A várt 0,5% helyett 0,6%-kal nőtt a tavalyi negyedik negyedévben a brit gazdaság, így az éves bővülési ütem szintén a vártnál picit dinamikusabb, 2,2%-os volt - közölte ma az előzetes adatot a brit statisztikai hivatal.
Az utóbbi időszak egyértelműen a török líra zuhanásáról szólt a feltörekvő piacokon, három hónap alatt több mint húsz százalékkal gyengült a deviza. Azonban ez csak a felszín, Törökország problémái ennél sokrétűbbek és mélyebben gyökereznek. A devizaválsággal párhuzamosan az országban folyamatos a politikai bizonytalanság, ami a gazdaságra is egyre inkább rányomja a bélyegét. Ráadásul a folyamatos terrortámadások miatt ma senki sem utazik szívesen Törökországba, pedig a gazdaságnak szüksége lenne a turizmusra. Sokan már a jövőt is sötéten látják, és az egyre erősebb agyelszívás miatt temetik Törökországot.
A következő néhány évben még fokozatosan csökkenhet Magyarország GDP-arányos államadóssága, utána azonban megtorpanhat a visszaesés - olvasható az Európai Bizottság Debt Sustainability Monitor (DSM) című jelentésében. A brüsszeli testület szerint alapesetben még tíz év múlva is a nemzeti össztermék 70 százaléka körül lesz az adósságunk, azonban ha a kormány a választások után visszatér a fegyelmezettebb költségvetési politikához, akkor összejöhet a győzelem az adóssággal szemben. Persze ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a Bizottság ellentmondana a kormánynak, csak a számításaiban nem azokat a feltételeket alkalmazza, amit a magyar politikusok ígérnek a jövőbeli gazdaságpolitikával kapcsolatban.
Akik eddig sem hitték, hogy a hivatalos kínai gazdasági adatok a valóságot tükrözik, azok most bizonyítékot is kaptak szkepticizmusukhoz: az észak-keleti Liaoning tartomány kormányzója kerek perec elismerte a kozmetikázást.
A tavalyi 6,7 százalék körüli növekedés után 2017-re már csak 6,5 százalékos bővülést várnak a kínai hatóságok - értesült a Reuters. A váltás ugyanakkor érdekes, hiszen az utóbbi években 6,5-7 százalékos növekedés volt a hivatalos cél, ehhez képest a sáv alsó szélére belőtt ütem visszalépésnek mondható.
Három éve nem voltak ilyen jók a világgazdasági kilátások, mint most és az a legfontosabb kérdés, hogy ezen a képen mennyit ront amerikai elnökként Donald Trump - mutat rá heti globális makrogazdasági összefoglalójában Erik Nielsen. Az UniCredit Research globális vezetője keményen kiosztja Trumpot az eddig mutatott teljesítménye alapján, hiszen furcsa embernek nevezi, akinek nincsenek releváns tapasztalatai és koherens programja sem, ráadásul senkit sem tisztel, aki a valóságshow terén nyújtott briliáns teljesítményét nem látja bele Trump életének egyéb területeibe.
Számításaink szerint idén is folytatódhat a GDP-arányos adósság csökkenése, ami két-három évre visszatekintve már a gazdaság alapfolyamataiból ered, nincs szükség "trükközésre". A választások előtt a kormány kicsit kijjebb engedi a költségvetési nadrágszíjat, azonban ennek negatív hatását várhatóan bőven ellensúlyozza majd a felpörgő növekedés és az infláció éledezése. Így pedig kivételesen szerencsés esetben az év végére a 70 százalék körüli ráta is összejöhet, amire 2007 óta nem volt példa.
Eldőlt, hogy a kormány 2017-ben a korábbinál gyorsabb gazdasági növekedésre számít. Ez pedig magával hozza automatikusan az év végi egyszeri nyugdíjkifizetést.
Egyik napról a másikra nőtt 20 százalékkal a török GDP december közepén egy statisztikai revíziónak köszönhetően, mégsem lehetnek elégedettek az országban. A legfrissebb adatok szerint ugyanis a harmadik negyedévben már a gazdaságot is megviselte a fél éve tartó folyamatos rendkívüli állapot az országban. Erdogan elnök továbbra is töretlen népszerűségnek örvend, viszont a gazdaság visszaesése, a magas munkanélküliség és a költségvetési megszorítások miatt egyre több az elégedetlen ember. A gondokat csak tetézi a líra zuhanása, melyet egyelőre hiába próbál megállítani vagy csillapítani a kormány és a jegybank. Márpedig ha nem sikerül úrrá lenni a zuhanáson, akkor veszélyes spirálba kerülhet a török gazdaság.
Magyarország fejlettsége hátulról az ötödik az uniós tagországok sorában - derül ki az Eurostat tegnap megjelent adataiból. Az egy főre jutó GDP számait érdemes egy kicsit alaposabban megnézni, ehhez mutatunk négy ábrát.
Bár az Európai Bizottságnál hisznek abban, hogy az utóbbi időszak kedvező makrogazdasági fejleményeinek van némi köze a Juncker-tervnek is mondott Európai Beruházási Terv tavaly nyári elindulásának, egyelőre a számok és az eltelt idő ezt nem támasztják alá. Semmiképpen sem szabad lebecsülni azonban azt a potenciális beruházás élénkítő hatást, amit a terv a következő években kiválthat. Ez egyes országokban a GDP fél-egy százalékát is elérheti, és Magyarországon is cégek ezrei fogják megérezni a programot, hiszen már négy pénzügyi megállapodás is született az európai intézményekkel - igaz egyelőre csak kettő nyilvános belőle.
A gazdasági növekedés jövőre jócskán meghaladhatja a 3%-os ütemet - jelentette ki Varga Mihály a parlament gazdasági bizottságának ülésén a Reuters tudósítása szerint.
A Figyelő úgy tudja, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban már 4% körüli GDP-növekedéssel kalkulálnak jövőre és a makropálya áttekintése folyamatban van.
Élénkülhet a magyar gazdaság növekedése 2017-ben, amit a költségvetési lazítás is támogathat - olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hétfőn megjelent előrejelzésében. A nemzetközi szervezet közgazdászai elismerik, hogy komoly mozgástér van a magyar büdzsében, viszont szerintük más irányba kellene elindulni, mint amit a kormány tervez.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy csak a kormányon múlik, mennyivel akarja idén csökkenteni a GDP-arányos adósságrátát. A kötelező feladatot gyakorlatilag már szeptember végére kipipálták, és nincs megállás, a negyedik negyedévben tovább csökkenhet az adósságrátánk. Sőt, akár Orbán Viktor legmerészebb álma is teljesülhet idén, hogy az adósság összegszerűen, forintban kifejezve is csökkenjen, amire csak a legritkább esetekben volt eddig példa.
A 2,1 százalékos elemzői várakozással szemben 2 százalékkal bővült a magyar gazdaság a harmadik negyedévben. Ez jelentős lassulást jelent a második negyedéves 2,8 százalékos növekedéshez képest, ami valószínűleg elsősorban az ipar gyengélkedésével magyarázható.
Hetek óta látható, hogy a külföldi elemzők kiemelt figyelemmel kísérik a magyar gazdaságot, különösen azóta, hogy szeptember közepén az S&P váratlanul felminősített. A napokban ismét három részletes elemzés érkezett Magyarországgal kapcsolatban. Az Unicredit Bank szerint például a 2,5% feletti növekedés sem irreális az idei évre, majd ez jövőre tovább élénkülhet. A szakemberek abban egyetértenek, hogy az MNB fő célja a forint erősödésének megfékezése lehet, kérdés, hogy ezt milyen eszközökkel tudják elérni.
Az egész visegrádi régió megsínyli a tavalyinál jóval kevesebb uniós pénz beáramlását idén, de Magyarország még egészen jól áll a csehekkel és a lengyelekkel összevetve - derül ki a JPMorgan friss elemzéséből. Közben a románoknál meglepőnek tűnő folyamat zajlik: még a tavalyinál is több EU-pénzt tudtak idén szeptemberig lehívni.
Idén mindössze 2%-os, jövőre pedig csak 2,5%-os átlagos magyar GDP-növekedés várható, azaz elmarad a nagy fellendülés - olvasható ki a Nemzetközi Valutaalap által ma közzétett jelentésből. Ez alkalmat ad a régiós összevetésre is, így kiderül, hogy az EU-hoz 2004 után csatlakozott 11 ország között ezek az adatok hátulról harmadik helyre elegendők. A pesszimista IMF-es hozzáállás nemcsak a gazdasági növekedési előrejelzésükre igaz, hanem az adósságráta becslésükre is, hiszen idénre egyáltalán nem számítanak a GDP-arányos adósság lefaragására, jövőre pedig csak hajszálnyit mehet lejjebb a mutatónk szerintük. Érdekes az is, hogy míg idehaza a lakossági fogyasztás érdemi gyorsulására sokan számítanak jövőre, addig az IMF szerint 2017-ben ennek növekedési üteme is a régió egyik leglassabbja lehet.