Az áprilisi 5,2%-ról 5,3%-ra emelkedett a magyar inflációs ráta az Eurostat módszertana szerint, ezzel továbbra is a kontinensen nálunk a legmagasabb az áremelkedési ütem – derül ki a csütörtökön megjelent statisztikából.
Szinte hihetetlen gazdasági teljesítménnyel ugrott Európa élére Írország és Észtország az első negyedévben – derül ki az Eurostat által kedden közölt felülvizsgált GDP-adatokból. A teljes listán Magyarország a középmezőnybe szorult vissza, pedig az előzetes adatok alapján még majdnem a dobogón voltunk.
Az Eurostat lakáspiaci árindexe összevontan mutatja be a használt és az új lakások árának alakulását, ami alapján 2020 IV. negyedévében az EU-tagállamok összesített lakáspiaci árindexe 29 százalékkal volt magasabban, mint a 2015. évi átlag, míg az eurózónán belüli lakásárindex esetében ez 27 százalék volt. Az összesített indexeken túl, az egyes országokban is megmutatjuk, hogy mi történt a lakásárakkal 2015 óta, illetve 2019 és 2020 utolsó negyedéve között.
Az előző negyedévekben jelentősen lelassult a lakásárak emelkedésének dinamikája Magyarországon, sok helyen stagnálni kezdtek az árak. Az öt évvel ezelőttihez képest azonban továbbra is Magyarországon volt a legnagyobb az áremelkedés, ahol ezen időszak alatt a lakások átlagára 78 százalékkal ment feljebb. Nézzük, mi történt ezalatt a többi európai országban!
A kontinensen a jobbak közé tartozott a magyar gazdaság negyedik negyedéves teljesítménye, az előző negyedévhez képest az ötödik helyen állunk – derül ki az Eurostat kedden megjelent összesítéséből. 2019 végéhez képest már nem volt ennyire jó a magyar gazdaság helyzete, a középmezőnyben végeztünk abban a rangsorban.
Az Eurostat egy Valentin-napi Twitter-posztot osztott meg, amelyből kiderül: Magyarországon a második legmagasabb a házasságkötések száma népességarányosan egész Európában.
10 év alatt sok mindent látott nemcsak a globális, hanem a magyar lakáspiac is: mélyrepülést, árrobbanást és a legutóbbi, pandémia szellemében eltelt 2020-as évben enyhe árcsökkenést. Magyarországon közel 3 számjegyűre rúg a lakásárak változása 2010 és 2020 között, de a bérleti díjak emelkedését tekintve is az EU-s lista első negyedében vagyunk.
Bár sokan azt hitték, hogy a koronavírus-járvány hatására egy újabb összeomlás jön a lakásárakban, egyelőre Európa országaiban nem ezt látjuk. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint - ami 2020 III. negyedévre jelenleg előzetes adatokat tartalmaz - mindössze három olyan ország van, ahol 2020 I. és III. negyedéve között csökkentek az árak.
Az Eurostat megyei szintű adataiból kiderült: egyes megyékben a járvány második hullámának egy szakaszában, a 44. és 47. hét között közel duplájára emelkedett a halálozások száma Magyarországon. A statisztikáról Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere közölt Facebook-posztot.
Az európai középmezőnyben volt a harmadik negyedévben a magyar GDP teljesítménye – derül ki az Eurostat péntek délelőtt közölt adataiból. Korábban többek között a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is arra figyelmeztetett, hogy elhúzódhat nálunk a gazdaság kilábalása a válságból, egyelőre azonban nem látszik, hogy nagyon lemaradnánk Európa többi részéhez és a régiónkhoz képest.
Szeptemberben a vártnál nagyobb mértékben csökkentek éves bázison a fogyasztói árak az euróövezetben, az árindex így négy és fél éve a legnagyobb csökkenést mutatta, a maginfláció pedig a valaha regisztrált legkisebb lett az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteki jelentése alapján.
Júliusban és augusztusban is Európa legmagasabb inflációját mérték Magyarországon az Eurostat adatai szerint, ez pedig a jegybankot is komoly dilemma elé állítja. Megnéztük a részadatokat, minek szállt el ennyire az ára itthon. A legnagyobb probléma, hogy a mostani áremelkedés alól szinte senki nem tudja kivonni magát, hiszen az élelmiszerekben lógunk ki nagyon a többi európai ország közül. Ez egyben azt is jelenti, hogy a forintgyengülés hatása egyelőre nem számottevő, a tartós fogyasztási cikkekben nem kirívó a magyar drágulás.
Az egész Európai Unióban Magyarországon volt a legmagasabb az infláció augusztusban, ezzel július után ismét a kontinens bajnokai voltunk ebben a mutatóban – derül ki az Eurostat csütörtökön megjelent adataiból. Sőt, az uniós módszertan alapján számított drágulás elérte az MNB inflációs célsávjának tetejét.
Az első becslésben jelzettnél kevésbé, de így is a valaha regisztrált legnagyobb mértékben csökkent a bruttó hazai termék a második negyedévben mind az euróövezetben, mind az EU-ban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat keddi jelentése alapján.
Júliusban váratlanul 3,8 százalékra ugrott a magyar infláció – közölte a múlt héten a KSH. Most az is kiderült, hogy Európában sehol nem mértek ilyen ütemű drágulást, vagyis rekorderek voltunk. Ebben egyszeri hatások is szerepet játszottak, hiszen a dohánytermékek és az üzemanyagok jövedéki adója is emelkedett.
Az utóbbi években európai szinten is kiemelkedően teljesítő magyar gazdaságot az átlagnál jobban érintette a koronavírus-járvány, legalábbis az első negyedévhez képest csak Spanyolország és az Egyesült Királyság esett nálunk nagyobbat – derül ki az Eurostat pénteki adataiból. Éves összehasonlításban kedvezőbb a kép, abban a rangsorban még az európai átlagot is sikerült kicsit felülteljesítenünk.
Jelentősen nőtt az előző évekhez képest a halálozások száma az Európai Unióban tavasszal az Eurostat adatai szerint. Az előző években jellemző volt, hogy a 10. és 22. hét között csökkenni kezdett a halálozások száma az év első hónapjaihoz képest, 2020-ban viszont jelentősen megugrott a koronavírus-járvány miatt. A járvány nem azonos mértékben sújtotta az országokat, így míg néhány helyen csak pár %-kal volt több halálozás a vizsgált időszakban, mint az előző évek azonos időszakában, a leginkább sújtott tagállamban, Spanyolországban volt olyan hét, amikor két és félszer annyian haltak meg, mint egy évvel korábban ugyanazon a héten. A halálozások növekménye minden korcsoportban észlelhető volt.
A várt 15% helyett „csak” 12,4%-kal ugrott májusban áprilishoz képest az ipari termelés az eurózónában, ami kevésbé erős gazdasági kilábalást tükröz a márciusi-áprilisi zuhanás után. Biztató azonban, hogy a növekedés nagy részét a tartós cikkek, mint például a gépjárművek és hűtőszekrények termelése húzta felfelé, azaz a válság alatt is látnak fogyasztói keresletet a szektor szereplői.
Az Eurostat tegnap megjelent legfrissebb, 2020 első negyedévéről tudósító lakásárindexe szerint hazánk – a 27 vizsgált ország közül – az 5,4 százalékos reálár-csökkensével utolsó helyen áll az ingatlanár változásban - tette közzé az OTP Ingatlanpont. Ez azonban csalóka lehet, mivel az idei első negyedévi adatok még erősen hiányosak, így a későbbiekben beérkező adatok feldolgozásával sok minden változhat. Éppen ezért a tavalyi év átlagát alapul véve hasonlítottuk össze az EU országait aszerint, hogy 2008, 2012 és 2016 óta hogyan változtak az inflációval korrigált lakásárak.
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország vezet az EU-ban: a magyarok kezében van a legtöbb államadósság, ebben már Máltát is magunk mögé utasítjuk.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
Joe Biden visszalépését követően.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
