Egyre magasabb összegekről hallunk a magyarországi informatikus fizetésekkel kapcsolatban, és már szinte meg sem lepődünk a bruttó 1,5 millió forint feletti számokon. A szakma egy része pedig őszinte érdeklődéssel és egyben felháborodással kérdezi, hogy mégis hol lehet ilyen csillagászati összegeket keresni. Valóban hatalmasak a fizetésbeli különbségek ezen a piacon: a bruttó 250 ezertől, a 800 ezren át, egészen az 1,8 millió forintos havi fizetésig minden lehet reális. De mitől függ, hogy egy informatikus melyiket éri el: diploma, nyelvtudás vagy sokéves szakmai tapasztalat kell? Munkaerőpiaci szakértők és IT-fejvadászok segítségével jártuk körbe, hogy az egyes feladatkörökhöz milyen fizetési sávok tartoznak, és hogyan lehet elérni a maximumot.
A dolgozói ajánlási program keretein belül a munkavállalók javasolhatnak jelölteket a cég nyitott pozícióira, a bevált jelölt után pedig az ajánló jutalmat kap - ez a toborzási bónusz. Magyarországon több nagyvállalat régóta alkalmazza a módszert, ők ma már az új dolgozóik negyedét így veszik fel. A munkaerőhiány miatt egyre többen fordulnak az ajánlási rendszer és a toborzási bónusz felé: újabban a kereskedelemben, illetve az állami szférában is találunk erre példát. A tapasztalatok alapján az így toborzott kollégák nemcsak jobban beválnak, hanem tovább is maradnak az adott cégnél.
Már több mint 50 ezren dolgoznak Magyarországon szolgáltató-központokban (SSC), és minden évben új munkahelyek százai jönnek létre. Az SSC-szektor évek óta az egyik legdinamikusabban növekvő ágazat a magyar gazdaságban, azonban a munkaerőhiány könnyen véget vethet a felívelésnek. Egyre szorosabb ugyanis a verseny a jól képzett, nyelveket beszélő fiatalokért, akiket a külföldi karrierlehetőségek is csábítanak: egy senior fejlesztő vagy egy hollandul beszélő adószakértő például most valódi kincs a hazai központoknak. Körképünkből kiderül, hogy hogyan igyekeznek megszerezni és maguknál tartani ezeket a tehetségeket a magyar SSC-piac legnagyobb szereplői.
Egy új kutatásból kiderül, hogy aki alapkezelőnél (konkrétan hedge fundnál) helyezkedik el, nagyon gyorsan felívelő pályát vehet a karrierje, viszont ha bent ragad egy olyan cégnél, amely végül összeomlik, utána már nagyon nehezen talál magának munkát.
A jövőben objektívebbé válhat az állásinterjúztatás, és nagyobb szerephez juthat a mesterséges intelligencia a toborzási folyamatban. Míg a jelölteket hamarosan videorobotok fogják versenyeztetni, a munkáltatóknak egyre szélesebb eszköztárból válogatva kell magukat vonzóvá tenniük: a csocsószoba helyett az irodai erdő és a sétálómeetingek kora jöhet. De meddig kell még önéletrajzot szerkeszteniük a jelentkezőknek, és átvehetik-e a gépek a HR-vezetők helyét?
Bár a digitalizációnak köszönhetően megsokszorozódtak a kommunikációs lehetőségek, mégis egyre nehezebb márkaüzeneteket hatékonyan eljuttatni az emberekhez. Hogy csinálják ezt a legsikeresebb márkák, milyen gyakran és mennyi ideig promócióznak egy-egy terméket vagy szolgáltatást, és milyen szerepet szánnak az okostelefonnak a márkakommunikációban? Az idei BrandFestival ezekre a kérdésekre ad választ: Shane Tusup, Hosszú Katinka edzője és menedzsere exkluzív motivációs előadása mellett többek között a Coca-Cola, a Telenor Magyarország és a KMPG szakemberei osztják meg a stratégiaalkotás és a márkaépítés terén szerzett tapasztalataikat.
A KPMG-t idén a 7. legjobb munkahelynek választották a Consulting magazin nemzetközi felmérésében - derül ki a tanácsadócég keddi közleményéből.
A Fortune magazin idén is összeállította a világ legsikeresebb nőinek listáját. Ők bizonyára tudnak egyet és mást arról, hogy kell karriert építeni. A listáról néhányan meg is osztják jótanácsaikat a világgal.
A növekvő munkaerőhiány alaposan megnehezíti a munkaadók és a toborzással foglalkozó szakemberek dolgát Európa-szerte. A közép-kelet-európai országokban a legsúlyosabb a helyzet, de adatelemzőként vagy kiberbiztonsági szakértőként most itt is bárki a világ urának érezheti magát, pedig nem régóta léteznek ezek a szakmák. Milyen tudásra lesz kereslet néhány év múlva, és hogyan lehet alkalmazkodni az állandó változáshoz? Miért szeretne mindenki légitársaságnál dolgozni, és hogyan válhatott a Google majdnem olyan népszerű munkaadóvá Svájcban, mint az óragyártók? Ezekről beszélgettünk Chris Heutinkkal, a Randstad igazgatósági tagjával, aki azt is elmondta, mivel vonzza Magyarország a külföldi munkavállalókat, és tényleg elveszik-e a bevándorlók a helyiek munkáját.
A hazai cégek gyakran nehezen találnak megfelelő munkaerőt, a legjobb jelöltek pedig ideális pozíciót, így égető szükség van a toborzás minél hatékonyabb, új módjaira. Erre fejlesztette egy magyar startup az allas.hu-t, amely radikálisan eltér a hagyományos önéletrajz-alapú portáloktól: működési elvét leginkább a társkereső applikációkhoz lehet hasonlítani. Kérdés, hogy felveheti-e a versenyt a magyar innováció a már ismert és népszerű piaci szereplőkkel? Munkaadók véleményét kérdeztük az új álláskereső oldalról.
2017. június 1-jétől Fülöp András tölti be a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatói posztját. A szakember Gion Gábort váltja, aki több mint 8 évig irányította a magyarországi irodát - írja a Deloitte legfrissebb közleményében.
Felmérések szerint február és július között váltanak munkát a legtöbben: nem véletlen, hogy a munkaerőközvetítési csúcsszezonra időzítette indulását a legújabb magyar álláskeresési portál. Az allas.hu fejlesztése már hónapok óta folyik, az oldal gyakorlati működésében radikálisan eltér a hagyományos közvetítőktől.
A munkavállalók majdnem felével előfordult már, hogy konkrét célokat fogalmazott meg egy új karrierrel kapcsolatban, vagy már pályát is váltott. A legtöbb esetben úgy érzik, hogy kénytelenek megtenni a lépést, de szívesen is gondolnak az új és izgalmasabb feladatokra. Tízből hatan nem csak a munkakört, de a területet is lecserélnék, amiben dolgoznak.
Már csak pár nap és kinyitja kapuit a vezető magyarországi személyügyi kiállítás, a Personal Hungary. Mi várja majd a kilátogatókat? Milyen újdonságokkal készülnek? Melyek lesznek a fókuszpontok? Erre is válaszol Német Gábor projektvezető.
Fejlődni képtelen cégek, elmaradozó projektek - egy-egy cégnek már a fennmaradását fenyegeti az aggasztó méreteket öltő munkaerőhiány. Amikor nincs erőforrás a külső piacon, érdemes a belső, saját piacra összpontosítani, így akár 10-15 százalékkal csökkenthető a munkaerő iránti igény.
Több olyan juttatást használnak a munkáltatók, melyek akkor nyújtanak segítséget, ha egy speciális élethelyzet miatt a munkavállalónak nagyobb összegre lesz szüksége. Tipikusan ilyen munkáltatói gondoskodást valósítanak meg a nyugdíjprogramok és az egészséget, egészségmegőrzést támogató megoldások. 2017-re a pénztárakba nyújtott munkáltatói hozzájárulás közterhe 34,51 százalékról 49,98 százalékra növekszik. Hogy reagálnak erre a munkáltatók?
Sokan mondják, hogy a multik és a globalizáció korában Magyarországon is több területen jelenik meg a döntően az Egyesült Államokból eredő gondolkodásmód, még a munkavállalók kiválasztásánál is. Az "Add el magad" mentalitás valóban amerikainak tűnik, de honnan jön, hogy az utolsó körig nem illik pénzről vagy túlóráról kérdezni? Lássuk, mennyire hatja át valójában az angolszász kultúra az itthoni állásinterjúkat.
Egy 1000 fős cég már évi 3 millió forintból elindíthatja egészségfejlesztését, amire egyre több vállalat nem karitatív tettként, hanem megtérülő befektetésként tekint. A sokat betegeskedő, kiégett, stresszes munkavállalókkal nehéz kiemelkedő teljesítményt elérni, a növekvő munkaerőhiányban ráadásul még nagyobb előnyt kovácsolhat magának az egészségfejlesztő munkaadó. De mennyibe kerül mindez, és hogy kell elkezdeni?
Az informatikában vannak a legjobban fizető és a legrugalmasabban végezhető munkák, a legtöbb pályaválasztás előtt álló lánynak azonban meg sem fordul a fejében, hogy erre a pályára lépjen. Programozás, fejlesztés, projektmenedzsment - miben a legjobbak nők, és miért van most rájuk égető szüksége a hazai gazdaságnak?
Nagyon komoly hullámokat vet a vámháborús adok-kapok.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
