a mesterséges intelligencia morális kérdései, a Big Data és a tech monopóliumok hatalma vagy a Szilícium-völgy és a startup kultúra kritikája. Az idei év újdonsága egy nemzetközi innovációs workshopsorozat. A limitáltan elérhető, közép- és felsővezetőket célzó program május 31-én debütál: a Portfolio ennek részleteiről kérdezte Vaskó Renátát, a Brain Bar innovációs menedzserét.

Így ülhetsz át a vezetői székbe anélkül, hogy külföldön tanulnál

Októbertől közös MBA képzést indít a budapesti SEED Üzleti Iskola és a Maastricht Menedzsment Iskola - tájékoztatta a Portfolio-t a SEED. A résztvevők a program sikeres elvégzése után a holland iskola diplomáját kapják, vagyis papírjuk lesz arról, hogy a kelet-közép-európai régió legversenyképesebb szakemberei közé tartoznak. De milyen tudást adnak ezek a képzések: miket kell tudnia egy vezetőnek, és miben különbözik közép- és a felsővezetői szint? Annak is utánajártunk, hogy milyen előnyökkel jár egy régióbeli program elvégzése a hazai cégek nagy része által megfizethetetlen nyugati alternatívákkal szemben.

Havi 250 ezertől az 1,8 millióig: mitől függ egy informatikus fizetése?

Havi 250 ezertől az 1,8 millióig: mitől függ egy informatikus fizetése?

Egyre magasabb összegekről hallunk a magyarországi informatikus fizetésekkel kapcsolatban, és már szinte meg sem lepődünk a bruttó 1,5 millió forint feletti számokon. A szakma egy része pedig őszinte érdeklődéssel és egyben felháborodással kérdezi, hogy mégis hol lehet ilyen csillagászati összegeket keresni. Valóban hatalmasak a fizetésbeli különbségek ezen a piacon: a bruttó 250 ezertől, a 800 ezren át, egészen az 1,8 millió forintos havi fizetésig minden lehet reális. De mitől függ, hogy egy informatikus melyiket éri el: diploma, nyelvtudás vagy sokéves szakmai tapasztalat kell? Munkaerőpiaci szakértők és IT-fejvadászok segítségével jártuk körbe, hogy az egyes feladatkörökhöz milyen fizetési sávok tartoznak, és hogyan lehet elérni a maximumot.

Több 100 ezret is kaszálhat az, aki ajánl egy jó ismerőst a cégének

A dolgozói ajánlási program keretein belül a munkavállalók javasolhatnak jelölteket a cég nyitott pozícióira, a bevált jelölt után pedig az ajánló jutalmat kap - ez a toborzási bónusz. Magyarországon több nagyvállalat régóta alkalmazza a módszert, ők ma már az új dolgozóik negyedét így veszik fel. A munkaerőhiány miatt egyre többen fordulnak az ajánlási rendszer és a toborzási bónusz felé: újabban a kereskedelemben, illetve az állami szférában is találunk erre példát. A tapasztalatok alapján az így toborzott kollégák nemcsak jobban beválnak, hanem tovább is maradnak az adott cégnél.

Veszélyben Magyarország csendes sikersztorija: hónapokba telik egy állás betöltése

Veszélyben Magyarország csendes sikersztorija: hónapokba telik egy állás betöltése

Már több mint 50 ezren dolgoznak Magyarországon szolgáltató-központokban (SSC), és minden évben új munkahelyek százai jönnek létre. Az SSC-szektor évek óta az egyik legdinamikusabban növekvő ágazat a magyar gazdaságban, azonban a munkaerőhiány könnyen véget vethet a felívelésnek. Egyre szorosabb ugyanis a verseny a jól képzett, nyelveket beszélő fiatalokért, akiket a külföldi karrierlehetőségek is csábítanak: egy senior fejlesztő vagy egy hollandul beszélő adószakértő például most valódi kincs a hazai központoknak. Körképünkből kiderül, hogy hogyan igyekeznek megszerezni és maguknál tartani ezeket a tehetségeket a magyar SSC-piac legnagyobb szereplői.

Aki egyszer pofára esik az alapkezelői szakmában, nehezen kel fel újra

Egy új kutatásból kiderül, hogy aki alapkezelőnél (konkrétan hedge fundnál) helyezkedik el, nagyon gyorsan felívelő pályát vehet a karrierje, viszont ha bent ragad egy olyan cégnél, amely végül összeomlik, utána már nagyon nehezen talál magának munkát.

Közel az idő, amikor robotok fognak állásinterjúztatni

A jövőben objektívebbé válhat az állásinterjúztatás, és nagyobb szerephez juthat a mesterséges intelligencia a toborzási folyamatban. Míg a jelölteket hamarosan videorobotok fogják versenyeztetni, a munkáltatóknak egyre szélesebb eszköztárból válogatva kell magukat vonzóvá tenniük: a csocsószoba helyett az irodai erdő és a sétálómeetingek kora jöhet. De meddig kell még önéletrajzot szerkeszteniük a jelentkezőknek, és átvehetik-e a gépek a HR-vezetők helyét?

Hogyan kommunikálnak Magyarországon a legsikeresebb márkák?

Bár a digitalizációnak köszönhetően megsokszorozódtak a kommunikációs lehetőségek, mégis egyre nehezebb márkaüzeneteket hatékonyan eljuttatni az emberekhez. Hogy csinálják ezt a legsikeresebb márkák, milyen gyakran és mennyi ideig promócióznak egy-egy terméket vagy szolgáltatást, és milyen szerepet szánnak az okostelefonnak a márkakommunikációban? Az idei BrandFestival ezekre a kérdésekre ad választ: Shane Tusup, Hosszú Katinka edzője és menedzsere exkluzív motivációs előadása mellett többek között a Coca-Cola, a Telenor Magyarország és a KMPG szakemberei osztják meg a stratégiaalkotás és a márkaépítés terén szerzett tapasztalataikat.

Megszólalt a holland HR-guru: kellenek a bevándorlók a munkaerőpiacnak

A növekvő munkaerőhiány alaposan megnehezíti a munkaadók és a toborzással foglalkozó szakemberek dolgát Európa-szerte. A közép-kelet-európai országokban a legsúlyosabb a helyzet, de adatelemzőként vagy kiberbiztonsági szakértőként most itt is bárki a világ urának érezheti magát, pedig nem régóta léteznek ezek a szakmák. Milyen tudásra lesz kereslet néhány év múlva, és hogyan lehet alkalmazkodni az állandó változáshoz? Miért szeretne mindenki légitársaságnál dolgozni, és hogyan válhatott a Google majdnem olyan népszerű munkaadóvá Svájcban, mint az óragyártók? Ezekről beszélgettünk Chris Heutinkkal, a Randstad igazgatósági tagjával, aki azt is elmondta, mivel vonzza Magyarország a külföldi munkavállalókat, és tényleg elveszik-e a bevándorlók a helyiek munkáját.

Sokan unják már a hagyományos álláskeresést

A hazai cégek gyakran nehezen találnak megfelelő munkaerőt, a legjobb jelöltek pedig ideális pozíciót, így égető szükség van a toborzás minél hatékonyabb, új módjaira. Erre fejlesztette egy magyar startup az allas.hu-t, amely radikálisan eltér a hagyományos önéletrajz-alapú portáloktól: működési elvét leginkább a társkereső applikációkhoz lehet hasonlítani. Kérdés, hogy felveheti-e a versenyt a magyar innováció a már ismert és népszerű piaci szereplőkkel? Munkaadók véleményét kérdeztük az új álláskereső oldalról.

Új vezető a Deloitte Magyarország élén

2017. június 1-jétől Fülöp András tölti be a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatói posztját. A szakember Gion Gábort váltja, aki több mint 8 évig irányította a magyarországi irodát - írja a Deloitte legfrissebb közleményében.

Tinder az álláskeresőknek? Egy magyar cég hozza az újítást

Felmérések szerint február és július között váltanak munkát a legtöbben: nem véletlen, hogy a munkaerőközvetítési csúcsszezonra időzítette indulását a legújabb magyar álláskeresési portál. Az allas.hu fejlesztése már hónapok óta folyik, az oldal gyakorlati működésében radikálisan eltér a hagyományos közvetítőktől.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.