A kormány módosította a bölcsődei férőhelyek számának növelésével kapcsolatos brüsszeli vállalását, és most már azt vállalja, hogy 519 férőhellyel több, összesen 3984 új férőhelyet hoz létre országszerte 2025 végéig – szúrta ki a Portfolio az Európai Bizottság által minap jóváhagyott módosított helyreállítási programban. Összesen 146 millió euró forrást ad a brüsszeli testület arra, hogy döntő részben új ingatlanok megépítésével és férőhelyek kialakításával a kisgyermekes anyukák minél nagyobb aránya vissza tudjon menni a munka világába.
A klímaváltozás, a Föld túlnépesedésének réme, az élelmiszerbiztonság egyre inkább ráirányítja a figyelmet a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor fejlesztésének fontosságára, melynek forráshiányos helyzetére már az ENSZ is rámutatott. Bár az átfogó hitelezési kedv fellendítésére egyre több ösztönző indul, a magyar agráriumra vonatkozó statisztikák már most bizakodásra adnak okot. Számos példa mutatja, hogy banki hitelek mellett, de annak hiányában a tőkebevonás is jó alternatíva lehet egy vállalkozás helyzetének megerősítésére, terjeszkedésének támogatására. Az agrárszektor fejlődése pedig nemzetgazdasági szempontból is meghatározó, hiszen érdemben járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez és a hazai élelmiszer-önellátás megerősítéséhez.
Európa lakosságának háromnegyede városokban él, ezért a városi mobilitás átalakítása megkerülhetetlen az EU klímacéljainak eléréséhez. A fejlesztések 2030-ig előreláthatóan 86 milliárd euróba kerülnek, a befektetés azonban nagyon rövid idő alatt megtérülhet. Barcelonában, a Tomorrow Mobility World Congress-en Európa és a világ leginnovatívabb cégei, startupjai, de egyes régiók, városok és országok önállóan is bemutatták legújabb fejlesztéseiket. Egyedüli hazai hírportálként a Portfolio vett részt az eseményen, egy villáminterjúban Csókay Ákos a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára számolt be arról lapunknak, hogy miért fontos, hogy a régió városai közül egyedüliként Budapest és több hazai innovatív cég is megjelent a rendezvényen.
A hazai villamosenergia elosztóhálózat nem elmaradottabb, mint európai társai, a kontinensen mindenhol hasonló kihívásokkal küzdenek az elektrifikáció és a megújuló energia integrálása kapcsán. Az elosztóhálózat jelentős része, valamint az alállomások és kompakt transzformátorházak bár bizonyos szinten már digitalizáltak, de sok esetben még kevésbé használják ki a szolgáltatók az új technológiákban rejlő potenciált. Az eszközök, a kapcsolóberendezések, az energiaátvitel és a terhelés folyamatos monitorozásával tervezhetőbbé válhatnak a karbantartások és könnyebben meghatározhatóak a kritikus fejlesztési pontok. A hálózat digitalizálása, a megújuló energiaforrásokon alapuló erőművek szabályozott betáplálásának hosszútávú megoldása, illetve a várható fogyasztásnövekedés elképesztő méretű és költségvetésű beruházásokat igényel, amely csak komoly szemléletváltással és a legmodernebb megoldásokkal valósítható meg. A Portfolio Vass Józsefet, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure terület villamosenergia hálózattal kapcsolatos és digitalizációs üzletfejlesztésért felelős szakemberét kérdezte a hálózat előtt álló kihívásokról, megoldandó problémákról, az elektromobilitás igényeit kiszolgáló infrastruktúráról, valamint az idő- és erőforrásmegtakarítást jelentő megoldásokról.
Az infláció további visszaszorítása érdekében a kormány 2024. június végéig meghosszabbítja a kötelező akciózást – áll a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében.
A Vitesco Technologies a Continental powertrain divíziójának képviselőjeként jelent meg 2018-ban Debrecenben, a helyi autóipari boom úttörőjeként. Az azóta függetlenné vált cég az újonnan betelepülő gazdasági szereplőknek köszönhetően, bár nem számít a régió legnagyobb foglalkoztatójának, hiszen „csupán” 750 munkavállalóval rendelkezik, ám a helyi oktatási intézményekkel közösen olyan struktúrát épített ki, amely hosszú távon is biztosítja a munkaerő-utánpótlást. Az elektromos és hibrid meghajtású autókhoz készülő alkatrészeik – szem előtt tartva a rövid ellátási láncok iránti igényt – főként európai gyártókhoz kerülnek, és hisznek abban, hogy a megfelelő szabályozás és ösztönzők mellett Európa is versenyképes lesz az elektrifikáció területén. Nem csak a tiszta mobilitás mellett tették le a voksukat, hanem saját működésüket is szén-dioxid semlegessé teszik 2027-re, amelyhez viszont számos magyar beszállítónak is alkalmazkodnia kell a közeljövőben. A Portfolio Lukas Juraneket, a Vitesco Technologies Hungary Kft. ügyvezető igazgatóját kérdezte a Debrecenben tapasztalható autóipari felfutás előnyeiről és hátrányairól, a helyi munkaerőpiaci kihívásokról, és az elektromobilitás európai jövőképéről.
Következő hetekben megjelenő cikksorozatunkban sikeres hazai KKV-k generációváltását mutatjuk be. A folyamat a szemünk előtt zajlik, mégis kevés az olyan zökkenőmentes átmenet, mint a nagyatádi Büttner Kft.-nél. Valamivel több mint egy évvel ezelőtt vette át édesapjától a vállalatvezetést ifj. Büttner Tamás, az elmúlt időszakban pedig folytatta a három évtizedes munkát, olyan technológiákat, például alumínium 3D nyomtatást vezetett be, amelyek egyedülállók a régióban. A konzekvensen követett üzleti stratégiának köszönhetően diverzifikálták a portfóliójukat, jelentősen csökkentették az autóipari kitettségüket, és ma már chipgyártáshoz is szállítanak fém alkatrészeket. Saját termékekkel is megjelentek a piacon, saját fejlesztésű szoftveres megoldást is értékesítenek a partnereik számára. A fémipar ugyanakkor rendkívül tőkeigényes ágazat, a technológiai korszerűsítés nagyértékű beruházásokat kíván, amelyek finanszírozása a bankok számára is kihívást jelent, komoly szakmai hátteret és rugalmas kockázatkezelést igényel. De hogyan tudta a vállalatot támogatni a banki partnerük, az MBH Bank a sikeres generációváltásban?
Továbbra is gyengélkedik a hazai építőipar, és a negatív spirál vége egyelőre nem látszik. Csak azok a szereplők maradhatnak életben, amelyek transzparensen működnek, növelik a hatékonyságukat, és igyekeznek az egész iparági vertikumban minél nagyobb területeket lefedni. Mind a tőzsdei cégeknek, mind ezek beszállítóinak, alvállalkozóinak egyre fontosabbak a fenntarthatósági törekvések, ugyanakkor jelenleg a piac olyan árérzékeny, hogy a „zöld” működés egy-egy tender elnyerésének döntési szempontjaként, teljesen háttérbe szorul az ajánlati ár mögött. A fenntarthatósági beruházások rengeteg erőforrást igényelnek, amelyek viszont komoly versenyképességi kérdéseket vetnek fel: a szabályok szigorításával párhuzamosan piacvédelmi intézkedések is szükségessé válhatnak. A Portfolio Palkovics Milánt, az Épduferr Nyrt. igazgatóságának elnökét kérdezte a rossz építőipari teljesítmény mögötti okokról, piactisztulásról, fenntarthatósági kérdésekről, és a vállalat jövőbeni terveiről.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium együttműködési megállapodást kötött ma a fuvarozói ágazat két jelentős képviselőjével, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületével, valamint a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületével.
Az idén nulla és mínusz 1 százalék között alakulhat a magyar gazdaság éves teljesítménye - jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy konferencián.
6 milliárd forintos támogatási kerettel mintegy ezer egyéni, vagy mikrovállalkozásnak minősülő társas vállalkozás jöhet létre idehaza egy új pályázat segítségével, amely 4,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kínál a kezdeti költségek fedezésére és a versenyképesség növelésére – jelentette be Czomba Sándor.
Közös sajtótájékoztatót tart csütörtökön Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Jászai Gellért, a 4iG elnöke – derül ki a GFM által kiküldött meghívóból.
A Kúria automatikus ügyelosztási rendszerének biztosításáról, és arról tett fel kérdést az Európai Bizottság a magyar kormánynak, hogy a magyar bíróságok valóban akadályok nélkül fordulhatnak-e előzetes döntéshozatal céljából az Európai Bírósághoz – tudta meg a Szabad Európa. A lap és a Portfolio információi egybeesnek, miszerint pozitívak az előjelek, tehát a Bizottság afelé halad, hogy november második felében, november 22. környékén, jóváhagyja a magyar igazságügyi reformot, de bezavarhat még ebbe a folyamatba például az Európai Parlament.
Magyarország továbbra is a kínai befektetők első számú célpontja szeretne lenni a régióban - mondta el Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a hatodik Kínai Nemzetközi Import Expón,Sanghajban. Kitért arra is, hogy a jelenlegi 100 milliárd eurós teljes FDI-állomány 2030-ra akár megduplázódhat.
A Hörmann, bár globális szereplő az ajtó- és kaputechnológiában, a mai napig családi vállalkozásként határozza meg magát, már a család ötödik generációja is aktívan részt vesz a cég napi munkájában. A szemlélet a működés minden területét áthatja, a vállalati akvizíciók során is a családi vállalkozásokat részesítik előnyben, és igyekeznek megtartani a korábbi vezetőket. A fejlesztéseknek és felvásárlásoknak köszönhetően folyamatosan nő a termékpalettájuk, a kamiondokkoló rendszerektől, a kerti tárolókig terjed. Bár előnyt jelent számukra az erős német ipari háttér Magyarországon, de az ázsiai beruházók sokszor saját beszállítókkal dolgoznak, így meg kell küzdeni a pozíciókért. A lakossági és vállalati fenntarthatósági igények erősödésével új, kiemelkedően jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező nyílászárókat és okosotthon megoldásokat is fejlesztenek, de saját működésüket is átalakították: több mint 10 éve csak zöldáramot használnak, és a lakossági termékeik már teljes egészében karbonsemlegesek. A Portfolio Szujó Lászlót, a Hörmann Hungária Kft. ügyvezető igazgatóját kérdezte a cég gyökereiről, az üzleti stratégiájáról, és arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy olyan családi vállalkozásnak, amely hirtelen globális szereplővé válik.
Orbán Viktor miniszterelnök Kazahsztán fővárosába, Asztanába utazott, ahol hivatalos kétoldalú találkozóit követően részt vesz a Türk Államok Szervezete 10. csúcstalálkozóján - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szerdán.
Bár az EU-s jogszabályok szerint csak a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknak kell 2025-től fenntarthatósági jelentést készíteniük évente, a beszállítói láncokon keresztül a hazai KKV-k is erőteljesen érintettek. Nem odázhatják el a működésük zöldítését, mert a nagyvállalatok ESG vállalásaiban a beszállítóikkal szemben is komoly követelményeket támasztanak. Az energiahatékonyság, a digitalizáció és a termelés modernizálása nyithatja meg az utat a célok eléréséhez, de a magyar KKV-k fele inkább a hétköznapi kihívások leküzdésén, mintsem hosszútávú fenntarthatósági stratégián dolgozik. A kis-és közepes vállalkozások számára azonban olyan kisebb ráfordítást igénylő megoldások is elérhetők, amelyekkel a meglévő géppark „felokosításával” is jelentős hatékonyságnövekedést lehet elérni. A Portfolio-nak Virág Aladár, a Bosch Rexroth Kft. digitalizációs igazgatója lépésről lépésre magyarázza el, hogyan érdemes egy hazai KKV-nak a digitalizáció útjára lépni, és ebben milyen segítséget nyújthatnak a vállalat megoldásai.
Ipari alapú gazdaságot épít Magyarország a feldolgozóiparra koncentrálva - mondta a gazdaságfejlesztési miniszter Az év felelős foglalkoztatója 2023 pályázat díjátadó rendezvényén hétfőn, Budapesten.
Az egyetemek, kutatóintézetek és gazdasági szereplők szorosabb együttműködését szeretné elősegíteni a kormány a most induló 35 milliárd forint keretösszegű kutatási pályázattal. Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkárral többek között a Neumann János Programról, a Gyorsítósáv pályázatról, a Startup Factory-ről beszélgettünk. A helyettes államtitkár egy kutatás hasznosságának hazai kritériumait és a nemrég meghatározott innovációs fókuszterületeket ismertette a Portfolio-val. Kérdeztük a kormány közép- és hosszútávú tudományos célkitűzéseiről, továbbá szóba került a frissen megalakult Kutatási Kiválósági Tanács szerepe és feladata is a magyar tudományos élet fellendítésében.
Példaértékű együttműködés született a Bosch és a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem között, idén tavasszal adták át az egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán az Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot. A szereplők együttműködése már 15 éves múltra tekint vissza, azonban a jelenlegi beruházás új mérföldkőnek számít, egyben dimenzióváltást is jelent, hiszen a diákok és az oktatók egyaránt a legmodernebb eszközökkel kísérletezhetnek a laborban. A BME és a Bosch szakemberei olyan szimulációs és tesztelési környezetben dolgozhatnak, ahol az elektromos hajtáslánc, illetve részegységeinek működését az eddigieknél pontosabban tudják modellezni, és a közös kutatás-fejlesztési munka eredményeként az elektromos járművek működését még inkább tudják optimalizálni. Az új létesítményben folyó szakmai munka egyik első, és igen látványos eredménye egy harmadik szereplővel, a MouldTech Systems-szel közösen fejlesztett Alfa Tipo 184, egy, az ’50-es évek jellegzetességeit idéző Formula 1-es versenyautó újragondolt, elektrifikált változata, amely szeptemberben a müncheni IAA MOBILITY 2023 nemzetközi autóipari kiállításon, a HIPA standján is bemutatkozott.
